Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-04-16 / 28. szám
2. oldal. Z E M}P L E N 1930 április 16 Javasolja, hogy országos moz galom indittassék az irányban, hogy kisgazda is részesülhessen megfelelő jótállókkal, személyeshitelben és 300 pengőn aluli jelzálogkölcsön ne legyen betáblázható. A bekebelezési költségek pedig egyöntetüleg, rendeletileg szabály oztassanak. Kívánatosnak tartja az uzsoratörvénynek visszaállítását. A gyűlés fenti javaslatot egyhangúlag elfogadta s határozatiig kimondta, hogy ilyen értelemben felír a földmivelésügyi miniszterhez és csatlakozásra kéri a Tisza- jobbparti Mezőgazdasági Kamarát is. Tárgyaltatott a vármegyei köz- munkaváltság összegének fogatonként 24 pengőben történt megállapítása, mely összeg a mai súlyos gazdasági helyzetben elviselhetetlen terhet jelent, különösen a törpe- és kisbirtokosra, akiknél megesik, hogy két tehénkéjük, vagy két gyenge csikójuk után, több a közmunkaváltság összege, mint amennyit összes egyéb adói kitesznek. Ezzel kapcsolatban tárgyaltatott» hogy úgy az állami, mint a vármegyei törvényhatósági utakra szükségelt kő- és kavicsanyagnak kifuvarozását, a helyi adófizető gazdaközönség teljes mellőzésével, egy idegen nagyfuvarozó részvény- társasági vállalat kapta meg, mely intézkedés miatt elestek a kisgazdák az évtizedek óta általuk teljesített kőfuvarozástól, ami a jelenlegi munkanélkül világban nagyon érzékeny veszteséget jelent számukra. Az egyesitett két tárgyhoz elsőnek dr. Bessenyty Zénó országgyűlési képviselő szólott, aki mindenre kiterjedő, felvilágosító be szédével lecsendesitette, megnyugtatta a háborgó kedélyeket, azon kijelentésével, hogy a magas köz- munkaváltság-dijnak nagymérvű leszállításával, esetleg annak jélen formájában való egészbeni megszüntetésével, a legkomolyabban foglalkozik a kormány és alapos remény van arra, hogy e tekintetben már a közeljövő nagy köny- nyitéseket fog hozni. A közutakra szükségelt kőanyagnak kifuvarozására nézve pedig közli, hogy e tárgyban már előzőleg tárgyalt Széli József főispán Öméltóságával, akinek kijelentése alapján tájékoztatja a gazdaközönséget, hogy a jövőben készséggel fogja támogatni a gazdáknak ez irányú kívánságát. Dr'. Bessenyey Zénónak fenti megnyugtató kijelentését a gyűlés örvendetes tudomásul vette és ezért úgy a főispán, mint a képviselőnek hálás köszönetét fejezte ki. Rozsonday István az ipari és kereskedelmi kartellek árdrágításáról beszélt, előadván, hogy épen most, amikor a mezőgazdasági terményárak a felénél is mélyebbre zuhantak, a vaskartell mégis 33 °/o-al emelte a gazdasági vasárueszközök árát. Ruházkodás tekintetében is tarthatlan ez az állapot. Az iskolás gyermekek nagyrésze hónapokig kimarad az iskolából, mert szülőik a legszükségesebb lábbeli és ruhanemű megszerzésére képtelenek, a ruházati cikkeknek megfizethetetlen magas ára miatt. A gyűlés határozatilag kimondja, hogy a kartellek megrendszabá- lyozása, valamint a gazdaközönség legszerényebb igényének megfelelő ruházati szükségletének elviselhető hozzájuthatása érdekében felír a földmivelésügyi miniszterhez és ennek támogatása céljából a Mezőgazdasági Kamarához. Köszönetét fejezte ki a gyűlés Csajka Endre mezőgazd. bizottsági elnöknek a mai nagyfontosságu és közérdekű gazdagyülés összehívásáért és annak céltudatos vezetéséért. fi Kazinczy-Kör irodalmi emlékünnepe Magasabbrendü elgondolással három olyan zempléni irő és költő emlékezetének megszentelésére szánta a Kazinczy-Kör f. hó 12-iki estjét, akiknek nevét már az irodalomtörténet őrzi s akiknek müvei, ha kissé megfakultan is fekszenek már a magyar családok könyvespolcain, emlékük még nem veszett el olyan távolságba, amelyen ne találhatna megálló helyet s ne időzhetne el a mai zempléniek hálás megemlékezése, megbecsülése. De ennek csak igy kellene lenni, mert az az igazán csekélynek mondható érdeklődés, melyet a közönség tanúsított a Kazinczy- Kör nemes indulatoktól fütött törekvései iránt, igazán az ellenkező mellett bizonyít. Hiába idézi föl a Kazinczy-Kör a mult, a régi Zemplén borostyánkoszorus emlékeit is, hiába adja meg annak lehetőségét, hogy