Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-05-21 / 37. szám
1930 május 21. 2. oldal. szántóterülete, csak elfogy a kenyér, ha nem párosul a nép szorgalma kellő szaktudással. Ezért rendeztette Ricsén ez évben a téli gazdasági tanfolyamot a lakosság részére. Az ő közvetlen befolyására indultak meg a közutakat rendes karbahozó munkálatok. A községek jóléti ügyei, kutak, utak, építkezések, szegénygondozás, benne nyertek hatalmas támogatót. Ilyen hatalmak munka mellett nem csodálkozhatunk, ha a Bodrogköz népe egyre tömörebb sorokat alkot mellette. Érzik a vezetők és az egész lakosság, hogy a nagy Széchenyi gondolata szerint való: a magyarságnak, a népnek gazdasági megerősítéséről, a mindennapi kenyérről szóló politika számára a Bodrogköz benne kapta meg a legalkalmasabb fővezért. Eme mély értelmű politikának a meglátása késztette arra e hó 11-én a Bodrogköz vezető köreit, egyéneit, hogy Ricsén báró Láng Boldizsár ünneplésére összejöjjenek s ugyanígy 12-én a községek bírái, mely összejövetelek egyben a további épitő munka módjainak a megbeszélésére is igen alkalmasak voltak. A két összejövetelről alább adjuk részletes tudósításunkat : A pontosan 5 órakor kezdődő összejövetelen báró Láng fogadta szives vendéglátással a megjelenteket. Gróf Mailáth József kedves üdvözlő szavai után Szász Tihamér állott fel, hogy báró Láng Boldizsárt a megjelentek nevében üdvözölje. „íme — mondotta többek között — egy képviselő, aki megválasztása idején nem halmozta fel Ígéreteit, de azóta halmozza tetteit. Amiből egyet Ígért, abból kettőt teljesített. Azóta nem szűnt meg rólunk gondoskodni és benne van a keze minden jóban, ami azóta bennünket ért.“ Majd részleteket is felsorolt báró Láng közéleti munkájából, azok között a most épülő ricse—cigándi utat, az éppen most időszerű uj vasutat s igy tovább . .. Ezután báró Láng Boldizsár tájékoztatta az egybegyűlteket a politika mai kérdéseiről. A gazdasági bajokkal kezdte, melyeket súlyosaknak itél. Hivatkozik a képviselőházban a költségvetés tárgyalásánál április 30-án mondott beszédére, melyben szintén ezzel a kérdéssel foglalkozott. A bajok — úgymond — külsők és belsők. 1923-ban egy francia képviselő Európa gazdasági veszedelmének mondotta Magyarország feldarabo lását. Ma már nagyon sokan fel- » ismerték ennek az igazságát és ebből a megismerésből született meg a páneurópai mozgalom. — Európaszerte súlyos válságok gyötrik a gazdasági életet. Németországnak például tízszer nagyobb j a terhe, mint a miénk. Elképzel- j hetjük milyen lehet, mikor a mién j két is alig bírjuk viselni. A régi Z E M P a» Európa megszűnt. Nemcsak politikai határai változtak meg, hanem maga a világrész is összébb szorult. Az oroszországi bolsevizmus féktelenségei Európa keletén megölték az emberi haladásnak azon részét, mely „nyugati kultúra“ néven volt ismeretes s igy Európa határa ma nem az Ural, hanem az a vonal, amely a Feketetengertől a Keletitengerig, illetve a finn öblön keresztül, tehát Románia, Lengyel-, Lett-, Észt- és Finnország keleti határain vonul el. Ez a zsugorodás magával hozta a régi gazdasági élet beteges megrokkanását is, mert régi életerei megszakadtak s a gazdasági érintkezés lehetőségei kisebb körre zsúfolódtak. A másik, nem kevésbé lényeges oka bajainknak Amerika. Amerikában az emberi kultúrának minden eszközét felhasználták a termelés fokozására. Nagy kísérleti telepeiken az emberi tudomány oly buzafajtákat állított elő, melyek a meleg délen és messze a hideg északon ontják a dús kenyérmag garmadáit Gépi művelésűkkel a termelési költségeket a legalacsonyabbra csökkentették és igy a világpiacot ők uralják. A mi szegényes termelési módunk mellett, elmaradt szokásokkal és gazdasági fogásokkal nem igen tudunk velük versenyre kelni. Másrészt bajaink belső természetűek. Trianon meghozta ugyan politikai függetlenségünket, de kivett a kezünkből minden erőt és , hatalmat. Ennek a hiánya okozza» hogy gazdaságilag szomszédainkkal szemben függő viszonyban vagyunk s az a háború, mely vé- j get ért a frontokon, tovább folyik gazdasági téren. A földmivelő Magyarországot körülvevő ellenséges ipari államok teljesen a j maguk kényekedvére használják i ki. Tőlünk olcsón vesznek, nekünk drágán adnak. Az volna hát a legközelebbi teendő, hogy létesítsünk megfelelő gazdasági kapcsolatokat. Tegyünk félre minden érzelgősséget eme külső vonatkozásokban. Dolgozzunk ésszel; ez a mi elsőrendű életérdekünk. Ne rendezzünk oktalan éhségsztrájkot. Az optánskérdés eddig sokban növelte a bizalmatlanságot ellenfeleink részéről. Ennek a lényeges enyhülését várom a megegyezéstől. Nem vagyunk tovább gyámság alatt. Nem vagyok hive az adós- ságcsinálásnak, de ha mégis szükséges a kölcsön, mert pénzszegény ország vagyunk, akkor az a nézetem, hogy a kölcsönt a magyar