Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-01-15 / 4. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 4. szám. Sátoraljaújhely, 1930 január 15. Megjelenik hetenként kétezer eierdén ée eaombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyehág IX. ndv) Zemplén I ElBflsetéel ár: Negyedévre 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér TELEFON : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. eaám. POLITIKAI HÍRLAP TELEFON : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. eaám. Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Vizűm és drótahadály A drótakadály a háború alatt az ellenséggel szemben álló ember önbiztositása volt, azt jelentette: eddig és ne tovább, mert különben eldördül a fegyver, fölrobban az akna, megszólal a gépfegyver, ágyuk szórják a halált. A vizűm az az intézmény, amelynél fogva a gyanútlan békés polgárt a határon föltartóztathatják, mindenféle kényelmetlen motozásnak és vizsgálatnak teszik ki. A vizűm a béke meghazudtolása, mert azt jelenti, hogy a vízumkényszert alkalmazó állam fél a más államok polgáraitól, abban a hiszemben él és cselekszik, hogy védekeznie kell az idegen ellen, mert az idegen tulajdonképpen ellenség. És, ha az idegen vizűm nélkül érkezik, megint csak megszólal a közigazgatás gépfegyvere, lángot vet a gyűlölet aknája, halálnak és megsemmisülésnek néz elébe az a jámbor és bé kés polgár, aki mindössze annyit vétett, hogy áttévecb egy idegen állam területére. Az európai államok rájöttek, hogy nincs értelme a vízumkényszer fenntartásának, a kulturnépek lelkiismerete tiltakozik a háború ittmaradt emléke ellen, újra tárgyalnak a szabad közlekedés helyre állításáról és ezek a tárgyalások sikerrel is járnak. Magyarországgal szemben először Olaszország szüntette meg a vízumkényszert s azóta Magyarország kormánya szünet nélkül tárgyal a szomszéd államokkal a közlekedés fel szabaditásáról. Rövid időn belül Németország és Magyar- ország között is megszűnik a vizumkényszer. Magyarország és Ausztria között pedig a hágai konferencia lezajlása után létesül ezen a téren is békeállapot. Különösen Magyarország és a dunai államok szempont jából fontos a vizumkényszer eltörlése, mert a monarchia földarabolása után alig párszáz kilométer távolságokra mindenütt uj országhatár sorompóihoz érkezik a vonat és az a boldogtalan utas, aki elhatározta, 'hogy Szabadkáról Varsóba utazik, legalább hat esetben esik keresztül a vám- és útlevél vizsgálat minden kellemetlenségén. Így nem lehet élni, a gazdasági és politikai szétdarabolást nem lehet a vizumkényszer föntar- tásával teljessé tenni, mert ezt valamennyi dunai állam súlyosan megfizeti. Ennek ellenére mindazok a tárgyalások, amelyek magyar részről Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia felé indultak, zátonyra futottak, mert a kisantant államok kormányai nem hajlandók ma sem eltörölni a vízumkényszert. A magyar állampolgár tehát ellenségtől gyanús és gyanúsított idegenként lépi át e három állam határát, ha rokonait akarja meglátogatni, úgy előbb az illető szomszédos állam követségénél kell valóságos diplomáciai tárgyalásokat folytatnia, részletesen Az elmúlt hétfő mozgalmas napja volt a vármegyének. 10 órakor a közigazgatási bizottság, 11 kor a kisgyülés tanácskozott és 12 kor a törvényhatósági bizottság ösz- szesége tartott rendkívüli közgyűlést, mindvégig Széli József főispán elnöklete a'att. A közigazgatási bizottság ülése A közigazgatási bizottság tárgyalási anyagában két különösen szomorú tárgy keltett nagyobb érdeklődést. Berndth Aladár alispán jelentése nevezetesen az Erzsébet közkórház miniszteri segélyének leszállításáról és Zboray Károly pénzügyigazgató jelentése az 1929. évi adóhátralékok nagyságáról. Bernáth Aladár alispán jelentése bevezetésében a kegyelet és részvét őszinte, meleg szavaival emlékezett meg arról a súlyos csapásról, mely vármegyénk közkifaggatják