Zemplén, 1929. július-december (60. évfolyam, 46-86. szám)
1929-07-28 / 50. szám
Hatvanadik évfolyam. 50. szám. Sátoraljaújhely, 1929 jullus 28. Btegjelenlk hetenként kétezer «serdán éa aaombaton I Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház IX. udv) I Zemplén í i POLITIKAI HÍRLAP BISBietéal ár: Negyedévre . . 2 peng* Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen „Idegenforgalom“ Mint szó: a legdivatpsabb, mint fogalom: üzlet. És Sátoraljaújhely még sem akar vele foglalkozni. Hogy miért? — van rá magyarázat, de olyan sürgető probléma ma már, hogy nincs idő tárgyal- gatni róla — tenni kell, amig nem késő. A külföldi példákra nem is nézve, Csonka Magyarország egyes hegyvidékeinek ily irányú munkálkodása is elég figyelmeztetés arra, hogy elérkezett a tizenkettedik óra. A megmaradt hegyvidékeinknek az idegen után futott versenye egyre gyorsabb tempót mutat — és a versenyzők máris ijesztő előnyt nyertek Sátoraljaújhellyel, a Hegyaljával szemben. Pedig Sátoraljaújhely a többi vidékkel szemben — (mint pl. Bükk, Mátra, Börzsöny, Vértes) — különben is tulterhet visel a hátán azzal a 270 kilométerrel, amely a legtávolabb való fekvését jelenti a fővárostól. Tehát annál inkább fontos, hogy további halogatás ne történjen. Mi sem jobb bizonyság ennek szükségessége mellett mint az a tény pl., hogy a Máv. öt magyar hegyvidék propagálására plakát sorozatot bocsátott ki, minden vidékről egy-egy plakátot adva — de a Hegyaljáról nem; sőt a Bükköt dicsérőn lévő térkép vázlaton Zemplén csak Sárospatakig szerepel — mint ahol vége a csonka hazának. Es ki a hibás? A felelet súlyos, de vétkesen gyáva önáltatás szembe nem nézni vele, — hibás: legelső sorban Sátoraljaújhely maga. Mert mit tett az idegen forgalom, a vidéke ösmerte- tése érdekében? Mondhatni; semmit. Elősegítette ugyan egy turista egyesület megalakulását, de elfelejtette, hogy a turista csak uj utakat keres, pionír, akinek nem hivatása, hogy idegeneket csalogasson az ösvényeire. És a helybeli turista egyesület pionír munkája is akadozó — ép magára hagyottsága folytán. Tőle várni az tidegenforgalmunk megindítását — jogtalanul túlzott várakozás, hiszen az ily irányú munka egyáltalán nem is tartozik hatás körébe. Más a felelős azért. Más, akit ugyan ma még nem lehet felelőségre vonni — mert nincs, de ép azért legyen, gondoskodni kell róla, hogy: legyen, hogy legyen végre valaki, aki okát adja legalább: miért nincs Sátoraljaújhely és a Hegyalja az idegen forgalmi mozgalomban — az őt joggal megillető egyik első helyen? Egy szerv kell, olyan, a Sátoraljaújhely, julius 26. Orbán Kálmán dr. polgármester ma este érkezett haza Budapestről, ahol a város aktuális ügyeit elintézendő az egyes minisztériumokban folytatott tárgyalásokat. Eredményei, a pártszempontokon felülemelkedve, azt lehet mondani, hogy örvendetesek és ahol nem is mutatnak pozitívumot, legalább indokolt negatívummal vetik végit az egyes vitáknak és győzik meg a — megértőket. A színház. A város tudvalévőén 47.C00 P segélyt kért a kultuszminisztériumtól, hogy a városi vigadó színházát, nevezetesen színpadát színi előadások tartásához megfelelően kiépíthesse és felszerelhesse. Gévay Wolf államtitkár most megígérte Orbán dr. polgármesternek, hogy a kért segélyt az őszzel ki fogják utalni. A Társadalombiztosító székháza. A népjóléti minisztérium nevében Dréhr Imre dr. államtitkár olyan értelemben határozott, hogy a Társadalombiztosító újhelyi székházát a pénzügyi palota szomszédságában lévő Dókus Ernő-féle telken fogják felépíteni. Az épület itt három oldalával uccára fog nézni, és pedig a Fő ucca felé a hivatalos helyiségek, a pénzügyi palota felé ezek és az orvosi in* j milyet legutóbb a Hermann Miksa kereskedelmi miniszter elnöklete alatt működő Országos