Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)

1929-07-07 / 47. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1929 julius 7. mondja az élet vérző embere, — miért mélyítsem vele is szivem sebeit? Hagyjuk hát mi is Gorkijt, hagy­juk az „Éjjeli menedékhely“-et, j jöjjenek velem kérem, hölgyeim és uraim, egy másik menedék­helyre, a sátoraljaújhelyi nSzéll József né féle Napközi Otthon*-ba. Engedjék meg, hogy ez alkalom­mal én legyek a vezető. Ugyanis ezen a nappali menedékhelyen könnyen el lehet tévedni. Óh! nem azért, mintha valami renge- teges hely, vagy talán a görög regékből ismert labirint volna. Az egész Otthon ott van beren­dezve az Andrássy-uti állami óvo­dában. Az udvara sem tágas, a helyiségei sem nagyok. Az ud­varból a fürdőmedence is elvesz tekintélyes részt, az épületben mindössze öt helyiség van: konyha, iroda, játékterem, fürdőszoba és még egy helyiség ágyakkal. Az óvodának is van egy terme. Mon­dom, ezek miatt nyugodtan lép­hetnének vezető nélkül is az Otthonba. Féltem azonban a ked­ves látogatókat az Otthon küszö bén belől a fény és árnyék ku­sza szövevényeitől. Ha a gyerme­kek szemébe tekintenek, azt hi­hetik, hogy az örök tavasz nap­ragyogásába jutottak, de ha to­vább néznek és leveszik tekinte­tüket a gyermekekről, meglátják a gyermekek mögött azokat a sorstragédiákat, melyek miatt az édes szülői hajlékból ide mene­kült a csillogó gyermekszem: ak­kor könnyen eshetnek abba a té­vedésbe, hogy a Gorkij Éjjeli menedékhelyénél is sötétebb he­lyen járnak. Aztán az egyes he­lyiségek elnevezései sem biztos Útmutatók. így pl. itt van az iroda. Tessék csak, lépjenek be 1 Két kicsi asztal, egy hencser, telefon, rádió és egy mentőszek­rény a felszerelése. Az asztalon egy könyv fekszik, melybe napon­kint beírják azt, hogy mennyi a létszám, menn>i kapott reggelit, ebédet, vacsorát. Itt függ a falon a napközi Otthon gyámoltjainak >s a névsorra. Hát ezért hívják ezt irodának. Ha azonban meg- , figyeljük, hogy itt kap a gyermek orvosi vizsgálatot, gyógyszert, itt kap ócska rongyai helyett tiszta, jó napközi egyenruhát, ha meg­halljuk, hogy Prágay Aurélné úrasszony ezen a helyen gyógy­kezelt hónapokon át egy súlyo­san fekélyes testű gyermeket, fü- rösztőtte, babusgatta, mig csak fel nem épült, — akkor meg zavarodunk, mert mi irodának nem az igy elfoglalt helyeket szoktuk nevezni. A játékteremben nemcsak játszanak, hanem ez az étkező is. Naponta 100 gyermek kap itt szükségéhez képest há­romszor is ennivalót, de ha a százegyedik- kettedik gyermeket hozná oda életsorsa, azon is tud­nak még segíteni azonnal. Kik ezek a gyermekek? Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúság­ból, akiket ez az Otthon meg­mosott, átváltotta ruháikat. Azóta nem éheznek és nem szomjuhoz- nak és eltöröltetett szemeikről a könyhullatás. Most ragyog az arcuk, nevet a szemük s még a vidám dal is ha felcseng ajkukon, úgy hangzik, mint a zsoltárének. Az a piros arcú gyermek a té­len került ide az állami iskolából, mikor egyszer felelés közben ösz- szeesett az éhségtől, az a négy gyermek amott egytestvér. Édes anyjuk felvágta az ereit, mert nem birta már a nyomort. Ez a kicsike szöszke gyerek pedig a Mancika. Az édes kicsi Mancika. Mint cse­csemőt hozták ide és vették fel a gondját. Milyen pufók arcocskája van. Olyan jól áll kék szeméhez az intézeti fruha. Lám most is eszik. Tejes bögre és kenyér van a kezében. Édesanyja az elmekór­házban fekszik ... A Napközi Otthon a hosszú tél alatt még a szülőknek is dajkálója volt. Ide jöttek enni, mert odahaza nem