Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-09-08 / 57. szám
2. oldat ZEMPLÉN 1929 szeptember 8 telkének megajánlására vonatkozó javaslat elfogadása már csak azért is, mert a nagyobbszabásu építkezés nagyobb munkaalkalmat szolgáltathat a város iparosainak és munkásságának. A budapesti pénzintézetek helyi fiókjainak az általuk nyújtott kölcsönök kamatlábainak felemelésére vonatkozó értesítését tudomásul vette a közgyűlés. Nyolcszáz D-öl ingyentelket, építkezési anyagokat szavazott meg a Magyar Turista Egyesület hegyaljai osztályának s elősegíteni óhajtván a Szár-völgyben a villák építkezését három folyamodónak ingyen telket szavazott meg és a városi kőbányából kőfejtést engedélyezett azzal, hogy egy éven belül építkezni kötelesek. Azon vidékieknek pedig, akik a dr. Burger Jakab által üzembe helyezni szándékolt malomban őröltetni fognak, elengedte a kö vezeti vámot. A kácsárdi iskola építkezésére □-ölenként 1 Párban 1600 Q-öl telek vásárlását hagyta jóvá a képviselőtestület s kérvénnyel fordul a kultuszminisztériumhoz, hogy az állami polgári fiúiskola elvont tandiját engedje vissza, vagy ennek ellenében vállalja át a városi felső kereskedelmi iskola személyi terheit Mit tehet és mit kell tennie a falujegyzőjének az iskolánkiVüli népművelés érdekében? Irta: Dr. Koncz János az Országos Jegyző Egyesület elnöke, csepeli főjegyző — 2 Közlemény. — II. Van helyi gyakorlati jelentősége is a népművelési tevékenységnek a műveltség terjesztésen kivűl is és ez nem más, mint a községi lakosság közérdekű tájékoztatása. A tekintélytisztelethez, törvénysze- retetéhez, nehéz kötelességet kirovó rendelkezések elfogadható megértéséhez az ilyen tájékoztatás- Ha a népet érdeklő törvényeket, rendeleteket, községi hatósági intézkedéseket, vagy vármegyei hivatalos kívánalmakat időnként ismertet a jegyző tájékoztatásképpen az ilyen előadásokon; igen jó eredményt ér el a falu lakossága között, mert ebben azt látják, hogy még a közigazgatásnak hivatalos, vagy önkormányzati része is nyitott könyv. Mindenki tanulhat belőle és könnyen tájékozódik- Ezen túl pedig van még egy komoly jelentősége az ilyen közérdekű tájékoztatásnak s ez azf hogy községi közérdekű alkotások céljára ezzel a módszerrel köny- nyedén elő lehet készíteni a falu lakosságának hangulatát. Úgyszólván hasznos segédeszköz ez a módszer és eredmény biztositó terület a népművelés arra, hogy a falusi életnek hivatalos szándékát (pl. iskolaépítés, vízvezeték létesítés, népház építés, fásítás stb.) átplántálhassuk a lakosságba ' és a hangulaton keresztül köny- nyüvé tegyük a képviselőtestületben egy-egy ilyen szándék valóra- váltását. A keresztény erkölcs szerinti élés is egyik olyan tárgya a népművelésnek, amelyet ápolni tudunk minden demagógia nélkül tárgyilagosan és célravezetőén. Nem szabad megfeledkezni a népművelési tevékenység vezetésén belül arról, hogy földi életünknek és hazai boldogságunknak nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minden cselekedetünkben a keresztény erkölcs szerinti élés vezessen. A falu népét a háború előtt e kérdésről sohasem tájékoztatták és ezért vált lehetővé az, hogy az 1918. és 1919. évi forrongások idejére az egész ország hangulata deformálódott a helytelen liberalizmus, a magyartalan nemzetköziség és az idegen destrukció irányában] A jegyző a keresztényi élésnek tárgyilagos hangoztatásával faluját nemcsak az iskola és az egyház érdekében erősítheti meg, hanem apró, de erős bástyává alakíthatja a nemzeti magatartás és az országos boldogulás szempontjából.' Nem kell szégyelni a keresztény erkölcs szerinti élésnek hangoztatását, még kevésbé kell félni ettől. Hiszen öntudatosan kell vállalnunk azt, hogy születésünktől kezdve a családi vonatkozáson túl magán és közéleti pályákon egyaránt ez a lelki motívum segítheti országosan a magyarság közboldogulását. A keresztény erkölcs szerinti élésnek művelése tehát hozzátartozik a népműveléshez. A gazdasági felvilágitás terén is sokat tehet a jegyző az isko- lánkivüli népművelés érdekében. Talán ellentétes beállításnak látszik ez, de igazában úgy van, hogy amint a falu népe megérzi( hogy gazdasági tájékoztatást és gazdasági felvilágosítást is nyújt a népművelés, mindjárt jobban fogja kedvelni ezt. Látni fogja, hogy nem szólamokból áll a népművelés, hanem komoly törekvést jelent egyebek között a gazdasági boldogulás érdekében is. Olyan kevés kell ehhez?! A termésről, a falu gazdasági termékeinek értékesítéséről, a gazdasági szövetkezésről kell felvilágosítani a hallgatóságot. Nem világverő elmélet kell ide, csupán a gazdasági életnek mindennapi megnyilvánulásaiból le kell szűrni a vL dékenként is hasznosítható tanulságot. Például keveset