Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-09-11 / 58. szám

Hatvanadik évfolyam. 58. szám. Sátoraljaújhely, 1929 szeptember 11. ■•gj«l*nlk hetenként kétezer eeerdán ée esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház IZ. udv) Zemplén i i Előflze Negyedévre 2 pengd POLITIKAI HÍRLAP Hlrdetéeek: négyzetcentiméterenként. UyUttér soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefőn: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. I Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen Helytelen kűvetkeztetés Pár nap óta a magyar po­litikai élet szenzációjává nőtte ki magát az a találkozás, a mely Mayer János földmive- lésügyi miniszter és Baltazár Dezső ref. püspök között folyt le. Akadtak orgánumok és politikai érdekcsoportok, ame lyek ezt a barátságos eszme cserét a maguk céljai előmoz­dítására szerették volna ki­használni s olyan távolabbra néző következtetéseket vontak le, amelyek abból, ami igazá­ban történt, levonhatók egy­általán nem voltak. Maga Mayer miniszter jelentette ki egy nyilatkozatában, hogy az egész tárgyalásnak csak fesz­telen beszélgetés jellege volt, amelynek során ő semmiféle megállapodást nem léiesitett és semmilyen álláspontot le nem szögezett. .Valótlan tehát az, mint hogyha én a kor­mányelnök ur tudta nélkül olyan irányú politikai tárgya­lást kezdettem volna, amely az egész magyar politikai élet­nek kíván irányt adni, mert — mint a kormánynak egyik aktiv tagja — ezt nem is te hettem.“ A miniszternek ezek a sza­vai kétséget kizáróan vágják el minden további következ­telés lehetőségét s emelik ki az egész találkozásnak magán­jellegét. Mert ugyan mi cso­dálatos is van abban, hogy Baltazár püspök a közelében vakációzó minisztert felkeresi s előadja, hogyan is gondolja ő az ország további demokra­tizálódását és a kisgazdatársa­dalom megszervezését, vala­mint az alkotmányos kor­mányzatba való intenzivebb bevonását ? Hogy pedig Mayer miniszter ezeket a fejtegetése­ket érdeklődéssel hallgatta, ez csak természetes, hiszen el­végre ö képviseli a kabinetben a kisgazda elgondolást s ugyan miféle kisgazdaminiszter lenne ő, ha nem foglalkozna szíve­sen olyan ötletekkel és gon­dolatokkal, amelyek a gazda­társadalom érvényesülésére, politikai befolyására, kulturális és szociális emelkedésére vo­natkoznak. Ez nemcsak, hogy hiba nem lehet a részéről, de egyenesen az ellenkező maga­tartás volna a hiba. Mayer Jánost akkor lehetne támadni és szereplését ferde színbe helyezni, ha ennek az egész beszélgetésnek ténylegesen a miniszterelnök személye és politikája ellen irányuló éle lett volna, ami pedig nem volt, hiszen erre maga a mi­niszter adja a szavát előbb ismertetett nyilatkozatában. De hogyan is lenne kép­zelhető, hogy a kisgazdami­niszter az ellen a miniszter- elnök ellen fordulna, aki első­ként ismerte fel a kisgazda­osztály jelentőségét, politikai koncepciójának alapjává tette, mint a magyarságnak azt a hatalmas rezervoárját, amely­ből újabb erőt nyerhet a nemzet legyengült szervezete. Azok, akik most tendenciózus éllel szeretnék ellátni azt, ami tulajdonképpen nem is történt, sokkal kevésbé értették meg annak idején a kisgazdaosztály jelentőségét, mint az a mi­niszterelnök, aki felé mérges nyilakat lövöldöznek Mayer János személyének felhaszná­lásával. Nem akarunk mi arról vi­tatkozni, hogy a kisgazda­osztálynak vannak-e még el­érendő céljai vagy sem. Annyi bizonyos, hogy minden ma­gyar társadalmi réteg a mos­toha viszonyok folytán na­gyobb küzdelmet folytat az előrehaladásért, mint kellene tennie normális időkben. — Egyetlen osztály sem érte el és nem érhette el a fejlődés és megerősödés tetőpontját, de éppen azért kötelesség gondolkodni azokról a mó­dokról, amelyeknek segítségé­vel ez a tetőpont elérhető és az erre