Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-18 / 60. szám
Hatvanadik évfolyam. 60. szám. Sátoraljaújhely, 1929 szeptember 18. ElBflxetéxl ár: Negyedévre . . 2 pengi Hirdetések : négyzetcentiméterenként. Nyílt tér «erenként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ : Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. nám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. exam. Megjelenik hetenként kétxxer exerdfcn ée xxombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. ndv) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP i i I A Pinceszövetkezet ügye irta: dr. Búza Béla. lezettségek statuálásával válik lehetségessé. De hál lehet-e segítő akciót kezdeni áldozatok nélkül? Annyi csalódás, annyi nyomorúság és csapás u*án próbáljon a Hegyálja közönsége ez alkalommal áldozatot hozni azzal a feltevéssel, hogy ez az áldozat nem lesz hiábavaló. Próbálják meg ez alkalommal kis időre félretenni a bizalmatlanságukat, a kétkedésüket. — Várják be azt, hogy azok, akik áldozatot kérnek, de egyúttal kitartást, hitet és jobb jövőt ígérnek, — vájjon tényleges működésükkel rászolgálnak-e a bizalomra vagy bizalmatlanságra ? Viszont csodákat sem szabad várni. Nem szabad azt gondolni, hogy ez az akció máról holnapra megváltoztathatja a Hegyalja sorsát. Csak a kezdet kezdetén vagyunk s nehéz, fárasztó és szorgalmas munkára van szükség, hogy eredményt láthassunk. Ehhez az eredményhez egyrészt a vezetők munkája és tisztessége, másrészt a közönség jóindulatú támogatása kell. Ha e két tényező találkozik, akkor az akcióhoz fűzött reményeknek valóra kell válniok. 9 hegyaljai Pinceszövetkezet alakuló közgyűlése Egy régóta húzódó kérdés nyert megoldást szeptember 15-én a vármegyeháza tanácstermében. Évek óta találgatták és kutatták az okát annak a rendkívül súlyos gazdasági helyzetnek, amelyben a tokajhegy- aljai bortermelés ügye jelenleg van. Nem vitás, hogy ennek a nehéz helyzetnek az okai részben olyanok, melyek ál talános természetűek és országos, sőt európai gazdasági bajokban gyökereznek. Ezeken segíteni nem tudunk. Vannak azonban olyan okai is, amelyek helyi jelentőségűek, amelyeken segíteni lehet. A vélemények nagy része megegyezett abban, hogy ezen helyi okok közül legfontosabb a tokajhegyaljai bortermelés teljes szervezetlensége. A termelők pincéiben száz és száz helyen elhelyezett, jól- rosszul kezelt bormennyiség, mint teljesen szervezetlen nyers anyag — nem lehet alkalmas árucikk sem a kereskedők, sem a fogyasztók számára. Viszont az is igaz, hogy a termelők összesége külön szervezkedés nélkül nincs abban a helyzetben, hogy ezen az állapoton segítsen. A szőlőkölcsön lebonyolításával kapcsolatosan indult meg az a nagyszabású akció, mely a hegyaljai bortermelés megszervezését tűzte ki célul. A Tokajhegyalja közönsége végtelenül konzervatív gondolkozás^ amely gondolkozásnak sok üdvös vonása mellett kétségtelenül meg van az a hátránya is, hogy az ilyen közönség nehezen mozdítható meg valami olyan cél érdekében, amelynek hatásai nem azonnal láthatók. De emellett sok bizalmatlanság is van a közönségben, amely bizalmatlanságot talán szintén nem lehet teljesen alaptalannak mondani. Hiszen annyi sok tervben, annyi sok nemes feltevésben és annyi sok emberben csalatkozott már a publikum! Ha mindezekhez hozzá vesszük még az elmaradhatatlan rosszakaratot is, mely az általános emberi természet következtében minden akció nyomában fel szokott lépni, elképzelhetjük azt a sok nehézséget, sok akadályt, sok kétkedést és bizalmatlanságot, amely a Tokajhegyalja Kormánybiztosa által sok fárad Sággal és sok energiával megindított akció elé tornyosult. Az pedig nem lehet kellemes érzés egyetlen közéleti férfiú részére sem, ha éppen azon körök részéről találkozik ellenvetéssel, kritikával és