Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-05-25 / 38. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 38. szám. Sátoraljaújhely, 1930 május 25. ■ilJilinlk hetenként kétszer iserdán és esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. «*▼) VHBHUSalHHM Zemplén ElSflsetési ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér sőrénként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni Őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Benes a megegyezésről A cseh kormány is benyújtotta a nemzetgyűlésnek a hágai és a párizsi egyezmények szövegét ratifikáció céljából s ez alkalommal Benes külügyminiszter kimerítő expozét mondott. Beszéde során Magyarország ellenfele kiterjeszkedett a hágai és párizsi tárgyalások menetére és egyes stádiumaira. Többek között reflektált arra az ellenvetésre, amelyet a párizsi megegyezés ellen tettek mondván, hogy a trianoni békeszerződés 250-ik §-át nem hatálytalanították. A cseh külügyminiszter utalt arra, hogy Csehszlovákia a 250-ik § megszüntetését nem is szorgalmazta. Ez a cikkely automatikusan érvényét veszti és meg fog szűnni, mint ahogy egész sora más béke- szerződések paragrafusainak megszűnik, mert azok a konkrét esetek, amelyekre a vonatkozó paragrafusok érvényesek voltak kimerülnek. A csehek a 250-ik § megszüntetését azért sem követelték — mondja Benes — a magyaroktól, hogy azok ne beszéljenek fölöslegesen és jogtalanul a trianoni békeszerződés revíziójáról. Végül azt mondotta Benes külügyminiszter, hogy végeredményben az alapelveket, amelyekre nézve Hágában Magyarországgal megállapodtak tiszteletben tartották. íme ezek a ténymegállapítások a cseh külügyminiszter ajkáról hangzanak el, természetésen akkor, amikor a hágai és párizsi megegyezések anyagát a cseh külügyminiszter saját nemzetgyűlése elé terjeszti, tehát akkor, amikor ettől az expozétól nem lehet elvitatni azt, hogy annak bizonyos belpolitikai vonatkozásai is vannak, amivel Benes természetesen a maga pozícióját akarja erősiteni. s magát akarja igazolni. Bethlen István miniszterelnök hatalmas beszédében minden pontját, vonatkozását és obligációját kifejtette a megegyezésnek s most a miniszterelnök beszédének ama megállapítására, hogy a párizsi megegyezés valójában sok ellentétet szüntet meg Magyarország és a vele vitában álló államok között, Benes is hivatkozik. A magyar kormány sohasem követte azt a logikai utat, hogy az ellenség, vagy az ellenfél érveivel védelmezze a maga álláspontját, amely egyszersmind a tárgyi igazságok álláspontja is, de ez esetben mégis azokkal a kákán csomótkeresőkkel szemben, akik mindenáron politikai hangulatkeltés céljából a 250- ik § elvi feladásáról vélnek tudni» citálni kell a cseh külügyminiszter expozéjának részleteit, mely mögül kétségkívül kitetszik az, hogy Magyarország olyan tárgyaló fél volt a hágai és párizsi megegyezések során, mely álláspontjából semmit uem engedett s ezen elhatározás alapján vívta ki azokat az eredményeket, melyeket az ország további boldogulásának érdekében az egyezményben lefektetett. Felesleges volna újra felsorolni azokat az eredményeket, melyeket az egyezmény szövege stipulál, hiszen azt Bethlen István gróf részletekbe menően és az ellenzéki kritikára kiterjedően is ismertette. Exponálta a megegyezésekkel lezárult ügynek sok évekre visszamenő histórikurr.át és eloszlatott minden olyan kételyt, amely bármilyen vonatkozásban is felvetődhetett. A cseh képviselőházban az oltani ratifikáció során elhangzók is ime azt igazolják, hogy a magyar kormány ezt a nehéz és akut problémát olyan belső, erős elvi elhatározások szerint oldotta meg, melyekből semmi olyan elvet fel nem adott, vagy el nem alkudott, ami a magyar érdekek szempontjából bármilyen vonatkozásban 's a nemzet érdekeit és a mindenkori magyar kormány nemzetközi akcióképességét a legkissebb mértékben is befolyásolja. Bethlen István gróf államférfiul vezetésével a magyar delegáció olyan győzelmet aratott, amelynek erélyét és tisztaságát Benes beismerése szerint is, az ellenfelek vagy ellen ségek is kénytelenek elismerni. gazdaság. Ha ebből levonjuk a tiz millió pengőt, amelyet hir szerint a kisipari hitel céljaira hasítanak ki a gyufakölcsönből, továbbá a parcellázásokra szánt 20 