volt, idejöttek melegedni, mert Isién áldása. a magyar föld aranykalászos ter­mése nemsokára éretten fog rin- gani a táblákon. Kora hajnaltól napnyugtáig peng majd a ka%za; kemény robotban görnyed a gazda, a béres, hogy idejében behordhassa egész évi munká­jának gyümölcsét. Ezt a munkát csak az bírja, aki talpig egész ember, akinek minden izma acélos és erős. A forró napon ellankad a kar, ve­rejték lepi el a testet. Asszonyok, leányok, ha viszitek az élelmet, a frissítő italt a dolgozóknak • földekre, ne felejtsétek otthon a valód; DIANA sósborszeszt, mert az ilyenkor valóságos Isten- áldás. Felfrissíti az elbégyadt izmokat, gyors mozgásba hozza a vért, edzi és kitartóvá leszi az egész szervezetet, hűsíti a verej­tékező homlokot, megszünteti az itt-ott fellépő szédülést, émelygést, szóval valóságos újjászületést je­lent a munkában görnyedőknek. Mindenütt kapható! Utánzatot no fogadjon el. otthon az sem volt Kinek lett volna szive elküldeni őket? A mesék szegény emberétől azt kérdezi a király: — Milyen mély a tenger? A felelet reá az, hogy: — Egy kőhajitásnyi. Egy kérdést hallok én is itt felém zengeni: Milyen mély az élet? Azt hiszem, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a feleletet jog­gal várja tőlünk ez a hely, a Napközi Otthon, mert hiszen azért jöttünk ide, hogy lássunk és ha mi valóban láttunk is, akkor ab­ban megtalálják a feleletet. Mivel mérhető meg az élet? Szeretettel. És mennyi kell ebből ahhoz, hogy a mélységekbe is elérjen? Csak egy szivdobbanásnyi I Egy nemes szivdobbanásnyi I Vájjon meg tud­juk-e mi ezt a mélységet mérni? Tud-e a mi szivünk ilyent dob­bantani? Majd azután feleljünk arra a kérdésre, hogy milyen mély az élet Most különben nagy izgalom van a kicsinyek között. Az öröm izgatja őket. Ma van junius 17-ike. Most jön haza a Méltóságos Asz- szony! A főispánné. Ennek örül­nek annyira, ő szállt le értük a mélységekbe, az ő keze törölte le szemük könnyét és hozta ki vala- mennyiüket a napsütésbe. Mennek eléje az állomásra. Csak az édes­anyát várják úgy, mint Ők a Mél tóságos Asszonyt. Boldog, aki közelebb juthat hozzá, ruháját megérintheti, kezét megcsókol­hatja. Az a kéz pedig megsimo­gatja őket. aSINGER varrógépek NánA LEGJOBBAK !- _______________________ Vájjon mit gondolnak most ezek a kicsiny gyertneklelkek arról a simogató kézről ? Kinek a keze az? És ha majd ezek a gyerekek öreg nagyapák és nagyanyák lesznek, amikor unokáiknak mesét monda­nak a Jóság tündérasszonyáról — kire fognak ők akkor gondolni? Ez a szeretetmunka havonként ezer pengőbe kerül, tehát egy-egy gyermek napi ellátása, ruházata, egészségügyi gondozása a személy­zeti kiadásokkal együtt 33 fillért igényel. íme a bibliai öt kenyéri Egy közepes dohányos féifi vagy hölgy napi cigaretta szükségletéből három gyermeknek, a reggelenként nagy általánosságban fogyasztott egy-egy emberre eső ital árából egy-egy gyermeknek lehetne köny- nyét letörölni, arcát mosolygóssá tenni. Ehhez azonban szív kellene és öntudatos élet. Ezt a kisded magyar világot melegebbé, nap­fényesebbé tehetnők, ha volna bennünk hozzávaló szív és tud­nánk szabadon, öntudatosan élni, szenvedélyeinknek parancsolni, korlátokat szabni. Hány ilyen ál­dott munkára volna szükség, hány Széli Józsefnének kellene lenyúlni szerető kézzel a magyar mélysé­gekbe, hO£*/ megkeressen a ma­gyar jövendő számára Isten által adott minden parányi értéket. — Mennyi határozottságot, szint és erőt nyerne a magyar élet képe, ha a szeretet munkája általáno­sabbá lenne és mindnyájan tud­nánk, hogy életünkből annyi