Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-03-17 / 21. szám
Hatvanadik évfolyam. 21. saám. Sátoraljaújhely, 1929 március 17. M«rJ«Unlk heU*l kétow iiudto 4a iitnbatn Szerkesztőség és kiadóhivatal : SMortljanJheiy (Vkrm«nr«hú XL adv) I T i Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP | Blfifliatéat ár: Negyedévre . . 2 pengd Hirdetések: i légy zetcentiméteren kéot MyUttér soronként 20 fillér ’Telefon : M. T. L Kirendelt^ és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. isam. PÓSZF.RKHSZTO Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. aaám. Hiszek egy Istenben, hiBzek egy hazában Hiszek egy isteni Őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. államok gazdálkodása Az ország visszhangzik attól az expozétól, amelyet a pénzügyminiszter tárt a törvényhozás elé. Sőt, miután Wekerle Sándor neve európai viszonylatban is jóhangzásu név, várhatjuk, hogy a magyar pénzügyminiszter expozéjával érdeme szerint a külföldön is sokat foglalkoznak. A pénzügyminiszter a jövő gazdasági év költségvetését nyújtotta be a törvényhozás elé s úgy a költségvetésben, mint a költségvetést ajánló beszédében bőségesen foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyeknek alkalmazásával gazdasági életünket a javuló fejlődés tendenciájának utján tarthatjuk. Gazdasági alapigazság az, hogy a kiadás és bevétel egyensúlyba hozása az az alaptétel, amelyen egy ország helyes pénzgazdálkodása felépíthető s ez alapigazság kiegészítéséhez a külkereskedelmi mérleg helyes irányítása szükséges, amely viszont a kivitel emelkedését s a behozatal csökkentését teszi szükségessé. Állami költségvetésünk aktiv, mig külkereskedelmi mérlegünk romló tendenciát mutat. Aki e két gazdasági jelenség összevetéséből azt a következtetést vonná le, hogy a magyar gazdasági élet gyógyíthatatlan betegségben szenved, az az igazság megállapításában mélyen az igazság alatt maradna. Nem akarunk vigaszt meríteni abból, hogy az európai államok pénzgazdálkodása felett seregszemlét tartva mindenütt hasonló jelenségeket észlelhetünk. Nem akarjuk ezt a jelenséget mentódeszkául felhasználnálni, de a vizsgálódás eredőjében utunkba kerülő tények mellett nem haladhatunk el kritikátlanul. Ha egyes államok gazdasági helyzetének összehasonlításából akarunk okulásunkra szolgáló következtetést levonni, úgy ezen államok között az úgy nevezett utódállamok jöhetnek elsősorban tekintetbe, mint amelyek népességi szempontból, ha túl is haladnak i minket, mégis legközelebb állanak hozzánk. Az összehasonlításból Romániát és Jugoszláviát egyelőre kihagyjuk, azért, mert mig Románia egy hosszú gazdasági válság után j csak az imént jutott éppen nem kielégítő külföldi kölcsönhöz, addig Jugoszlávia népi összetételében rejlő ex- tenziv ereje következtében diktatórikus kormányzati formák közé került, amelynek végkifejlődését tisztán látni nem lehet s igy a gazdasági törvényszerűségek tantételeit sern lehetne — vele szemben valószínűséggel — felállítani. Csehország azonban nagyobb és nyugodtabb vizs gálódásra nyújt alkalmat s amint Csehország legújabb gazdaságpolitikai arculatát figyeljük skülkereskedelmi mérlegét bíráljuk, abból azt állapítjuk meg, hogy Csehország kereskedelmi s igy államháztartási mérlege katasztrófális jellegű romlás jelenségeit tűn teti fel. Egy két szám meggyőz ez állítás igazságáról- A cseh piac a tavaly 1,045 millió csehkorona értékű készárut szállított külföldre, mig az idén ez a tétel csak 871 milliót tett ki. A februári külkereskedelmi mérleg pasz- szivuma 59.97 millió koronával volt passzív, holott tavaly csak 7.58 millió volt a pasz- szivum. Csehország megdöbbentően romló tendenciájú külkereskedelmi mérlegéből nem akar hatunk vigasztalást meríteni, mert a gazdasági romlás sokszor bizonyos viszonosság eredménye. Aki a világot járja, az a kerek e világon találkozik a »made in Chechoslo- vaki “ jelzéssel s ha találkozik és mégis bajok vannak a cseh külkereskedelmi mérleg körül, akkor