mezőgazdaság talpraállitására kell fordítani, mert hazánk ezzel áll vagy bukik. Gátat kell vetni a további eladósodásnak azzal, hogy olcsó kölcsönhöz juttatjuk a gazdákat nehéz adósságaik konvertálására. A magyar mezőgazdaság AS MÉOIS inger varrógépek A LEGJOBBAK! LEN égő sebeinek orvoslása hozhat egészségesebb vérkeringést az ipar és kereskedelem életereibe is. — A Bethlen István hive va gyök — mondotta tovább báró Láng Boldizsár. — Ez a férfiú a maga személyében a legtekintélyesebb Európában. A maga anyagában tökéletesen otthon van. Az ő érdeme és pedig legnagyobb érdeme, hogy mióta nemzete élén van, még ebben a balsorsban sem engedte megaldztatni sem magát, sem nemzetét Szólott még ezután az elharapózott visszaélésekről. Kifogjuk irtani, uraim, gyökerestől a visz- szaéléseket — mondotta emelt hangon hallgatóinak. 30 évig voltam katona s ez a múlt nem engedi, hogy a közéleti bűnök felett szemet hunyjak, bárki legyen is annak az elkövetője. Még egyet, hogy magamról is szóljak valamit. Én nem dicsekedtem Önöknek demokrata érzéseimmel, de igyekeztem az lenni, cselekedeteimmel. Kérem, vigyék meg Önök Bodrogköz minden lakosához, szegényéhez és jobb sorsban élőjéhez az én legszeretetteljesebb, testvéri magyar üdvözletemet azzal, hogy ezután is készen állok minden becsületes jó törekvésükben, erőtlenségükben oldaluk mellé, hogy erőmmel emeljem, segítsem, támogassam őket. Őszinte, lelkes éljenzés és taps köszöntötte a jelenvoltak részéről a szeretett képviselőt, ki ezután az egyes csoportokat kereste fel ügyeik iránt érdeklődve. Másnap, 12-én a községi birák jelentek meg Őkegyelmessége előtt. Itt különösen gyakorlati kérdésekkel, az eladósodott falusi nép sok bajával foglalkozott. Ismertette előttük a Kisbirtokosok Földhitel- intézete utján nyerhető állami kedvezményes kölcsön feltételének módozatait. A forgalmi érték 35 %-ának erejéig kaphatnak a kisgazdák ebből a kölcsönből 8 és fél °/o-os kamatláb mellett. Módjában áll tehát minden bodrogközi lakosnak magas kamatra felvett kölcsönét alacsonyabb (felé- nyi) kamatozású kölcsönre átváltoztatni. Május 13-án Cigándon vett részt képviselőtestületi ülésen, hol különösen egy artézi kút iránti ! mozgalom megindítását szorgal- , mazta. Meghallgatta az elébetárt panaszokat s meglátogatta otthonaikban is Cigánd szorgalmas lakosait. • Báró Láng Boldizsár oldala mellett mindenütt ott látjuk a járás első magyarját, Bornemisza Miklós főszolgabírót, kinek lelkében szintén az a vágy uralkodik, hogy járása lakossága megelégedett és boldog legyen. Végeztem. Nem az irnivalóm fogyott el, hanem a papiros De a kedves olvasó engedjen meg itt a végén egy vallomást a részemről. Nagy öröm vitte előre toliamat a papíron, mig írtam, éppen i azok miatt, amiket megírtam: Bodrogköz földjén az emberibb életnek, a szebb jövőnek, a gazdagabb holnapnak boldog megérzése miatt, mert... én is bodrogközi vagyok. Kántor Mihály. Rendkívüli képviselőtestületi közgyűlés Damjanovics Ágoston gk. főesperes ünneplése — Vállalatba adta a város a Sátoraljaújhely— sárospataki távvezeték építkezését, a Sennyey- és Er.sébet királyné-uccák járdázását. — A közgyűlés nyugdíjazta Nyevicz- key László főjegyzőt. Halaszthatatlan sürgős elintézést képező ügyek rendkívüli közgyűlés összehívását tették indokolttá a városnál, melyet f. hó 19-én délután 4 órakor nyitott meg Orbán Kálmán dr. polgármester. Napirend előtt a tisztelet és elismerés őszinte szavaival emlékezett meg elnöklő polgármester a sátoraljaújhelyi gör. kát. egyház és hívőinek ünnepségéről, melyet husvétkor Damjanovics Ágoston gör kát. főesperes, tb. kanonok, a városi képviselőtestület tagjának, a pénzügyi bizottság elnökének aranymiséje alkalmából rendeztek s amely az egyházi kereteket messze túlhaladva, városunk társadalmának is meleg ünneplésévé szélesedett. Közvetlen és keresetlen szavak kai jellemezte elnöklő polgármester a lelkészi működésének ötvenedik évfordulójához ért tőpap érdemdús életét és közéleti működését, melyből az ünnepelt dús lelkének kincseit bőven ontotta városunk és társadalmunk jóvoltára és felvirágoztatására, aki az emberszeretet és megbecsülés nemes eszméinek gyakorlásának utján jutott el embertársai állandó megbecsüléséhez és tiszteletéhez. — Javasolta elnöklő polgármestar, hogy a jubiláns főpapot e nevezetes alkalom- oól legmelegebb jókívánságainak kifejezésre juttatásával a képviselőtestület is üdvözölje. A közgyűlés kitörő éljenzése után Damjanovics Ágoston főesperes köszönte meg a polgármester szives szavait s a képviselő- testület tüntetését, úgy, amint ezt csak ő tudja; szerényen, elhárítva magától az érdemeket s a legnagyobbat, ami neki kijutott — az isteni gondviselés különös kegyelmét kívánva a képviselőtestületre. A közgyűlés az ünnepi aktust jegyzőkönyvében megörökítette.