az érték csak, amennyit azért a szent álomért tenni tudunk, mely mind­nyájunknál ugyanaz. Még a sátoraljaújhelyi munka sem tudja mindazt adni, amit szeretne. A gondozásra szorulók száma meghaladja a kétszázat, a helyiség pedig alig tud befogadni százat. Úgy oldja meg tehát fel­adatát, hogy egyik félévben az egyik 100, másik félévben a má­sik 100 gyermeket veszi gond­jaiba. Hölgyeim és uraim ! Olyan­kor tegyük meg majd legközelebbi látogatásunkat, mikor a félév eljön és megtörténik a váltás. Hogy remeg azoknak az apró csöppsé­geknek a szive a holnaptól, milyen keserű könyek borítják el arcuk völgyeit! Mintha az édesanyjuk koporsójára hallanák a földet hul­lani, mikor bezárul mögöttük az Otthon kapují. Jajl hogyan lehetne elkerülni ezt a könnyes napot? Mérjük csak, mérjük csak szi­veinkkel a magyar élet mélyeit, akkor majd ez a könnyes nap is eltűnik .. . Kántor Mihály. Szülésznői gyakorlat megkezdést«* Klein Józsefné Árpád ucca 20. szám alatti lakos a pécsi szülészeti klini­kán oklevelét megszerezve szü­lésznői gyakorlatát megkezdte. FLY » modern! ki lágyét, mai j»oí«sS£á6, hangját, b<j ós szolt petó Nem hagy ff ©ét« fi Nemzeti Sátoraljaujhc Tompa Ferer Magyar Nemzet gató-őre, akit a nemzetközi régi son a magyarhi ráról tartott előa a kongresszus beválasztottak, p kát végez a I megbízásából Sát keleti határában Az ásatások ct Visegrády János két évtizeddel őskori telep ku pitsa. Az ásatást azt állapította m dr., hogy a Rony rétegében előfoi nyiségü obszidi balta és edény helyzetében tulaj lagos fekvésű. Ezenkívül sikt len a Ronyva p putrinak is a ny pedig igazolta V korábbi megálla] itt a Ronyva pa hasonló korú azonban az ásal ben tönkre men Az ásatások, múlva fogják bt Tompa Ferenc 1 utazik, ahol S: stein Ernő gróf, mecénás birtokál végezni. HU Lapunk legk f. hó 13-án, ! des időben jel — Bajusz 3 vaszéki ein« fia életuuent Dunába fűlt. György dr. ni. ki pénteken délután egy örvénybe kei mentése közben még minden frontot győzelmesen tartottunk. A „Jósziv bolt“, amely­be a;portékát szeretetadományként szállítják a városiak és falusiak, kisbirtokosok és nagybirtokosok, egyesületek és gimnazisták, hogy az árából segítsenek a nyomorul­takon, álom maradt csupán. Alom maradt az uj pályaudvar s az uj Erzsébet-szálloda is, a városi munkáslakástelep, a szanatórium a hegyekben, amelyhez külön villamosok vezetnek, az uj köve­zet, a Szabadságtéri népliget, az uj megyeháza s bécsi Wurstel­prater mintájára kiépített Torzsás és sok más egyéb is. Szegény Ujhely 1 És mégis. Ebben a vá­rosban elpusztíthatatlan életerő dolgozik, amely át fogja segíteni e nehéz időkön. Már az agónia határán járt, de élve maradt, sőt erőre kapott. S hihetetlen erőfe­szítéssel bár, de megy előre az utón, amelyet a végzet számára kijelölt s várja a történelem óra­ütését, amikor megnyithatja kapuit a falvak előtt, amelyek évszáza­dokon át a keringő piros vért ad­ták ereibe. A grófnő meleg szeretettel ir a Stefánia gyermekvédő szövet­ségről is s nagyarányú fejlődést jósol neki. Ez be is következett. Mostanában olvasom, hogy a Stefánia-szövetség újhelyi csoportja az eddiginél is intenzivebb mun­kára rendezkedett be. S bevált még valami a jóslatból. A Vörös Ökör eltűnt a föld színéről s a helyén ott áll az uj színház. És sok más egyéb alkotás is hirdeti, hogy Ujhely nem halt meg, még csak nem is aluszik. Őszinte tisztelettel kívánjuk a nemes grófnőnek, hogy mielőbb valóra váljék minden álma, ame­lyet a szeretett városról álmodott. (s. e.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom