Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-08 / 57. szám
Hatvanadik évfolyam. 57. szám. Sátoraljaújhely, 1929 szeptember 8. Megjelenik hetenként kéteser •verdén óe asombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vénnegyehéi XX. ndv) Elfifixetéel ér: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. HyUttér sőrénként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. «iám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország le Itámadásában Amen fl törvényesített elnyomás Romániából érkező hírek szerint a legutóbbi miniszter- tanács a kisebbségi törvény előkészítésére bizottságot küldött ki, amelynek tagjai közé egyetlen kisebbségi képviselőt sem neveztek ki. Mi ennek a bizottságnak a feladata? Röviden összefoglalva: törvényileg szentesíteni a romániai kisebbségek eddigi elnyomását s a jogszerűség pecsétjét nyomni azokra az igazságtalanságokra, amelyek már a Népszövetséget is többször foglalkoztatták, sajnos anélkül azonban, hogy a reparáció bekövetkezett volna. Ha bele pillantunk a román félhivatalosba, furcsa sejtelmek tölthetnek el bennünket a kisebbségek jövőjére vonatkozólag. A félhivatalos szerint a törvény célja elsősorban a jelenlegi adott helyzet megerősítése lesz és különbséget fog tenni ama kisebbségek között, amelyeknek nincsenek külföldi kapcsolataik, csupán kulturális tekintetben és azok között, akiket meg kell védeni az irredenta propagandától. Ilyenek pl. a magyarok. De nemcsak ezt van szándékában megvalósitani a kisebbségi törvénynek, hanem a félhivatalos azt is bejelenti, hogy azokban az országrészekben, amelyek hosszabb ideig idegen uralom alatt éltek, a románság fejlődését elő akarja segíteni, hogy a nem román elemek kulturnivóját az ottani románság elérhesse. Vallási kérdésekben a kisebbségi törvényre nem sok feladat vár, iskolai tekintetben sem vár sok rendezni való. A nyelv jogát a kisebbségek által sűrűn lakott helyeken biztosítják az állami hivatalokban. Ez az egész tervezet nemcsak hogy javulást nem hoz a kisebbségek mai helyzetében, hanem még inkább kiélezi megvalósulása esetén a fennálló ellentéteket. Hiszen, ha sem vallási, sem iskolai tekintetben a mai állapotot- nem akarja megváltoztatni, ez annyit jelent, hogy az e két területen fennálló igazságtalanságok továbbra is megmaradnak. De nemcsak, hogy azokon a területeken nem történik semmi változás, amelyeken pedig változásnak kellene történni, hanem még ráadásul burkolt retorziókat is bejelent ez a félhivatalos azokkal a nemzetekkel szemben, amelyek uralkodó nemzetek voltak. Hogy pedig név sze rint említi a magyarságot, mint amit az irredenta propagandától meg kell védeni, ez nyilvánvalóan mutatja, hogy a románság még ma is nyomasztóan érzi a magyarság kulturfölényét s az irredenta ürügye alatt újabb támadást akar intézni éppen e törvény segítségével kulturális és gazdasági bázisai ellen. Ez a törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik, a Sátoraljaújhely, 1929. szept. 5. A két napra tervezett közgyűlés tárgysorozatát — mint az előrelátható is volt — csütörtökön d. u. 4 órától este V28 óráig egész terjedelmében letárgyalta a képviselőtestület, belenyugodva a vál- tozhatatlanba s némi rezignáció- val elfogadva az 1930. évi költség- előirányzatot, mely 74°/o pótadó kivetését eredményezendi az adózó polgárságra. Amint már múlt számunkban is jeleztük, a polgármester ezúttal belügyminiszteri rendelkezés folytán kinyomatta az 1930. évi költségelőirányzatot s a közgyűlési meghívóhoz csatoltan megküldötte azt a városi képviselőtestületi tagoknak. Csak 24 órával azonban a közgyűlést megelőzőleg, úgy hogy nem igen volt idejük a képviselőtestületi tagoknak kellő alapossággal áttanulmányozni. így azután a költségvetési vita nélkülözte is a kellő alaposságot, jóllegnagyobb