vonatkozó eszközöket megvitatni. Mi bűn lehetne tehát abban, ha Baltazár püs­pök és Mayer miniszter, mint a kisgazdagondolat harcosai, eszmét cserélnek baráti ma­gánbeszélgetés keretében a kisgazdaosztály jelen helyze­téről s közelebbről utánanéz­nek azoknak a lehetőségeknek, amelyek ennek az osztálynak a fejlődését elősegíthetnék ? Nem közönséges politikai raffinéria, sőt bizonyos rossz- akarat kellett ahhoz, hogy ezeket a lényegében ily egy­szerű és semmi homályt ma­gukban nem rejtő tényeket ekkora szenzációvá dagaszt­hasson bárki is, mohó maga­tartásával elárulva azt, hogy az eseménytelen esemény számára csak ürügy, önző célok elérése érdekében. Mayer miniszter nyilatko­zata után többé semmiféle kommentárnak ebben az ügy­ben helye nincs. Ő maga mondta meg félreérthetetlenül és napnál világosabban, hogy mi történt s mégis csak ne­vetséges lenne, hogy azok többet akarjanak tudni a ku­lisszák titkairól, akik nem pillanthatnak a kulisszák mögé, már csak azért sem, mert ilyen kulisszák nincsenek, legfeljebb az ő képzeletükben. A Közigazgatási Bizottság ülése Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én tartotta, Széli József főispán távollétében, Bernáth Aladár alispán elnökletével szep­tember havi rendes ülését. Az alispáni jelentés a személyi ügyek után a kivándorlási ügyek­kel kapcsolatban 513 útlevél iránti kérelem beérkeztéről tett jelentést, melyekből kiáll ittatott az Egyesült Államokba 9, Kanadába 24, Ar­gentínába 4, Venezuelába 2, Uru­guay és más államokba 146 út­levél, mig 143 régi útlevél érvé­nyessége meghosszabbittatott. A közlekedési ügyekkel kapcso­latban az államépitészeti hivatal főnöke jelentést tett a kormány nagyvonalú útépítési programjáról s ezzel kapcsolatban gr. Széchenyi- Wolkenstein Ernő biz. tag javas­latára felterjesztést intézett a bi­zottság a Bodrogkeresztur—Tokaj közötti müutnak modern burko­lattal való ellátása érdekében. Az aratás a vármegyében be­fejeztetett s a cséplési munkálatok még folyamatban vannak. A ter­més eredménye közepes s búza csak elenyészően csekély mennyiségben van, miután az őszi vetések jelen­tékeny része elfagyott. A kapás vetemények jó átlagos terménnyel fejlődésben vannak, habár a hosszabb idő óta tartó rendkívüli nagy meleg, állandó szárazságával, ártalmára van a veteményeknek. A szőlőkben a téli fagykárok miatt igen gyenge szüreti ered­mény várható. A szerencsi és tokaji járások egyes községeiben hasi hagymázas esetek fordultak elő. Az alispáni jelentés tudomásul vétele után az egyes szakelőadók terjesztették elő szokásos havi je­lentéseiket s a bizottság intézke­déseit igénylő ügydarabjaikat. Hiporttulzisoh lljhelyről a fővárosi sajtóban Sajátságos, de ez már igy van, hogy valahányszor szó esik Sátor­aljaújhelyről a fővárosi lapokban, ezek a kiszinesitett s tagadhatat­lanul tendenciózus hangulatot szolgáló riportok, nagyon messze elkalandoznak a tárgyilagosságtól. Így történt ez legutóbb is, mi­kor {a városi képviselőtestületnek a napokban lefolyt közgyűlésével kapcsolatban hozott tudósítást egyik-másik fővárosi lap a köz­gyűléssel kapcsolatos események­ről, az egyik legutóbb azzal a cimmel: Mi történik Sátoraljaúj­helyben ? Hogy mi történik, azt mi tudjuk legjobban, mi sátoraljaújhelyiek. Ujhely is éli a maga vigasztalan életét amit rásulyositott Trianon épen úgy, mint a csonkaország többi városaira, mert hiszen bár­merre nézünk, bárhová megyünk csonka Magyarországon, sehol se selyem ma az élet, bármelyik ol­dalát is nézzük közelről a gazda­sági életnek. Az is kétségtelen, hogy amilyen kiterjedt és élénk volt a vasúti forgalmunk az összeomlás előtt, annyira összezsugorodott és le­épült Trianon óta. Közelebbi ma­gyarázatot ennek oka nem igé­nyel, tudjuk jól mindannyian és

Next

/
Oldalképek
Tartalom