Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-03-17 / 21. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 március 17 adót. Dr. Pauliczky istenáldotta tehetségével egyik legkiválóbb in- terpretálója irredenta dalköltészetünknek. Kastély Gyula szavalata s Gosztonyi János zongorajátéka után a Hiszekegy éneke zárta be az ünnepélyt. Este 8 órai kezdettel Petőfi serlegavató társasvacsorát rendezett helyiségeiben a Nemzeti Kaszinó, mely emelkedett hangulatával méltó fináléja volt az emlékezés napjának Dr. Orbán Kálmán polgármesternek a kormányzóra mondott lelkes köszöntőjét a kaszinó ügyvezető elnökének, Kiss Gábor nak serlegavató beszéde követte, mely nemes tartalmával, Petőfi hallhatatlan szellemének idézésével gyönyörű keretbe illesztette a kaszinó mindenkori programját. Dr. Szirmay István a legközelébb álló tartalmat választotta köszöntője tárgyául. Honvédségünket ünnepelte sok reménységgel, nagy megbecsüléssel és meleg szeretettel. A köszöntőre a városunk társadalmában rövid idő alatt sok rokonszenvet szerzett Estei József alezredes, zászlóalj-parancsnok adott méltó választ, a honvédség és a polgári társadalom egymásra utaltságának és a minden téren való együttműködésének szükségességét hangoztatva. Sátoraljaújhely és Sárospatak egymásra utaltsága Sárospataknak a sátoraljaújhelyi Közművekhez való bekapcsolódásában Kéréezy Gyula ny. városi főmérnök cikksorozatának folytatása A Közmüveket illetőleg előzetesen szükségesnek tartom határozottan kijelenteni, hogy nyilatkozataimnak egyetlen indoka és célja a közérdek szolgálata s ha ebben csak egy hajszálnyi eredményt is elérek, örülni fogok, hogy módot és alkalmat találtam véleményem nyilvánítására. Nem célom vitázni afelett, hogy volt-e szükség uj energia centrálé létesítésére; kiknek volt igazuk azok közül, akik ebbe az ügybe pro vagy kontra beleavatkoztak. Sem a létesités körüli eljárás bírálatába nem bocsátkoztam, sőt sajnálom és szomorúan szemlélem, hogy e fontos kérdések körül — legalább a nyilvánosság előtt — ily céltalan vitákra sokkal több erőt pazarolnak el, mint arra a hasznos és célszerű törekvésre, ami nehéz helyzetünkben mindnyájunknak nemcsak hazafias, hanem célszerű kötelessége is volna hogy mik volnának a teendők és miképen lehetne mielőbb elérnünk, hogy ez a nagy befektetésünk gazdaságossá váljék? Én csak a tényekkel számolok. T. i., hogy van egy modern energia centrálénk, amely gazdaságossá csak akkor lehet, ha teljesítőképességét tényleg igénybe is veszik. Erre igen kedvező alkalom, a mely helyes — és minden jó magyar embertől elvárható — jóindulatú meggondolás és eljárás mellett egész biztosan ki is használható: Sárospatak város közismert szükségleteinek a legmél- tányosabb és a legnagyobb biztonságot nyújtó módon való fedezése. És mindkét oldalról csakis ilyen előre feltett és határozott jószándékkal lehet és keli ez ügyet kezelni. Tehát eleve ki kell zárni az irigységnek, féltékenységnek még csak a gondolatát is és aki erre nem képes, az álljon félre, mert ezzel tesz legjobb szolgálatot a köznek. Mindkét részről arra kell törekednünk, hogy a lehető leg- messzebbmenőleg segítsünk egymáson. így szemlélve a kérdést, igen egyszerűvé válik annak megállapítása, vájjon lehető- e annak mindkét félre előnyös megoldása ? Talán felesleges megemlítenem, hogy Sárospataknak elektromos világítással, energiával és vízzel való ellátásáról van szó. A fenti értelemben a kérdés lényege tehát ez volna; Tudja-e Sátoraljaújhely város Közmüvei ezeket a szolgáltatásokat Sárospatak város közönsége részére legalább is olyan előnyös feltételek mellett biztosítani, mint amilyenek mellett ők ezt saját közmüvek létesítésével vagy bármi más módon elérhetnék? Nem tudom e két közösség előkészítette-e már e kérdések megoldását s tneg- vannak-e már a komoly tárgyalás alapjául elfogadható technikai és financiális előmunkálatok? Én csak azzal óhajtok és szeretnék az ügynek szolgálatot tenni, hogy megismertessem, mik volnának véleményem szerint a teendők a kérdések teljes megvilágítására s igy a végleges döntés lehetővé tételére. Mindkét szükségletet illetőleg véleményem az, hogy egy a kultúra olyan fokán álló, olyan gazdasági helyzetben lévő s a fejlődés olyan lehetőségével biró városnak, mint Sárospatak, saját jól