Zemplén, 1930. január-június (61. évfolyam, 1-46. szám)
1930-04-16 / 28. szám
Hatvanegyedik évfolyam. 28. szám. Sátoraljaújhely, 1930 április 16. [et]«Unlk'h«t*Bkint kétlMl xierd&n és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I Zemplén í El 8 fizetési 4r: Negyedévre . . 2 pangó Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Eyilttér serenként 20 fillér TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. sz&m POLITIKAI HÍRLAP TELEFON: MTI kirendeltség, szerkesztőség és kiadóhivatal 109. szám Hiszek egy Istenben,hiszek egy .hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen . Közéleti tisztogatás A magyar közvélemény nyugalmát s a magyar közélet útirányait gyakorta igyekeznek megzavarni azzal, hogy szélső radikális oldalról orvoslást követelnek olyan helyeken is, ahol arra nincs szükség. Ezek a szirén hangok természetesen nyugtalanítják a közvéleményt s a közvélemény sokszor, tárgyi ismeretek hiányában önkénytelenül is azok oldalára szegődik, akik látszólag az igazságot szolgálják. Sokszor kívánatos az, hogy tisztitó vihar száguldjon végig a közélet terein, hogy nyomában felfrissülés, megnyugvás uj életkedv legyen úrrá a lelkek felett. Ilyen tisztitó szélvihar volt az, amely a napokban a képviselőház egyik ülésén vonult végig, amikor is egyik ellenzéki képviselő tárgyilagos kritika rendjén tette szóvá azokat a visszásságokat, amely visszásságok egy állami érdekeltségű vállalat belső adminisztrációjában burjánoztak fel. Nem is ez a jelenség volt az, amely különösebb figyelemre érdemes s amely a közvélemény tisztánlátását és megnyugtatását teszi könnyebbé, hanem az a tény nyugtathatja meg igazán a közvéleményt, hogy a közélet tisztogatására szánt szélvihart maga a miniszter is erősítette akkor, amikor az orvoslás szükségességét elismerte s annak jogosultságát hangoztatta. Ezzel a miniszteri cselekedettel a magyar közvélemény egy nagy perspektívát nyújtó háttérbe tekinthetett bele, ez a háttér pedig az az élő valóság, hogy a Bethlen István kormányzata alatt dolgozó összkormány át van hatva annak szükségességétől, hogy mig egyrészt megvédelmezi a reábizott államjavakat, másrészt szétkergeti azokat a kufárokat, akik a köz kárára, csak saját anyagi gyarapodásuk fontosságát ismerik el s minden erővel annak szolgálatába állanak. Ezért volt jótékony hatású az egész magyar közvéleményre Búd János kereskedelmi miniszter nyilatkozata, aki egy interpellációra adott válaszában a közéleti tisztogatás szükségességét elismerte. A kereskedelmi miniszter beszéde nem elhamarkodott szólam volt, henem egy államférfiu erős elhatározásának megnyilvánulása, aki tisztában van azzal, hogy mivel tartozik az államnak, mivel a magyar közvéleménynek s mivel annak a kormánynak, amelynek nevében felelősségteljes nyilatkozatait megtette. A szélsőradikális politikusok s az azok szolgálatában álló sajtó botránynak szánta ezt az interpellációt, amelyet a parlamenti ellenzék egyik tekintélyes tagja jegyzett be a Ház interpellációs könyvébe, de maga a képviselő is tudatában volt annak, hogy felszólalásával nem botrányt kell A sárospataki mezőgazdasági bizottság által rendezett gazda- gyűlést f. hó 6-án tartották a sárospataki Gazdakörben, a gazdaközönség nagyon élénk részvétele mellett. A gyűlést és a megjelent dr. Bessenyey Zénó kerületbeli képviselőt, Csajka Endre kormányfőtanácsost és báró Waldbott Frigyes nagybirtokosokat, a Gazdakör elnöke Leskó István városbiró üdvözölte és a gyűlésen való elnöklésre Csajka Endre mezőgazdasági bizottsági elnököt kérte fel, aki az elnöki széket elfoglalván, megköszönte a bizalmat és rátért a tárgy- sorozat letárgyalására. Első pontnak a tőzsdei fedezetlen határidős üzletkötéseknek hátrányos befolyását tárgyalták, a valóságban tárolt gabonakészletek árkialakulására. Határozati javaslatot fogadtak el, hogy megkeresik a földmivelésügyi minisztert, hogy főfelügyeleti joszolgálnia, hanem azt a tisztogatási törekvést, amely minden közéleti ember