ennek mélyrehatóbb okai vannak. Nem szabad felejtenünk s el nem felejtvén hirdetnünk kell, hogy a világ- dazdaság lerombolásának nemcsak helyi okai vannak, sőt azok legtöbbször alárendelt jelentőségűek, fő ok, a szerencsétlen békék által teremtett uj gazdasági rend, amely ezeresztendős, kipróbált rendszerek helyébe, gazdasági kísérleti állomásokat létesített. Ezek a gazdasági kísérleti állomások hiába nevezik magukat államoknak, ezeknek létfeltételeit, a gazdasági törvényszerűségek tagadják. Wekerle Sándor expozéjában mintha egy darab régi Magyarország csillant volna I meg A név patináján keresztül a régi Magyarország 1 aranyvalutája csendült meg. Bethlen István szerencsés kezének munkája egy uj oszlopot állított arra a helyre, ahol a régi, de uj Magyar- ország alapozódik. Ha Európa számvetői figyelnek, akkor Magyarország haladását örömmel üdvözölhetik, mert ez a j márka nem 10 esztendős, mert ezt a márkát ezer évvel ezelőtt is úgy hívták, hogy 1 — Magyarország. Március ig ének ünneplése Határszéli városunk közönsége a nap jelentőségéhez méltóan s a kegyelettel örzött hagyományok el nem homályositható szellemében ünnepelte meg ez évben is a márciusi nagy nap emlékezetét Az Ünnepségek sorozatát a Mansz sátoraljaújhelyi csoportja vezette be csütörtök este 6 órakor a vármegyeháza nagy termében rendezett lélekemelő márciusi programjának előadásával. Az Emődy Lászlóné ügyvezető elnöknő és dr. Ábrahám Qerő főtitkár agilitását dicsérő gazdag műsorban előkelő közönség gyö nyörködött. Az ünnepi beszédet dr. Szombathy Béláné mondotta. A magyar asszonyt lelkiséget a legmélyebb bensőkig feltáró, meggyőző okfejtésü, a kötelességek útjait megvilágító gyönyörű beszéd érthetően frappáns hatást keltett. Boros Ica szavalt és sok tapsot aratott. Olchváry Baba Ka- bina György ügyes zongora ki sérete mellett melodrámát adott elő nagy sikerrel, mig Pfau Jó- zsefné saját zeneszerzeményeivel szerepelt kiválóan. Külön ki kell emelnünk a sárospataki nyolc esztendős Novdk Icát, aki hatalmas sikert aratva saját szerzeményű dalait adta elő, önmagát kisérve zongorán. Március Idusának reggelén ünnepélyes istentiszteletek voltak, amelyen a hatóságok, hivatalok, a zászlóalj tisztikara, legénysége és nagyszámú közönség vett részt. Délelőtt 10 órakor a Kossuth- szobor előtt a városi felsőkereskedelmi iskola ifjúsága tartott hazafias ünnepélyt és helyezett koszorút a szoborra. A szobor előttit iskolaGnnepély követte. A reálgimnáziumbán délelőtt ünnepelték március Idusát. Az ünnepi beszédet Lénárt Imre mondotta, mélyről jövő szavakkal i interpretálva az ifjúságban lakozó mélytüzű, hazafias érzést. Az ifjú sági ének és zenekaron kívül Stofián Ica zongorajátékával, Hack J. szavalatával aratott nagy sikert Délután 5 órakor közéleti elő- ketőségeink s a közönség nagy érdeklődésétől kísérve a Nemzeti Kaszinó tartotta márciusi ünnepét az uj városi színházban. A Himnusz eléneklése után dr. Szirmay István vm. tiszti főügyész nyitotta meg a márciusi gondolatok tanulságaiba elmélyedő gyönyörű beszéddel az ünnepi programot. — Gosztonyi János és Vincze Antal klasszikus szépségű zongora-, a vegyeskar énekszáma s Garai József tárogató játéka után Dómján Elek dr. főesperes mondott ünnepi beszédet. Történelmi erőforrásként állította élénkbe március 15-ét, melyből a mai feladatokra kell erőt merítenünk; tanulságait mély értelmű parancsként sugároztatta, melyhez jövendőnk minden gyökérszála tapad. Nem a feltámadt és diadalmaskodott ideálok emlékünnepeként, hanem a feltámadásra váró magyar igazságok ünnepnapjaként szólt március 15-éről, magával ragadva hallgatóságát. A tetszésnyilvánítástól gyakran megszakított ünnepi beszéd olyan köntöse volt minden igaz magyar ember lelkivilágának, amilyet csak Dómján Elek tud kihimezni az ő izzó, szinte dübörgő érzéseivel. Dr. Pauliczky István zengő baritonja volt még a programnak I olyan megállóhelye, melyről alig I is engedte el a közönség az előEgsrea szám ára IQ fillér