szoktunk beszélni a népművelés hallgatói előtt a pénz útjáról, az adók útjáról, hogy miként üzérkednek a papirosbuzával a tőzsdén, hogy mennyire visszaélnek a nép tiltásnak az oka, hogy némelykor egy-egy ipari, vagy kereskedelmi érdekcsoport miként tarolja le egész országos verejtékes munkájának gyümölcsét — lelkiismeretlenül és érdemetlenül? Ha a népművelést felhasználhatom a nép gazdasági iskolázására egészen természetesnek látszik az is, hogy a gazdasági felvilágosítás témájával megkedveltetem hasznot jelentőén a népművelést is. E téren, vagyis a gazdasági felvilágosítás terén kapcsolódhatik be a fajvédelem gondolata is a népművelésbe. Ha védeni tudom és merem fajomat, akkor ezzel együtt megvédtem a magyar népművelés emberanyagát is. A falu népe pedig a legtipikusabb és emellett értelmes anyaga az isko- lánkivüli népművelésnek. Ennek védelmében még a fajvédelem gondolatát is csatasorba kell állítani. És ennek olyan természetes ágya van a népben. Hála Istennek, még igy van a mi népünkben, hogy mindenki a maga gyermekét tartja legszebbnek, a maga jószágát ismeri legjobbnak, a maga portája legkedvesebb neki stb. Ebbéli érzését öntudattá kell fejleszteni — még akkor is, ha nem az ő gyermeke a legszebb, ha nem az ő portája a legkívánatosabb stb. Majd lefaragjuk az ebbeli önteltség hajtásait, ha öntudattá nemesedett benne a maga fajtájának megbecsülése. Megtaníthatjuk népünknek azt, hogy belőle és közülük kerüljön ki a kereskedő, az iparos, a hivatalnok stb. Később rávezetődik arra, hogy a maga fajtáját támogassa a földművelésben, iparban, a kereskedelemben, a politikai és társadalmi stb. 'érvényesülésben- A magunk fajának védelmében — a népművelés terén — erős tábort üthetünk és a népművelés áldásaiban részesített népnek magyar karaktert adhatunk. E tekintetben sokat tehet és tegyen is a jegyző. Ebbéli tevékenysége fal- vanként fel tudja vértezni a népet, a nemzetköziség felhigitó és magyartalan eszméjével szemben. A népművelés sokoldalúságát lehet szolgálni, ha a való életet figyelve a hallgatóság figyelmét időnként rátereljük a községi éle* változataira. Ugyszélván a helyes értelmezésű községi politikát is a népművelés szolgálatába lehet állítani. A helyes értelmezésű községi politika nem egyéb, mint a községi élet minden változatát a közjó és a közboldogulás érdekében hasznosan irányítani. j&Ez életváltozatokat nem szabad sem a sors szeszélyére, sem a magyar nép érdekeitől távolálló felfogásra bízni. Összetett erővel irányt kell szabni az életviszonyok változatának úgy, hogy az lehefájdalmak ellen! Minden ^ csomagoláson és tablettán a Bayer-kereszt látható. A községi jegyzők, a községi tisztséget viselő egyének és a falusi értelmiség tudja ’összeadni ezt az irányt szabó erőt.’ Sokoldalúvá tehetjük a népművelést ezenkívül a társadalmi szervezettség ápolásával. A népművelés által kifejleszhetjük az embereknek) a társadalmi szervettség iránti érzését. Viszont a társadalmi szervezettség nagyon könnyűvé teszi az iskolánkivüli népművelés belterjes ápolását. Valahogy úgy kell irányítani a községi életet, hogy a község hivatalos szervezete a falu társadalmának szervezettségén keresztül a népművelés területe köré védősáncot vonjon. E védősáncon belül legyen az egész falu népének érdeklődése és a védősáncon a falusi értelmiség legyen látható mindig. összefoglalva az elmondottakat, azt látjuk, hogy az iskolánkivüli népművelés terén több az, amit a jegyző megtehet, mint az, amit tennie kell. Ha a hivatali vezetésben a jegyzőre van bízva a falu népe, nem zárkózhatik el a társadalmi vezetés befolyásolátol sem. A község társadalmi biztonságát el sem lehet képzelni a népművelés akciója nélkül. Ezért semmit sem szabad megvonni, ami anyag, a népműveléstől és mindent megadni annak, ami erőinkből kitelik. H I 3R E 2T. — Dr. Pécsi Jenő ny. jog- tanár a sátoraljaújhelyi adófelszólainlási bizottság elnökhelyettese. A m. kir. pénzügyminiszter f. évi 114,092. sz. a kelt rendeletével dr. Pécsi Jenő ny. jogtanárt, a Tokajhegy- aljai Segitőakció Kormánybiztosságának előadóját a jövedelem- adó, vagyonadó és ált. kereseti adó másodfokú megállapítására hivatott és az 1929/31. évek tartamára a sátoraljaújhelyi m. kir. adóhivatal területére kiterjedő illetékességgel, Sátoraljaújhely székhellyel alakuló adófelszólamlási bizottság rendes tagjává kinevezte s egyben a bizottságban az elnökhelyettesi teendők ellátásával is megbízta. tőleg a legtöbb jót eredményezze. székenységével az ügynökök, hogy mi az olcsóságnak, vagy dráguPORGELrlrÁN PUDER legjobb a világon. Egyetlen púder, mely a pórusokat nem tömi el; alatta az arcbőr él, lelekszik és szépül. Háromféle nagyságban minden üzletben kapható.