felfogott érdekében a legkomolyabban és legsürgősebben kell foglalkoznia ezek fedezésének biztosításáról. Hogy ez mennyire anyagi érdeke is e városnak, elég csak arra a körülményre rámutatni, hogy vízellátás hiányában a főiskola — ha csak a város a kérdést a legsürgősebben meg nem oldja — a most felépítendő internátu- sának vízellátásáról kénytelen lenne ! cca 50.000 P befektetéssel külön gondoskodni. Ez pedig azt jelenti, hogy az általános vizmü létesítésénél a város közönsége ennyi hozzájárulástól és jogszerüleg ezen kívül még az internátustól várható vízfogyasztási dijaktól is elesnék. Az elektromos világítást és energiaszolgáltatást illetőleg elég elgondolni mit jelent egy a fentebb vázolt helyzetben lévő városra, ha a jelenlegi korlátolt üzemű világítás és energia ellátás helyett a modem igényeknek megfelelőleg biztosította ennek a szükségletének ellátását. Azt hiszem, már ennyivel is sikerült igazolnom, hogy Sárospatak város közönségének saját érdekében komolyan és sürgősen kell igyekeznie e kérdéseket megoldania. Sátoraljaújhely Közmüveinek jól meg kell gondolnia azt, hogy ily kedvező alkalmat elmulasztania nem szabad, ha átértette azt a súlyos helyzetet, amelybe a város szerencsétlen helyzete folytán, úgyszólván kereseti lehetőség nélkül sínylődő lakossága kerülne, ha a nagy költséggel létesített elektromos centrálé gazdaságosságát nem tudná biztosítani. Itt kitérőleg visszamegyek az uj vágóhíd létesítésének kérdésére és sajnos csak megerősítve érzem az ennek célszerűsége iránt eddig táplált kételyeimet, mert nem tudom elképzelni, hogy amíg városunk kedvezőbb helyzetbe nem jut, az uj vágóhíd közel 600.000 pengőre becsülhető befektetése a már lecsökkent fogyasztás mellett, hogyan lenne a város közönségének külön megterheltetése nélkül amortizálható, mikor ma legalább — mint Bolti cikkek: halkonzervek, sajtfélék, narancsok, stb. elsőrangú minőségben és előnyös áron a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási-, Termelő- és Értékesítő Szövetkezete sátopaljaujhelyi árudájában ixereihetOb be. Telefonszám: 172. a tényekből következtethető — még a meglévő kis vágóhidunk rendbentartására sincs fedezet. Visszatérve az elektromos cen- tráléra, a Közmüvek vezetőségének és a város közönségének a fentebb előadottakra való tekintette! Sárospatak közönségével szemben a kereskedelmi szem pontoktól el kel] tekinteni s a legnagyobb engedékenységet kell tanúsítania. Nem szabad oda törekednie, bogy ez alkalommal az elérhető legnagyobb hasznot biztosítsa szolgáltatásáért, mert az energia- centrálé gazdaságossága oly fontos érdekünk, hogy annak biztosításáért minden lehetőt el kell követnünk. ' Határozottabban megjelölve álláspontomat, azt javaslom, hogy a Sárospatak bekapcsolásával várható fogyasztás figyelembe véte- lével számítandó ^önköltségi árak fölött a legminimálisabb haszonra törekedjünk ajánlatunkban és ne sajnáljuk, ha esetleg Sárospatak közönsége a — mi direkt anyagi áldozatunk nélkül — valamivel előnyösebb helyzetbe jutna, mintha más módon biztosítaná ezt a szükségletét. Hiszen egész bizonyosan számítani lehet arra, hogy a jelenleg számítható fogyasztás — különösen ha elfogadható árakat számítunk — rövid időn belül lényegesen növekedni fog s ez utón a haszon is figyelembe vehető módon megnövekszik. De a magasabb közérdeket sem szabad figyelmen kivül hagynunk s nem kell sajnálni még azt sem, ha — ideiglenesen, vagy látszólag — kereskedelmi szempontból nem indokolható némi előnyt nyújtanánk, hiszen az a jelen esetben szintén szenvedő magyar testvéreinknek egy értékes közössége és mi ily módon nagy befektetésünknek a legközelebb jövőre nemcsak gazdaságosságát, hanem jövedelmezőségét és fejlődését is biztosítjuk. *****A*A*A0W*ß0*0*m0wm*0w XXII. magyar tóp, osztálysorsjíttk 84 000 42.000 sorsjegy 'BP' nyeremény Minden második sorsjegy nyer. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 egy félmillió pengő. Jutalom é6 nyeremények: 800.000 50 000 20.000 200.000 40.000 15.000 100.000 30.000 10.000 25 000 5.000 stb., stb. összesen 7,722000 pengő készpénzben. 84.000 sorsjegy közül 42.000, tehát minden második sorsjegy nyer. Az I. osztály húzása már 1929 április 12-én kezdődik A sorsjegyek hivatalos árai. Nyolcad Negyed Fél Egész I 3 P « P 12 P ül