Idegenforgalmi Tanács is fölállítani javasolt a vidéki városokban. Ilyen irányú indítványt hallottunk már Sátoraljaújhelyben is elhangzani. De csak elhangzani hagyták. Megölte a közöny, pedig most a miniszteri származású hasonló értelmű vélemény jobb sorsa érdemesnek bizonyította azt az indítványt. Remélhető tehát, hogy végre komolyan veszik. És végre történik valami a Hegyalja idegenforgalma érdekében. A Hegyalja barátai minden esetre ismét reménykedünk ... (—s) lézményei, kelet felé pedig a bér- ház-szárny. — Ezen az oldalon ugyanis egy teret alkotnak, nevezetesen a Dókus-telek végéből az Apponyi uccának (a pénzügyi székház mögött vezetve) a Bajza uccáig leendő kiegyenesitésével egy tekintélyes részt levágnak, a mit az Apponyi uccának a Kisfa- ludi uccába kanyarodó vége által határolt terület is szaporítani fog. Tekintettel arra, hogy a városnak az emelendő székház részére ingyen telket kell biztosítania, ez a megoldás egyben a legolcsóbb is a város részére, mert az 1461 négyszögöles terület 19.000 P-ős árával szemben a megvizsgált és letárgyalt tervek közül már a má-, sodsorban is szóba jöhető telek 52.000 pengőjébe kerülne a városnak. És csak ezen a telken vihető keresztül az a terv, hogy a Társadalombiztosító nemcsak hivatalt épit magának, hanem lakásokat is, amelyek viszont a lakásínséget lesznek hivatva enyhíteni. És az építkezés mérvének ilyetén növelése a munkaalkalom növekedését is jelenti egyben, ami szintén jelentős szempont Ujhelyben. Ennél a kérdésnél különben — már a tárgyalások legelején kerülvén szóba — Dréhr Imre államtitkár Orbán Kálmán dr. polgár- mester felvilágosításai után kijelentette, hogy Sátoraljaújhelyben a Társadalombiztosító ép a munka- nélküliség csökkentése érdekében sem vásárolni, sem átépíteni nem fog, hanem uj épületet emel. — Egyébként pedig a város által fizetendő 19.000 P telekvételárat a népjóléti minisztérium kölcsönként előlegezni fogja a városnak. 1929 évi költségvetés. A belügyminisztérium jóváhagyta az 1929. évi költségvetést és a községi pótadót 58%-ban állapította meg. A polgári fiúiskola. A polgári fiúiskola tandíjbevétele eredetileg a városé volt, amiért a város fedezte az iskola dologi kiadásait és a felesleget az iskola építési alapjához csatolta- Újabban azonban a kultuszminisztérium az 1927. évi XXII. t.-c. alapján magának tartotta meg a tandíjakat, azonban a dologi kiadások fedezésére továbbra is kötelezte a várost. E jelentős teher tárgyában Orbán Kálmán dr. polgármester a kultuszminisztériumban a Görgey István dr. országgyűlési képviselő közbejöttével lefolyt tárgyalás során azt ajánlotta az illetékeseknek, hogy a városi háztartás egyensúlya érdekében viszont a kultuszminisztérium — ha már ezen az állapoton változtatni nem lehet — vállalja magára a városi kereskedelmi iskola személyi kiadásait. A minisztérium e tárgyban természetesen nem tudott azonnal állást foglalni, de a kedvező döntést remélni lehet. A kaszárnya-építkezés. Az uj honvédlaktanya építése ügyében a honvédelmi minisztériumban történt eljárás végleges eredményt nem hozott. A magasabb lakpénz osztályba sorozás. Az állami tisztviselők laká^iénze szempontjából III. lakáspénz osztályba sorozott Sátoraljaújhelynek a II. osztályba sorozása egyelőre, sajnos, teljesen valószínűtlen. És nem azért, mert (mint egyesek hiszik) a hivatottak nem tájékoztatták az illetékeseket, hanem azért, mert lehetetlenné teszi azt az egyenlő elbánás kötelező elve is, nemcsak a pénzhiány. Sátoraljaújhely már ezelőtt 16 évvel a ÍII. osztályban volt, holott pl. Nyíregyháza, Cegléd, Nagykőrös, Kaposvár még ma is a IV. osztályban vannak és Pécs szabad királyi város, Sopron, amelynek képviselője Hermann Miksa kereskedelmi miOrbán Kálmán dr. polgármester pesti utjának eredményei
