Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-18 / 60. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 szeptember 18 szerű joguknál fogva három évre a kővetkezőkből álló igazgatóságot nevezték ki; Maillot Nándor báró, Páyer Ferenc, Bessenyey Zénó dr., Vasskó József, Oláh István dr., Illésházy Endre, Molnár János dr, Prihoda László dr., Kurucz Károly, Csajka Endre, Abonyi Sándor, Kolozsy Ferenc, Haas Bertalan dr. és Búza Béla dr. Egy hely a föld- mivelésügyi minisztérium megbízottja számára tartatott fenn. A felügyelő bizottság tagjaiul pedig dr. Szirmay Istvánt, Harsányi Gyulát, Helfy Rezsőt, Veres Viktort és Kornitzer Lipótot nevezték ki az alapítók. A tagok által beszolgáltatandó borok árának megállapítására hivatott bizottság rendes tagjául Kvaszinger József jószágigazgatót, póttagjául pedig Constantin Tamás szőlőbirtokost választotta még meg a közgyűlés — és ezzel valóra vált a Hegyalja egy régi álma: megtörtént a szőlőbirtokosok ke mény összefogása a hires tokaji bor érdekében. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülés az igazgatóság elnökéül Maillot Nándor bárót, alelnökéül Oláh István dr-t és ügyvezető igazgatóul Búza Béla dr-t választották meg, akiknek vezetése alatt a Szövetkezet már az ez évi szürettel meg is kezdi működését. jébe gyökerezetten, egészséges konzervatizmussal állja a harcot, mindennel szemben, ami fényé geti. Tagadhatatlan, hogy a kisebbségi életre ítélt magyar nemzettöredék minden társadalmi rétege között éppen ezt a középosztályt sújtotta a legtöbb és legérzékenyebb csapás. A magyar hivatalnokot nagy százalékában kenyerétől fosztották meg, vagy a nemzeti szolidaritásában tiporták le. De még ma is, a háború és megszállás mindent elsöprő forgataga után, az uj megszükült életviszonyok közepette is, sokszor kétségbeejtő helyzetben, a magyar kultúra hordozója mégis ez a magyar középosztály. Ahol jót kell tenni, nemes megmozdulást pártfogásba venni, szépért lelkesülni, ott ez a megfogyott, megtört és megfélemlített magyar középosztály jár elől a Felvidéken. Ez a középosztály most egyik legnagyobb sarkalatos hibáját, a szervezetlenséget igyekszik kiküszöbölni, elhárítani az útból azokat az akadályokat, melyek a kisebbségi élet kulturfejlődését gátolják. Ez a kassai kongresszus célja s amellé megteremteni az egységes kisebbségi magyar közszellemet, melynek alapja csak a kulturerők egyirányú és egységes módszerü felhasználása és egy célba állítása lehet. A legnagyobb érdeklődéssel tekint a csonkaország magyarsága is a kassai kongresszus elé és egész leikével kíván sikert és eredményt a kitűzött céloknak. A pénzügyminiszter teljes mértékben honorálta is a fagykársujtotta szőlősgazdák adózási sérelmeit. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületétől kapott információnk szerint a miniszter utasította a pénzügyigazgatóságokat és a pénzügyigazgatósági kirendeltségeket, hogy a téli, illetően a késő tavaszi fagykárokat kivételesen adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásnak minősítsék s éppen ezért az 1929 junius végéig bejelentett fagykárokat az esetleg még beérkezett egyéb szőlőkárbejelentésekkel együtt közvetlenül a szüret megkezdése előtti hetekben a helyszínén állapítsák meg és a földadó törlése tárgyában hozott rendelkezés szerint járjanak el. Ott pedig, ahol kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szőlőt a fagy következtében ki kellett vágni, ott a kiirtott területre eső földadót a folyó évre egészben hozzák törlésbe. SC X TZ E ZET. „Miskolc mint turista központ* Tegnapelőtt este a rádió Tury József ur „Miskolc mint turista központ“ cimü előadását közvetítette. Az előadás célja az volt, hogy a miskolci idegenforgalom érdekében Miskolc minél szélesebb körben reklamiroztassék. Az előadásról tulajdonképen hallgatnunk kellene, mert igazán nincs mit dicsekednünk vele, de volt egy mondata, amelyet kötelesség tudomásukra adni azoknak, akikre Ujhely idegenforgalmi ügye tartozik — és esetleg nem hallották az előadást. A keretében ugyanis Tury József ur a Bükkről, Tapolcáról stb. a Hegyaljáról, Sátoraljaújhelyről úgy beszélt — mint amely vidékeknek a turista központja : Miskolc. Következetes hallgatásunk, a ma legértékesebb gazdasági eszközétől : az idegenforgalomtól való félelmünk, ime közelebb hozta azt az időt, amelynek során városunkat és vidékünket idegenek sajátítják ki maguknak és idegenforgalom irányitó munkájukat aként folytatják, amint az nekik jól es;k, tehát ötletességükkel a maguk függvényévé teszik Sátoraljaújhelyt és vidékét. Micsoda bűnbak hajhászás lesz akkor?! Más: A nyíregyházai