Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-11 / 58. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 szeptember 11 a ténnyel együtt azt is, hogy ezen csak a jobb jövő segíthet, amelyet remélünk, amelyért küzkö- dünk és hurcoljuk mi újhelyiek is a minden magyarok súlyos keresztjét. Kormány és hatóságok nem képesek egyelőre semmit sem tenni ennek megváltoztatására. Szóval nem annyira „csinálják“ nálunk a határforgalmat, mint amennyire megcsinálták azt azok a kényszerítő körülmények, melyekkel egyelőre meg kell alkudnunk. De amikor erről beszélünk s érdekesnek vélt olvasnivalót tálalunk föl nyomorúságunkról az ország közönsége felé, azt is meg kellene a színes tollú riporternek említeni, hogy hatóságaink minden lehetőt elkövettek már eddig is, hogy Ujhelyt kiemeljék elszigeteltségéből, beszélni kellene mégis csak a Bodroghidról, a kisvasúti összeköttetésről s a készülő nyíregyházi kapcsolatról, nem pedig olyan zöldséget összehordani, hogy a rutén paraszt hordta ide az állatját meg a terményét. A tótokról még beszél hetünk, de ruténekről ? azoknak azelőtt is nagyon messze esett Ujhely. Arról sem igen beszélhetünk, hogy olyan nagyon olcsók volnának Ujhelyben a lakásbérek, mikor két szobás lakás bére 1200 pengő, meg azt is tudjuk, hogy a Központi Kávéház átalakítása folytán nyert üzlethelyiségek kivétel nélkül bérlőre találtak. Mi is tudjuk, hogy iparosaink ' nehéz helyzetben tengődnek, de az útlevél hivatalban érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy nem igen tudnak olyan újhelyi iparosról, aki kanadai útlevél után futkosnék. Az sem igaz, hogy a városnak 1320 kát. hold áll rendelkezésére ingyen villatelkek kiosztására. Talán beleszámít ebbe a városi erdő is, melynek hasznosítása a legutóbbi közgyűlésen került szóba a városnál. Az pedig legkevésbé sem igaz, hogy mikor a legutóbbi képviselő- testületi közgyűlésen a tárgysorozaton levő fegyelmi ügyek sorra kerültek, a főispáni leirat indokolásának felolvasása egyik képviselőtestületi tag azon közbeszólásán akadt volna meg, hogy „Nem vagyunk rá kiváncsiak/“ Ilyen közbeszólás — magunk is részt vettünk a közgyűlésen — egyáltalában nem történt. A köz gyűlés azért tekintett el az indokolás felolvasásától, mert igenis jól tudta, mi a fegyelmi eljárás s mi a felfüggesztés indoka. De jól tudja ezt Ujhelyben mindenki s igv céltalan ezt az ügyet annyira felfújni és misztikussá tenni. őszintén megvallva az ilyen riportok Ujhelynek nem tesznek jó szolgálatot. Nehéz helyzetben van minden város, melyet Speyer-kölcsön nyomorít. De Ujhely különösen nehéz helyzetben van azért is, mert jelenleg alig van meg a legszükségesebb tisztikara. Hiszen mikor dr. Adriányi Béla képviselő- testületi tag a legutóbbi közgyűlésen a köztisztaság ellen panaszkodott, azt a választ nyerte a polgármestertől, hogy már legfeljebb a tiszti főügyészt küldhetné ki az ellenőrzésre. Azzal mi nem megyünk semmire, ha egyik-másik fővárosi lap a hónunk alá akar nyulkálni s a valóságnál jobban kiszinesiti a helyzetünket, melynek sanyarusá- gát mi érezzük legjobban. Rajtunk is csak egy segíthet; az, amelyért mindannyian élünk és küzködünk s ami az egyetlen éltető reményünk: a magyar igazság diadala. fiz Országos társadalom- biztósitó intézettel szemben fennálló tartozások rendezése A sátoraljaújhelyi ipartestület felhívása tagjaihoz. A rendelet három irányú rendelkezést tartalmaz. Az első csoportba tartozó rendelkezés arról szól, hogy a munkaadónak a Társadalombiztosító Intézettel szemben 1925 január első napját megelőző időre kirótt betegségi biztosítási járulékokból és e járulékok késedelmi pótlékából származó tartozásait hivatalból törölni kell. Az 1925. évi január 1-ig kirótt hátralékos járulékok törlését külön kérelmezni nem kell, azonban helyesen teszik az érdekeltek, ha figyelemmel kisérik azt, hogy a kerületi pénztár tényleg törli-e az 1925. évi január 1-ig kirótt hát- rálékos járulékokat. A második csoportba tartoznak az 1925. év január 1. napjától 1926. évi december 31. napjáig terjedő időre kirótt betegségi biztosítási járulékokból és ezeknek késedelmi pótlékaiból eredő tartozások. Ezeket a tartozásokat nem törlik hivatalból, hanem a munkaadó kérelmére kell törölni azokat 50% erejéig, ha a munkaadó hiteltérdemlőleg igazolja, hogy a) a tartozás teljes összegének behajtása üzemének anyagi megrázkódtatását okozná, vagy ~ b) foglalkozásának folytatását lehetetlenné tenné vagy lényegesen megnehezítené vagy c) a munkaadónak és családjának megélhetését veszélyeztetné. Nyomatékosan felhívja ehez képest a társulat az iparosok figyelmét, hogy amennyiben ilyen tartozásuk van, ennek törlése iránt a fentiek figyelembe vétele mellett, kellő indokolással ellátott kérvényüket a kerületi pénztárnál leg később