Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-04-07 / 25. szám
2. olda! 1929 április 7. nek ő a tiszteletbeli elnöke, — a lakomáján, hogy a közutak a rómaiak ideje óta most először fognak ismét divatba jönni, mert kétmillió gépkocsi van Angliában (Buday államtitkár, sajnos, csak 23 ezerről tud Magyarországon!), amelyek részére megfelelő közutak kellenek. És Rothermere lord is tudja, hogy hol kell kenni a kocsit! ... Tízezer font sterlinget (mintegy 300 ezer pengőt) küldött annak az egyesületnek akkor, amikor ott a wale8zi herceg a közutakról dik* ciőzott. Így hát talán mégis igaza lesz a jószemü Rothermere lordnak, a mikor egy legújabb levelében megjósolja, hogy az angol kormányban változás lesz. De ha lesz, fog-e az uj minisztérium — mint Rothermere hiszi — nekünk békereviziót hozni? Ugyan hát tegyük fel a magyar szempontból legkedvezőbb azt az esetet, hogy egy uj koalíciós minisztériumban a liberális Lloyd George lesz a premier és az ő barátja, a konzervatív Rothermere lord a külügyminiszter; kérdezzük, meg lesz akkor a revízió? Adná az Isten! De a revízió kulcsa nem egészen a Rothermereék kezében volna. Lloyd George — mintha erre a revízióra is gondolt volna — csak nemrégen irta, hogy a békeszerződések azért lettek olyan szigorúak, mert rosszul volt megválasztva a béketanácskozások helyéül Párizs, mert ott ő is, Wilson is teljesen a szélsőséges francia befolyás alá került. Hát most más lenne az eset, ha a revízióról nem Párizsban, hanem Genfben tanácskoznának? Hiszen már évek óta Genfben tanácskoznak és mégis — éppen Lloyd George megállapítása szerint — Chamberlain teljesen a Briand tot, páratlan szivességü házigazdát látott benne, aki megértette és élvezni tudta az ő művészetét, hanem valami mást is. Ha piktor volna Fráter Loránd, azt mondanám, hogy Pista báró volt az egyik modelje. De Fráter Loránd költő, igy hát máskép formulázom a tételemet: Fráter Lóránd egyikmásik nótájában Pista bárót szólaltatja meg: ... De ahová én elmegyek, Nincsen ott nyár, nincs kikelet, Nincs szerelem, nincsen féltés ... Nincs is onnan visszatérés. . . ezt a bánatos nótát egészen biztos, hogy a nagybeteg Pista báró sóhajtja el. A Fráter Lóránd nótázása, he- gedülése már művészi magaslaton álló pácini hangverseny volt. * Bocsánatot kérek, hogy riportot szándékozván írni a keddi hangversenyről, az emlékezések útvesztőjébe tévedtem. Nem tehetek róla. A keddi hangversenyen 'Sennyey Miklós báró Kovács Dezső és Kolozs Richárd kísérete mellett csellón régi magyar népdalokat adott elő. Ezek a gyönyörű dalok és azok a szívhez szóló hangok, amelyek a Miklós báró vonója alól áradtak szerte a j ZEMPLÉN A j Lecrkectvesebb KArtvöke CIPÓ darabján ** A VÉDJEGY. KÜLÖNBEN UTÁNZAT tt t •’es “P“* “n?** i raSruti i ■»> »60% oJmbí gyámkodása alá került! Vagy talán Rothermere lord nem érezné meg a francia nyomást? Hiszen azzal a Franciaországgal kell neki is számolni, amilyen van. A mai Franciaország pedig igy néz ki: 606 képviselő közül az ellenzéken ül 234 különféle szocialista és 11 kommunista, vagyis 245 az összes száma a parlament felforgató elemeinek, akiknek tehát minössze 59 szavazatra van még szükségük ahhoz, hogy esetleg ne csak a magyar revíziót meggátolják, de akár ahhoz, hogy otthon a törvényes rendet is felborítsák. Mit várhat tehát Rothermere lord és mit várhatunk mi magyarok ettől a vörös Franciaországtól?... Talán engedményeket adjon neki a trianoni szerződésben függetlennek elismert Magyarország ? Nem, mi inkább vagyunk magyarok eb ben a 14 szomorú vármegyében, mintsem hogy istenverte szovjet legyünk 16, vagy 18, vagy akár valamennyi