bizalmatlansággal, amely köröknek nehéz helyzetben akar önzetlen segítséget nyújtani. Ezeken az emberi természetből adódó sok nehézségen átgázolva, a szövetkezeti akció most 15-én döntő stádiumba jutott, amennyiben a pince- szövetkezet megalakulása megtörtént. Hogy ez a szövetkezeti alakulás el fogja-e érni a célt, amelyet magának kitűzött, azt megjósolni nem lehet. Hogy azonban ez az alakulás az egyetlen helyes kiinduló pontja a tokajhegyaljai bortermelés jobb jövője előkészítésének, azt senki nem tagadhatja. A keretek, melyek közt a Szövetkezet működése megindul, egyelőre szerények. De éppen ezen szerény keretek biztosítják a fejlődés lehetőségét. Nagy gondoskodással történik intézkedés az alapszabályokban arról is, hogy a Szövetkezet kockázatos vállalatokba bele ne mehessen, hogy a konjunktúrák alakulásától függő kötelezettséget ne vállalhasson. Ki van küszöbölve tehát e téren mindaz a lehetőség, amely legtöbb esetben a hasonló szövetkezetek bukását okozta. Elismerem, hogy a bukás esélyeinek a kiküszöbölése viszont csakis a tagok részéről vállalt fokozottabb köteSátoraljaujhely, szept. 15. A Széli József főispán kormánybiztossága alatt működő hegyaljai segélyakció vasárnap délelőtt érte el második állomását. A kormánybiztosság előkészítő munkája után vasárnap délelőtt a vármegyeháza nagytermében egybegyűltek a Hegyalja szőlőbirtokosai, hogy megalakítsák a Tokajhegyaljai Bortermelők Pinceszövetkezetét. A Hegyalja szőlőbirtokosai felismervén a társadalom gazdasági együttműködés e modern alakjában rejlő erőket, a vártnál is nagyobb számban — közel százan — jelentek meg a közgyűlésen, amelyen részt vett Széli József főispán kormánybiztos is. Az alakulás szükségszerűségére való rá- ösmerésl, valamint jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ezideig 1700 kát. hold szőlő birtokosa jegyzett üzletrészt, ami holdanként az egy darab 40 P-ős üzletrészt számítva, máris 68.000 pengő összegyűltét jelenti. Az alakuló közgyűlés elnöke az alapítók által kijelölt előkészítő- bizottság elnöke: Oláh István dr. ny. törvényszéki elnök volt, mig az előadói tisztet: Búza Béla dr. töltötte be, aki a Szövetkezet ösz- szetételét nagy vonalakban ismertetve — bemutatta az alapszabályokat. A Szövetkezet célja legelső sorban az, hogy a tagok szőlője egységesen dolgoztassék fel és kezeltessék, hogy egységesen értékesíttessék, illetve hogy a borkereskedelem keresletének megfelelő egységes és nagyobb meny- nyiségü bortételek képződése biz- tosittassék és hogy a tagok hitelszükséglete mindenkor kielégítést nyerhessen. Ez utóbbi célt az fogja szolgálni, hogy a tagok már a szüretkor a beadott boraikra azonnal 60% erejéig terjedő előnyös kölcsönt fognak nyerhetni; az előbbi cél érdekében pedig arra kötelezi a Szövetkezet a tagjait, hogy szüreti termésük 20%-át azonnal kötelesek beszolgáltatni a Szövetkezetnek és igy nagyobb mennyiségű must állván rendelkezésre, lehetősége nyílik az egységes bortételek biztosításának a borkereskedelem által keresett nagyobb mennyiségben is. A bemutatott alapszabályok egyes pontjai ellen kifogásokat emeltek, illetve módosításokat ajánlottak Molnár Béla és Grosz Dezső dr., mig Reichard Salamon dr. a 20%-nyi bortermés kötelező beszolgáltatása 'mellett szólalt fel, hogy a kereskedelem és fogyasztók végre ismét találhassanak a Hegyalján öreg bort, mint azelőtt. A közgyűlés mindenben elfogadta az alapszabályokat, csupán Holló Andor dr. indítványára egészítette ki azzal, hogy a tagok szőlőik bérbeadása esetén is kötelesek beszolgáltatni a megállapított 20%-ot. Az alapszabályok letárgyalása után a szövetkezet borkezelési és üzletszabályzatára került sor, a melyet szintén elfogadott a közgyűlés. Végül Oláh István dr. bejelentette, hogy az alapítók alapszabályEgyes axr&xxx áxa 3.0 fillér,