arculcsapása lesz az igazságnak és egyáltalán meg sem érti az ember, hogy miért is van erre az újabb törvényre szükség. A csonka haza magyarsága igazán meg lenne elégedve, ha a románok a kisebbségi jog terén ragaszkodnának ahhoz az előírásokhoz, amelyeket a békeszerződés tartalmaz, de ennek a törvénynek a terve arra mutat, hogy a mai helyzetet nemcsak javítani nem akarják, de egyenesen rosszabbitani. Gyanús ez az egész terv, mert másnak, mint a békeszerződés kisebbségi rendelkezései kijátszásának, nem tekinthetjük. Ha a románok nem tartanák soknak azokat a jogokat, a melyeket a békeszerződés a kisebbségek számára biztosit, nem jutott volna eszükbe ezt a törvényjavaslatot megalkotni, amely igy más, mint az elnyomás és igazságtalanság eszköze nem lehet. lehet, a hosszabb idő sem vihette volna előbbre a kritikát, mert a költségvetés összeállításánál olyan adottságokkal és kényszerítő körülményekkel kellett számot vetni, amelyek a kedvezőbb mérleget s a pótadó leszorítását teljességgel kizárták. Ma nem egyedül Ujhely az a város, amely lehetetlenül nehéz s a jövőt még nehezebb színben feltüntető helyzettel küzködik. — Csonka-Magyarország minden városa csaknem hasonló helyzetben van s ha itt mégis hangosabb és keservesebb a panasz, annak a város határszéli fekvése a magyarázata. A háztartási költségvetés ellen nem is merült föl súlyosabb kifogás. A költségvetés ezt illető részének adatai mindenki előtt kétségtelenné tették, hogy a város vezetősége a legmesszebbmenő takarékosságot tartotta szem előtt. Nevezetesebb kifogások dr. Lichtenstein Jenő és dr. Dubay István képviselőtestületi tagok felszólalásában inkább a Közmüvek költségvetésével szemben hangzottak el — inkább általánosságban mint érdemben — de mindenben helytálló volt erre dr. Grosz Dezső bizottsági tag válasza, aki leszögezte, hogy a Közmüveknél még nem állunk befejezett tényekkel szemben. A város a ráoktrojált Speyer kölcsönöket a képviselő- testület határozatából a villanygyár és Vörös Ökör építkezésekre fordította. Ezen nagy beruházások terhei s az előre nem látott, de a képviselőtestület által mégis csak tudomásul vett nagyarányú hitel- túllépések okozzák a pőtadó magasságát. Elkerülhetetlenek a sárospataki bekapcsolódással járó terhek is, mert mégis csak a villanygyár rentabilitásának biztosítását fogják szolgálni. Amint a polgármester expozéjában kifejtette, nagyban emelik a költségvetés szükségleti részét a vármegyei, a rendőrségi hozzájárulás — olyan terhek azonban, amelyek viselése alól a kommunitás semmikép sem vonhatja ki magát. Végeredményében egyik felszólalás sem szülhetett olyan eredményt, amely alkalmas lett volna a pótadó mérséklésére, sőt az arra irányuló indítvány elfogadása, hogy az olyan tisztviselők, akik előtt az előléptetési lehetőség bezárult, személyi pótlékban része- sittessenek, — a 72.5°/o pótadót 74%>-ra emelte. Elhangzott olyan indítvány is, hogy a képviselőtestület demonstrációképen ne is tárgy alja le s ne fogadja el a költségvetést, ámde a képviselőtestület belátva ennek minden körülmények közötti hiábavalóságát, céltalanságát, szavazattöbbséggel elfogadta azt, megelőzve, hogy az indítvány elfogadásával a város és a kormányhatóság között a helyzet kiélesedjék. Széli József főispánnak azon leiratát, melyben a polgármester, Nyeviczkey László főjegyző és Prihoda kiadó ellen, a főjegyzőnek állásától való felfüggesztésével egyidejűleg, fegyelmi eljárást rendelt el, a képviselőtestület tudomásul vette. Igen fontos tárgya volt a közgyűlésnek a Társadalombiztosító Intézet részére építendő székház 1930. évre ?f0 pótaddval fogadta el a képviselőtestület a költségelőirányzatot Székházat épít a Társadalombiztosító Intézet — A képviselő- testület minden áldozatra kész a nyaraló város érdekében Városi közgyűlés