régi magyar vármegyében 1 . .. Mi csak egy igazi revíziót tudunk elképzelni; azt, amelyet nem egy vörös, de egy fehér FranciaDr. Búza Béla a „Zempléni Újság* folyó évi 16. számában ludvalevőleg »Nyílt level“-et tett közzé Széli József főispánhoz, a Tokajhegyalja kormánybiztosához intézve. Dr. Búza Béla ebben a ,nyílt levélében többek között kifogásolta azt az eljárást is, hogy a kölcsönkérvényeket a fennálló állapotnak megfelelő telekkönyvi betétmásolatokkal kell felszerelni és a telekkönyvi adatok megszerzése tekintetében bizonyos egyszerűsítéseket vélt bevezethetni. E nyílt levélre vonatkozólag lapunk március 17-i számában illetékes helyről eredő választ adtunk közre, mellyel kapcsolatban ezúttal ugyancsak illetékes helyország fog nekünk az európai béke í kedvéért is biztosítani. Ennek az útját munkálja meg tehát — bármilyen magas polcra állítsa is őt az isteni gondviselés •— a mi nagy és nemes barátunk lord Rothermere! ről arról értesülünk, hogy Széli József főispán, kormánybiztos felsőbb helyen tényleg előterjesztéssel élt a szóbanlévő eljárás egyszerűsítése érdekében. A kormánybiztos ugyanis annak engedélyezését javasolta, hogy a szőlőköl- csönöket igénylők a telekkönyvi hatóságoktól e célra teljesen kivonatos és ez oknál fogva kevésbé költséges telekkönyvi betétmásolatokat szerezhessenek be. A kormánybiztos eziránti előterjesztését azonban felsőbb helyen sem az idevonatkozó telekkönyvi szabályzat szempontjából, sem gyakorlati oknál fogva teljesíthetőnek nem találták. — (ilyá^iRtentisztelet. ö Felsége IV. Károly Magyarország megboldogult apóst, királyának lelki üdvéért f. hó 9-én d. e. 9 órakor a róm. kát. plébánia-templomban gyászistentisztelet fog tartartatni, melyre a hatóságok kör- levélileg hivattak meg. — A gör. kát. templomban ugyanaz nap d. e. 8 órakor lesz gyászistentisztelet. — A »árospaínfei vizliér- dér. Régi megoldásra váló problémája Sárospataknak a vizkérdés, amelyről legutóbbi számunkban Kérészy Gyula ny. várost főmérnök tollából közöltünk cikket. Mos*, — amint arról értesülünk — a népjóléti minisztérium dr. Besse- nyey Zénó országgyűlési képviselő közbenjárására lépéseket tett az irányban, hogy tárcájának terhére kiváló szakközegek foglalkozzanak e kérdéssel. A közeljövőben e szakközegek helyszíni szemlét tar tanak Sárospatakon, szakvizsgálatokat végeznek, sőt lehetséges az is, hogy elkészítik a vízvezetéki terveket is. 9 szűlökfilcsünOti és a telekkönyvi betétek agyé terembe és a hallgatóság szivébe, ezek varázsolták elém a múltat és a mélységes hatás alól, amelyet reám gyakoroltak, még sokáig nem fogok tudni szabadulni. Lapunk olvasói nagyon jól tudják, hogy a pácini kastély évek óta a komoly múzsa és a klasszikus zene otthona. Vérbeli művészek: Gruska Lajos sárospataki apátplébános, Kovács Dezső, Klacskó Béla, Kolozs Richárd a klasszikus zene elismert műkedvelői, szoktak ott egymásnak művészi találkozót adni és a bárói család tagjaival intim, meleg, magas nivón álló zeneestélyeket rendezni. Olykor messzebbről is akad művész vendég, mint például lavaly Flocke- Hagemann Mária berlini énekesnő és ilyenkor az intim kamarazenét meghívót! vendégek elölt adják elő. A Schubert-centennárium alkalmából tavaly rendezett pácini hangversenyről annak idején részletes tudósítást közöltünk és ol vasóink emlékezni fognak, hogy Flocke-Hagemann Mária ezen a hangversenyen olyan hatalmas sikert aratott, hogy a hangversenyt nagyobb nyilvánosság előtt Sárospatakon is meg kellett ismételni osztatlan tetszés és elismerés mellett. Flocke Hagetnann Mária az idén ; is ellátogatott a pácini kastélyba ; és a keddi