millió pengőt, még mindig marad a mezőgazdasági termelés rendelkezésére 140—150 millió pengő olyan összeg, amely a legális szükségletet mindenképen bőven fedezi. Tokaj — Saját munkatársunktól. — Tokaj, 1930 május hó Aki újhelyi lokálpatriotizmussal bukdácsol végig a tokaji Fő-uccán, nem kis elégtétellel szusszant egyet-egyet: * — Sose szégyeld magad Ujhely... kövezet aztán van Tokajban is... És érdekes, itt is ép úgy restellik, mint Ujhelyben és ép úgy nem mernek mozdulni miatta: — Kisülne a szemünk .. . hova hívjunk ide idegent? Igen, azt mondják, hogy a nagy szellemek találkoznak!... * A Bodrogkeresztur felől érkező autóbusz egy pillanatra megáll a Fő-uccán. Egyik ablakának rámája megkapó képet keretez. A képmező jobbfelén, az előtérben félprofilt mutatva : öreg templom viharvert csontvázát mutogatja. Ablakán ki-be szálldos a galambsereg. Korhadt zsindelyfedelén aj- tónyi lyukak tárulnak a vihar elé. Tornyának ablaktalan ablakán át megkötözve sir a piszkos harang némasága és fölötte — a torony tetején: a kereszt. Se fénye, se szine, szürkén szúr a kép jobbfelén az égbe; — mig alatta, a képmező balfelén, a háttérben: Isten házához méltó ápolt köntösben — a zsinagóga. * Tarczal vezér egykor kevély földvárában megszokták az idők for- gandóságát. Sürü egymásutánban váltogatták egymást a város urai, amig Anonymus „Himösudvar“- ából a mai Tokaj lett. Gyorskapásból számolva is — a mintegy 25 békességes gazdacserén kívül — 18 szór váltott parancsolót Tokaj úgy, hogy a győztes a bosszú véres vasával, vörös kakasával csapott a városra. És a teljesen néptelenné pusztulás keserves tragédiáját sem kellett könyvből tanulni itt a Nagy-Kopasz tövében. Milyenek lehetnének hát a szegény kis uccák — mint girbe-görbék ? Martalócok és seregek, hordák és népek országutja taposódott itt mindig ezen a hídfőn, a Tisza— Bodrog összefolyásánál. Jöttek, hívatlanul és mentek, hirtelen. — Születtek, nem tudták mire és pusztultak, névtelenül. Nem csoda 9 mezőgazdasági hölcsönöh folyósítását még e héten meghezdih A Kereskedelmi Bank közvetítésével! az OKU és egy amerikai pénzcsoport között megállapodás jött létre, amely szerint a magyar gazdák részére tiz millió dollár exporthitel köttetett le. Ez az exporthitel a mezőgazdasági rövid- lejáratú hitel első része, amely legkésőbb junius hó elején egy évre kb. 7.5% al fog a gazdák rendelkezésére bocsáttatni. Ennek a tiz millió dollárnak, a melyik a nyári hónapokban szükség esetén újabb tiz millió dolláros, hasonló feltételű kölcsönnel fog kiegészülni, kizárólag a mező- gazdasági termelés hiteltámogatása a rendeltetése. Csak napok kérdése, hogy a már rendelkezésre álló tiz millió dollár folyósítását az OKH szervezetei, melyek a kölcsön szétosztására megbízást kaptak, mikor kezdhetik meg. A gazdák zöldhitel formájában a termés beéréséig legfeljebb 7.5 PQHS2ÍRIZ LIRHSBitRi, HELYISÉGEIÉI TEREMT FERÉX UMHIN IfMiSÉGBR is sríRuui, a „StótS-F Kapható: ifj. Klein Jakab festékkereskedőnél Sátoraljaajhely. %-os kamat mellett vehetik igénybe a kölcsönt. Ezen 7.5 százalékban bennfoglaltatik már a közve- titőbank jutaléka, úgyszintén a folyósítással megbízott OKH minden költsége is. A termés betakarítása után a kölcsönöket további kilenc hónapra lehet prolongálni, de csak abban az esetben, ha a zöldhitelre lekötött gabonamennyiség tényleg exportra kerül. Ha a gazda az aratás után a zöldhitel formájában felvett kölcsönt visszafizeti, úgy gabonakészletével természetesen szabadon rendelkezik. A prolongáció kamatfeltételei lényegében megegyeznek a zöldhitel feltételeivel úgy, hogy a kamat az összes költségekkel együtt ez esetben sem haladhatja meg a 7.5 százalékot. Tervbe van véve, hogy a függő kölcsön egy részét a hizlalt állat- export szolgálatába állítják. Elsősorban is a settésexport előmozdításáról van szó, de könnyen meglehet, hogy erre a célra csak a másik tízmillió dolláros felvétel igénybevétele után kerül sor. Egyelőre tehát mintegy 57 millió P áll a mezőgazdasági hitel rendelkezésére és ha ehhez hozzászá- számitjuk a gyufakölcsön harmadik részletét, mely hasonló ösz- szeget tesz ki, valamint a várható további tiz miliő dollárt, úgy ebben az évben 170—180 millió pengős hitelre számíthat a mezőCgyes szám Árat ÍO fillér.