turisták városuk idegenforgalma ügyében a külföldi fürdők egy példáját valósították meg — a turista szempontból igazán jelentéktelen ho mokon. Kis plaketteket készíttettek, amilyeneket külföldön a turista aSINGER mRRÓGÉmt a legjobbak í botjába szurkálnak az egyes fürdők, szállodák. Hogy milyen turista forgalmat remél Nyíregyháza és mire építi reményeit — azt elképzelni sem tudjuk, de meg kell hajolnunk az előtt az igyekezet előtt, amely minden áron teremteni akar — a semmiből is. (—* —s) — A Pinceszövetkezet és » tantiemek. A Tokajhegyaljai Borpince Szövetkezet alakuló közgyűlése után többen magánbeszélgetések során ama hiedelmüknek adtak kifejezést, hogy az igazgatóság tagjai magas tantiemet fognak kapni. Erre vonatkozóan kérdést intéztünk az igazgatóság alelnökéhez, aki közölte velünk, hogy addig a3esztendeig amig a jelenlegi igazgatóság vezeti a szövetkezet ügyét szó se lehet arról, hogy az igazgatóság bármi cimen díjazásban részesüljön. — A magyar városok kulturális szövetsége ez évben Békéscsabán tartja kongresszusát. A magyar városok kulturális szövetsége ezévi kongresszusát Békéscsabán fogják megtartani, mégpedig november 8-án, S-én és 10-én. A kongresz- szus előkészítésén a város vezetősége már erősen munkálkodik. — Házasság Löwe Margit és dr. Sáray Béla f. hó 21-én, délben fél 1 órakor tartják esküvőjüket a bodrogkereszturi róm. kath. templomban. — Naponta 30 vagon szőlőt exportálnak Gyöngyösről. A szőlőpiac Gyöngyösön már teljes lendületben van. 31 külföldi vásárló tartózkodik a városban és a piac már reggel 4 órakor megkezdődik. Az export legerősebb Lengyelországba, de küldenek Bécsbe és Prágába is. Naponta 30 vagon szőlő megy legnagyobbrészt kifogástalan rekeszekbe csomagolva, szinespa- pirral bélelve, csak egy baj van a csomagolásnál, hogy nem úgynevezett rostapapirosba csomagolnak és igy a szőlő ki van téve a szállítás alatt a begyulladásnak. Általában Gyöngyösön a csomagolás határozottan jobb, mint bármely más termő centrumban. Lengyelországon kívül az északi államokba is küldenek szőlőt Gyöngyösről, Danzigon keresztül, A szőlő ára jelenleg 58—65 fillér kilogramonként. A csomagolók részére az Exportintézet megbízottja mindennap más csomagolóhelyen tart oktató előadást. — Orvosi hir. Dr. Braun Béla a fogászat és röntgenologia szakorvosa rendelését Széchenyi- tér 8. szám alatt megkezdte. — Rendel: d. e. 9—12, d. u. 3—5 óráig. — Országos Iparos Kongresszus. Az IpartestOletek Országos Szövetsége f. hó 22-én fi felvidéki magyar társadalmi és kulturegyesületek megmozdulása Magyar szempontból rendkívül jelentős mozgalom hirét vesszük a Felvidékről. Szeptember 22-én Szlovenszkó és Ruszinszkó minden városából, vidékéről kongresszusra gyűlnek össze a társadalmi és kulturegyesületek képviselői, hogy megvitas sák azokat a célokat, melyeket a kisebbségi életmód tűz a magyar kultúra hordozója, a müveit magyar középosztály elé s keressék azokat az utakat és eszközöket, melyek e célok elérésére vagy legalább is megközelítésére vezetnek, segítenek. A kongresszus színhelye, a magyar kultúra és müveit társasélet ősi fészke: Kassa lesz, ahonnan nemcsak a szervezett magyar irodalmi élet indult rögös útjára a .szent öreg“, Kazinczy Ferenc egészséges elgondolásától, de ahol a müveit emberek társaséletéből sok, igen sok kultureszme és kul- turtett sarjadt ki azóta, hogy az irodalom s általában a műveltség emelkedése öntudatossá tette az emberekben a nemzeti érzést. A felvidéki magyar középosztály ad találkozót a kassai kongresz- szus keretében, az a középosztály, melyről csak balhit állapíthatja meg, hogy túlélte magát, csak balhit, mert a felvidéki magyar középosztály ma is a saját föld/Idómérséklésben részesülnek a fagykár sújtotta szőlősgazdák Az egész földadót eltörlik, ha a gazdának a fagy miatt ki kellett vágni a szőlőt. A fagy — mint ismeretes — nemcsak a kalászosokban idézett elő nagyarányú pusztítást, amelynek következményei az idei termésben szembetűnően kidomborodtak, hanem megtizedelte a szőlőket is. Hozzávetőlegesen ötven-hatvanezer holdra becsülik azt a terüle tét, fahol a szőlő részben, vagy teljesen kifagyott. A szőlősgazdák, amikor már láthatóvá vált a fagy nagyarányú pusztítása, nyomatékosan felhívták az illetékes körök figyelmét a fagyokozta károkra és sürgős orvoslást kértek. A fagykársujtotta szőlősgazdák megsegítésének kérdésével foglalkozott a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete is, amely az illetékes köröktől a szőlősgazdák részére |az adózás terén ugyanazokat a könnyítésekéi kérte, amelyeket a gabonát termelő gazdák részére helyeztek kilátásba.