hangverseny az ö közreműködésével folyt le. Schubert és Brahms dalokat énekelt gyönyörű hangon, kifogástalan iskolával, magas művészettel Hogy milyen hatással, annak mértékét abban találhatjuk meg, hogy a kivétel nélkül magyarokból álló hallgatóságot is csak úgy magával ragadta, mintha berlini mfi- j értök előtt énekelt volna. Pedig i ez nem kis dolog, hiszen a rádión j át ma már falun, lányán lakó j emberek is hallgathatnak hires i énekesnőket, zenei műveltségűn- j két, Ízlésünket a rádió nagyban j kifejlesztette, de milyen más az, j ha élettelen gép közvetit énekhangokat és milyen más, ha köz- ! vétlenül hallunk és látunk egy ! Flocke Máriát. A költő zenegon I dolata megelevenedik előttünk, a j csodálatosan tökéletes előadásban azt érezzük, amit a költő érzett és sokáig nem tudunk felocsúdni i a varázslatból, amelybe elringatott, j Nagy tetszést váltott ki a hall- ! gatóságban a fiatal 'Sennyey Ilonka j bárónő egyre tökéletesebb és biz- j tosabb zongorajátéka is. Kolozs j Richárd és Kovács Dezső régi j ismerősei a zempléni zenekedve- : löknek. A hangverseny műsora az alábbi volt: 1. Handel sonata. Előadták: Kolozs Richárd hegedűn és Kovács Dezső harmoniumon. 2. Schubert dalok, a) Te vagy a csend, b) A posta, c) A szerelem hirnöke. d) Pusztai rózsa. Énekelte: Flocke- Hagemann Mária, zongorán kisérte : Kovács Dezßö. 3. Goldmark Air. Hegedűn játszotta: Kolozs Richárd, zongorán kisérte: br. ’Sennyey Ilona. 4. a) Bach — Gounod: Ave Mária, b) Godard: Bölcső dal. Énekelte: Flocke-Ha- gemann Mária, kisérték : br. ’Seny- nyey Ilona zongorán, br. ’Sennyey Miklós csellón, Kovács Dezső harmoniumon, Kolozs R. hegedűn. 5. Beethowen: Largetto, Előadták : br. ’Sennyey Ilona, Kovács Dezső és Kolozs Richárd. 6, Brahtns- daiok: a) A hűség, b) A lány és a fecske, c) Csend a mezőn, d) Tavaszi szerelem.Énekelte: Flocke- Hagemann Mária, kisérte: Kovács Dezső. 7. Magyar népdalok. Előadta : br. ’Sennyey Miklós cselló, kisérte: Kovács Dezső és Kolozs Richárd. 8. Puccini: Ária. Toska és Pillangó kisasszony dalműből. Énekelte: Flocke-Hagemann Mária, kisérte: Kovács Dezső. Id Sz. /. — A Maiig: helyi csopor u. 4 órakor tar vármegyeháza közgyűlés főtári gyermekvédelem melynek előadój a mozgalom őrs közgyűlésre' ne hanem mindazol elnökség, akik í kérdésével s a jö’ sával szeretettel — llaugvi zenei színvonala senyt rendezett tán a Sárospatai saság. A közr elsősorban Flocl riát, a kiváló, s énekesnőt kellem nagy vivőerejü Schubert- és Bra cini-áriákat, befe bravuráriát ének A kitűnő müvés tiszta hangvétele rést. Az éíieks; Adél zenetanárr megszokott fino majd önálló szá C dur szonátája legzetes ritmika h-moli Capriccic magával ragadd szám kíséretébe zékkei Kolozs I és Kovács De: vettek részt, öná sósán, szép t h-moll szonatájá — Halálon dór volt segéd 44 éves korábar tése csütörtök d a sátoraijaujhel] kórházból. — irodalommal is f< tárcaíró jelentékei Különösen, a jó szedett elueszél nagyközönségnél — Vusárua iiel felfügg**» mivelésügyi min miniszterrel egyt mezőgazdasági i hó 7, 14 és 21- pokon való vége lyezte. — A 14 a/, in 3-án gazdag m modern kpitész Novák Sándor sá tanár pompás át és vonzó előad« meg a ma költ Simonffy Margit művésznő szaval dotta nagy mag) zsos hatásával f< zönség lelkét. El humor, drámai ac avatott tolmácsok Valamennyi szav művészi átélés h A külföld költői hőmmé, Baudelai terűnek, a haza Apríly, Babits, Tóth Árpád, í Emődy Zoltán meg szűnni nem zőtt. — A helyi igen szép sike Krisztának, aki ! liedjét ésPugnani di minuettoLe. d hegedűn tisztán Lévay Adél kitür tével. Az ifjú he tékstilusa egyre dik. Pfau József természetességév