elidőzzünk az abban élt, nálunk sokkal nagyobbaknak, egy*egy mondatánál, hogy megálljunk, elgyönyörködjünk, visszalapozzunk — olyan súlyos a letargiánk, mellyel nem tud megküzdeni még az olyan tisztult, nemesebb törekvés sem, melyet a Kazinczy-Kör vezetősége árul el minden megmozdulásánál. S még elszomorítóbb, ha nem hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy a rendezőség ezúttal is olyan minimális ellenszolgáltatást kért a széleskörű, magasabbrendü élményt ígérő program fejében, a mely csak valamire menő érdeklődés mellett is zsúfolttá tehette volna a vármegyeháza nagytermét. Az est műsorát Emődy Lászlónak Szemere Miklósról tartott költői lendületű megemlékezése vezette be. Emődy most is azokat a mélyebb, közelférő hangokat ütötte meg, melyek minden előadását annyira vonzóvá és közvetlenné teszik. Szabó Ernő hegedűművész Lévay Adél zongorakiséretével adott elő kiforrott művészi készséggel három igen szép darabot. Matolay Viktor Boruth Elemérről irt és Stépán Sándor által felolvasott megemlékezésében nagy benső közösséget árult el a mindig kedves emlékű zempléni költő portréjával. Komáromi János Szabó Endré ről tartott rövid, inkább személyes benyomásokon alapuló megemlékezést. Komáromitól újabban egyébként nagyon tartunk mi újhelyiek, zempléniek, mióta eltérve eddigi regényei meseszövéseinek dús fantáziára valló gazr dagságától, inkább a személyes impressziókra vetette magát s az itt annyira nagy port felvert Különös utazásában végig tivornyáz- tatott néhányunkat hat álló napon át Ujhely, Sárospatak, Szerencs s általában a Hegyalja „darvadozó“ lokalitásain. Sietett is el most igen csak közülünk, nehogy számadásra kerüljön a dolog, lévén ő egyébként a teljes abstinencia hive, de ugylátszik azt nem tudta, hogy ama nevezetes utazás óta itt is egészen a másik oldalára fordult a világ. Hogy a félhivatalos lap szerkesz tőjeként aposztrofált jómagam otthon ülő csendes ember, hogy Ákos bácsi szerencsésen felgyógyult az agyorbánc óta ránehezedett papagáj betegségből is, hogy azóta kuckóba került a seprő s csak talán a pataki rivális szerkesztő bírja még a vonatok melletti iramot, mert Patak jobban konzervál mint Ujhely. Szóval nagy volt a sietés, de nem baj, majd máskor. Végezetül Pfau Józsefné adott elő kedvesen, üde szépséggel szívesen tapsolt Boruth-dalokat. Jhm üX> »mm nfaW i.-Äwimi' mmii • — üflgyheli és Ima véti istentiszteletek sorrendje a gk, templomban. Nagycsütörtökön d. e. 9 órakor az oltáriszentség szerzésének emlékére Szt. Bazil miséje vecsernyével. Délután 4 órakor kinszenvedési utrenye 12 evangéliummal. Az utolsó evangélium után a harangok nem szólnak. — Nagypénteken d. u. 3 órakor nagyvecsernye, körmenet, sirbatétel, szentségkitétel, szentbeszéd és szentségimádás. Este 7 órakor kisebb esti ájtatos- ság, szentségbevétel. — Nagyszombaton d. e. 9 órakor Szt. Bazil miséje vecsernyével és kenyéráldással. Este 7 órakor feltámadási szertartás és ünnepélyes körmenet. — Husvét vasárnapján reggel 8 órakor csendes mise, 9 órakor nagymise utána a húsvéti eledelek megáldása, délután 3 órakor ve- csernye. — Husvét hétfőn a rendes vasárnapi istentisztelettel kapcsolatban szentbeszéd, olajkenet és körmenet. — Husvét kedden istenj tiszteletek szokott vasárnapi rendben. — Kitüntetett tűzoltó. A sátoraljaújhelyi önkéntes tüzoltó- testület abból az alkalomból, hogy a belügyminiszter Filó Géza helybeli önkéntes tüzoltőtestületi szertárnokot 25 éves tűzoltói szolgálata betöltése alkalmából kitüntetésben részesítette, vasárnap délelőtt a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a diszérmet dr. Orbán Kálmán polgármester tűzte a kitüntetett mellére elismerő és buzdító szavak kíséretében. Azután a tüzoltótestület nevében dr. Prihoda László, a testület elnöke és vitéz Zombory József tüzoltófőparancs- nok, a zemplénvármegyei tűzoltó testületek részéről üdvözölték a kitüntetett tűzoltót, aki meghatot- tan köszönte meg a kitüntetést és az üdvözleteket. Az ünnepélyes aktus után az önkéntes tűzoltó- csapat a városháza előtt diszlépés- ben vonult el a kitüntetésben részesült szertárnok előtt.