ez évi október hó 31. napjáig nyújtsák be. A rendelet harmadik része a kamat amnesztiával foglalkozik. Vagyis azoknak a munkaadóknak, akik 1928. évi december hó 31. napjáig terjedő időre kirótt betegségi biztosítási járulékok késedelmi kamatával tartoznak, e járulékok után előirt és még meg nem fizetett késedelmi pótlék tartozását hivatalból törölni kell, ha előbb említett járulékhátrálékuk egész összegét 1929. évi december hó 31. napjáig megfizetik. Ha tehát az érdekeltek járulék tartozásukat olyképen rendezik, hogy az előbb említett lehetőségek mellett járulék tartozásuk felét töröltetik, viszont pedig tartozásaiknak második felét folyó év végéig lefizetik, akkor teljesen rendezhetik a múlt év végéig a Társadalombiztósitóval szemben fennálló tartozásukat A rendelet arról is intézkedik, hogy a munkaadónak folyó évi december 31-ig teljesített lefizetéseit első sorban a korábbi évekből fennmaradt betegségi biztosítási járulék tartozások kiegyenlítésére, — nem pedig kamatok fizetésére — kell fordítani. A folyó év január első napjával kezdődő időre kirótt társadalombiztosítási járuléknak az öregségi és rokkantsági biztosítási járulékra eső részét, valamint a balesetbiztosítási járulék és a balesetbiztosítási dij javára teljesített fizetéseket azonban eredeti rendeltetésüktől elvonni és a betegségi biztosítási járulékok kigyenlitésére fordítani nem szabad. és Faltisz Ferenc végezték. Az egyes versenyszámok helyezettjei a következők: I. Karabélyverseny egyesületi tagok részére: 1. Kiss Tóth Miklós, 2. Hódy József, 3. Pauliczky István. II. Karabélyverseny vendégek részére: 1. Priscsák Sándor, 2. Hódy József, 3. Gál Géza III. Miniatűr fegyverrel kezdők részére: 1. Kvakk Antal, 2. Solle József, 3. Priscsák Béla. IV. Miniatűr fegyverrel altisztek részére: 1. Riskó István, 2. Kál- nai Gyula, 3. Kiss Tóth István. V. Miniatűr fegyverrel tisztek részére: 1. Kolonay János, 2. Pauliczky István, 3. Faltisz Ferenc. VI. Miniatűr fegyverrel vendégek részére : 1. Szabó József, 2. Pauliczky István, 3. Faltisz Ferenc. 9 sárospataki lövész- verseny A Pauliczky István tb. főszolgabíró elnöklete alatt működő sárospataki Move lövészosztályának vasárnap Makkoshotyka határában lefolyt céllövő versenye, bár inkább csak házi verseny volt, mégis messze felülmúlta a Zemplénben legutóbb megtartott hasonló versenyeket — a tökéletes rendezésével. Az érdeklődőknek Sárospatakról a helyszínére való szállítását minden zavar nélkül valósította meg a rendezőség és a versenyszámok lebonyolítása is program szerinti időre történt meg, úgy, hogy a versenyzők, vendégek egyaránt teljes tetszéssel kisérték az eseményeket. A közönség soraiban idegenek kevesen jelentek meg, Sátoraljaújhelyt csupán Zboray Károly pénzügyigazgató képviselte, de a sárospataki intelligencia majd teljes számban ott volt, - Windisch- graetz Lajos herceggel az élén, aki családjával együtt nézte végig a versenyt. A versenyszámok után megtartott közös ebéden Pauliczky István elnök rövid beszéd kíséretében osztotta ki a dijakat és érmeket, lelkes szavakkal köszöntve a vendégeket és a verseny, valamint ebéd rendezőit, akik közül a javamunkát: Kolonay János, Kolozs Richárd, Cziráky Károly Jfógy Jorvásárt tartanak évente Budapesten Országszerte igen sok bortermelő van, akik boraikat nem tudják értékesíteni. A hatóságok és a bortermelők egyesülete mindent elkövetnek ugyan, hogy a bornak piacot szerezzenek, de — eddig legalább — minden igyekezetük úgyszólván eredménytelen maradt. Most a Budapesti Központi Vásárcsarnok Igazgatósága próbálkozik a bajokon segíteni és ez ügyben megkereste az összes polgármesteri hivatalokat. A Vásár- csarnok évenként négyszer, a Jó- zsef-napi, Medárd-napi, János- napi és Lipót-napi országos borvásárra hívja fel a figyelmet. Erre a négy vásárra szállítható hordóban vagy palackban bor a Központi Vásárcsarnokba s ameny- nyiben ez a vásár előtt két napnál előbb nem érkezik, fogyasztási adókedvezményben részesül, vagyis csak az esetben rójják le a fogyasztásit, ha a bor eladásra is kerül. Minden vásár két hétig tart. A József-napi március második, a Medárd-napi május utolsó, a János napi augusztus harmadik, a Lipót-napi november első vasárnapján kezdődik. A vasúton és a hajón érkező borokért tarifaszerfl hordárdij jár, de szállíthatja bárki saját embereivel is. Helypénz kétheti időtartamra hektoliterenként 20 fillér. Baj van Báriban ... Egy verőfényes délutánon levelet hozott a posta II. Rákóczi Ferenc szülőfalujából, Borsiból. A borsii levélben sem megszólítás, sem aláírás, csak ez a rövid mondat: .Baj van Báriban.“ Borsiról is, Báriról is azt kell tudnunk, hogy mindkét község elszakított területen, Sátoraljaújhelytől alig 2—3 kilóméterre fekszik. Az utóbbiról még azt is, hogy