miért, merre és meddig akar menni. Ugyanakkor az odaát lakó magyarok beutazását is megszorítják Nyilvánvaló tendencia az, hogy a vizumkényszer ennek a három farizeus államnak a részéről a háború titkos fön- tartását jelenti és amig Európa piacai hangosak a kisantant megafonon leadott béke szólamaitól, odahaza suttogva és titokban a háborút szöve- getik ellenünk, föltalálták a béke háborúját, a csendes fojtogatást és ezt kíméletlenül alkalmazzák mindenkivel és mindennel szemben, aki és ami magyar. Azok a politikai szempontok, amelyek a kisantantot ilyen eljárásra késztetik, le- tagadhatatlanul és megcáfol- hatatlanul a háború és a bosszú érzésétől fakadnak. Magyarország pedig minden külpolitikai szónoklat helyett tényekkel tett tanúbizonyságot békeszeretetéről akkor, amidőn a maga részéről be akarta vonni és meg akarta szüntetni az ellenségnek járó ellenőrzést, a vízumot.... a drótakadályt. életét báró Maillot Nándor elhalálozásával érte. Szívből jövő, őszinte részvéttel jelentem — mondja az alispáni jelentés —, hogy vármegyénk törvényhatósági és közigazgatási bizottságának egyik igen nagyrabe- csült tagja, báró Maillot Nándor nagybirtokos, volt kormánybiztos- főispán, a tokaji választókerület országgyűlési képviselője, 1929. évi december 20-án Budapesten elhalálozott. Emlitenem sem kell, hogy a megboldogult elhunytával minő súlyos veszteség érte Zemplénvár- megye egész közéletét. Az az igen értékes munkálkodás, melyet báró Maillot Nándor a közgazdaság terén, legfőkép a Tokajhegyalja felvirágoztatása körül kifejtett, el- mulhatatlan emléket állít az ő személyének. Mint a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke hosszú esztendőkön át fáradságot és áldozatot nem ismerő buzgósággal dolgozott azon, hogy csonka hazánk egyik legnagyobb kincse, a Hegyalja visszanyerje a külföld előtt régi, büszke hírnevét. A külföldi piac újból való megszerzése céljából sokszor bejárta Európa nyugati országait és ott a hegyaljai borok elhelyezési lehetősége érdekében propaganda előadásokat tar • tott, csakhogy segítsen a szőlőbirtokosok gazdasági elesettségén. Az a szeretetreméltó készség, mely a megboldogultnál vármegyénknek úgy társadalmi, mint egyéb közügyeivel szemben mindenkor megnyilvánult, tették őt népszerűvé és igen rokonszenvessé a közönség előtt. Meggyőződésem, hogy báró Maillot Nándor emlékét szivünk legmelegebb bensőségével fogjuk megőrizni. Nagy részvét mellett végbement temetésén vármegyénk törvényhatósága képviseletében főispánunk Öméltósága és Mizsák József dr. vármegyei főjegyző jelentek meg. Bernáth Aladár alispán további jelentése szerint a népjóléti minisztérium évi 900.000 pengőről 600.00 pengőre szállította le a vármegyei Erzsébet közkórház évi ellátmányát, ami nemcsak az ápolási napok kényszerű csökkentését fogja maga után vonni, hanem azt is, hogy a betegek hús és kenyér adagját is le kell majd szállítani. Redukálta továbbá a népjóléti minisztérium a családi ápolt elmebetegek napi ápolási diját is és pedig 2 60 pengőről 1 60 pengőre, aminek folytán a kórház családi ápolásban levő elmebetegei közül legalább százat kénytelen lesz elbocsátani, illetve más kórháznak átadni. A közigazgatási bizottság megdöbbenéssel vette tudomásul a közegészségügyi, szociális és gazdasági szempontokból egyaránt szomorú jelentést és feliratilag kérte a népjóléti minisztériumot döntésének visszavonására. Zboray Károly pénzügyigazgató részletes jelentésének lényege az volt, hogy az 1929. évi kivetésü adóhátralék 803.000 P azaz a kivetés 43.6 százaléka; ami bizonyára hatásos indokolása lesz annak a feliratnak, amelyet a köz- igazgatási bizottság egyidejűleg intézett a pénzügyminiszterhez a vármegye gazdaközönsége érdekében, hogy t. i. az adókivetés során az elmúlt gazdasági év nagy fagykárai vétessenek figyelembe. Róth Lajos törvényhatósági főMozgalmas munkanap a vármegyén Sátoraljaújhely, jan. 13.