lelkét áthatja, áthatja különösen akkor, amikor a magyar nemzet és a magyar nép annyi súlyos megpróbáltatásokon megy keresztül. Ebből a légkörből csendült fel a kereskedelmi miniszter hangja s ez a légkör lett tisztitó tüze annak a közvéleménynek, amely szom- juhozva várta a nagy munka megindulását, és diadalmas folytatását. Ezek azok az események, amelyek belső tartalmukkal jótékony hatást gyakorolnak az egész közéletre s ezek azok az állambölcseleti elgondolások, amelyek nem tövist, burjánt, gazt és dudvát termelnek, hanem kinyilatkoztatásuk ereje folytán értékállandósulást teremtenek és megnyugvást hoznak a felzaklatott és re ménytvesztett közélet számára. gánál fogva hasson oda a budapesti gabonatőzsde vezetőségénél, hogy a fedezetlen határidős játék, az u. n. papirosbuza adás-vétele a budapesti gabonatőzsdén is Ausztria és Csehszlovákia mintájára megsziintettessék, vagy legalább is sokkal szükebb korlátok közzé szorittassék. Második tárgysorozati pont Csajka Endrének indítványa ugyancsak a gabonatőzsdének újabb időben kialakult, fölötte sérelmes, a tévedésekre — sőt visszaélésekre is gyakori okot szolgáltató azon szokványa szolgált, hogy az u. n. tiszavidéki búzát 2—2.20 pengős áron jegyzi magasabban, mint a felsőtiszaí búza árát. Ez az ár jegyzés azért nagyon sérelmes az itteni gazdákra, mert a régi időkben a mi búzáink is tiszavidéki- nek voltak minősítve és a Felső- tiszavidéket sajnos a megszállott Felsőzemplén, Ung és Beregvár- 1 megyék képezték. Tehát csak Trianon óta degradálódott kiváló minőségű búzatermésünk felsőtiszaivá, ami a 2X!% pengős vasúti fuvarparitás mellett még további 2—2'A pengős árveszteséget jelent a sárospataki és egyéb tiszavidéki gazdáknak. Annak dacára pedig, hogy már évek óta visszatértek a régi tiszavidéki acélos búzatermelésre. Újabban pedig erősen tért hódit a talaj és klimatikus viszonyainknak kiválóan megfelelő bánkuti kinemesiteft Marquis-búza, mely az átvevő és feldolgozó malmok egyöntetű megítélése szerint értékesebb a tiszavidéki búzánál, amennyiben úgy fajsuly, mint sikértartalom tekintetében a legközelebb áll a Manitoba búza minőségéhez. A tőzsde azonban erre a búzára is kimondja a „felsőtiszavidékit“ és a termelő ezért a búzájáért is 2—21/* P-vel kap kevesebbet q-ként. Ámde aztán ezek a jó búzák amint Budapestre vagy közvetlen vámkülföldre kerülnek, akkor már tiszavidékivé vedlenek át, — csakhogy az ebből származó tekintélyes különbö- zetet már nem a gazda, hanem a közvetítő kereskedelem vágja zsebre. Élénk és szinte elkeseredett vita fejlődött ki ézen a minden gazdát súlyosan érintő kérdés tárgyalásánál és egyhangú határozattal felkérték a jelenlévő dr Bessenyey i Zénó országgyűlési képviselőt, hogy sürgősen járjon el a földmivelésügyi miniszternél, hogy ameny- nyiben ma már tulajdonképen Felsőtiszavidék nincsen, ennélfogva a felsőtiszavidéki búzák árjegyzését szüntesse be a tőzsde és csakis az egyöntetű tiszavidéki búzák árát egyformán jegyezze. Harmadik tárgy a vidéki pénzintézetek által alkalmazott magas kamatláb, különösen pedig a gazda személyes hitelének úgyszólván teljes megszüntetése képezte. Lesko István előadta, hogy ma, amikor a Nemzeti Bank 6%-ra mérsékelte a kamatlábat, a vidéki pénzintézetek mégis 12—13°/»-ot szednek csak egyenes kamat címén, de tetemesen megdrágítja különösen a rövidebb időre felvett kisebb kölcsönöknek betáblázási költsége a kölcsönt. Igen sok 2— 300 pengős, sőt ennél kisebb összegről szóló kölcsönt is látunk a telekkönyvben bekebelezve. Ezeknek bekebelezési költségei 40 - 50 %-al drágítják az amúgy is magas kamatokat. 9 sárospataki mezőgazdasági bizottság gazdagyfllése A gyűlés állást foglalt a fedezetlen határidős játék megszüntetése érdekében. — A felsőtiszavidéki búzának egy árnivón való jegyzése a tiszavidéki búzával. — Országos mozgalom a kisgazdák személyi hitele érdekében. — A magas közmunkaváltság-dijak nagymérvű leszállítását kivánta a gazdagyülés, Egyes szám ára ÍO fillér.
