Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-01-16 / 5. szám
Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Hatvanadik évfolyam, 5. szám. Sátoraljaújhely, 1929 január 16. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ : Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. aiám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ssám. Megjelenik hetenként kétszer tserdan^ée szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bfctoraljanjhely (Várta egy ebé* XX. udv) lítium—idimia a. innal I Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő J Hirdetések: £ négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásába:! Amen. 9 parlament munharendje A minisztertanács foglalkozott a tegnap megnyitott uj parlamenti ülésszak legközelebbi munkarendjével. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási reform és a sajtónovella bizottsági előkészítése még időt vesz igénybe, a kormány előbb kisebb javaslatokkal fogja a Ház plénumát foglalkoztatni. Ez egészen természetes, hiszen ez a két javaslat a sajtónovella és a közigazgatási reform olyan nagy komplexumát öleli fel a tanulmányoknak, tárgyalásoknak és anyaggyűjtésnek, hogy azokat alaposan előkészítve kell tárgyalás alá bocsátani. Különösen áll ez a közigazgatási reformra, hiszen köztudomású, hogy már több évtized óta él úgy a kormányok intencióiban, mint a magyar közvéleményben az a kívánság, hogy a sok tekintetben elavult közigazgatást a modern kor követelményeinek megfelelően jól és frissen fungáló refortnuji- tásokkal felfrissitesáék. Ez a nagyjelentőségű javaslat elsősorban a magyar vidék érdekeit fogja szolgálni, mert az országra annyira előnyős decentralizációnak is megveti az alapjait, hogy a fejlődő országban a fővároson kivül a vidéki empóriu- mokban is, még inkább jövőt sarjadzó, fejlődésképes élet lehessen. Az uj közigazgatás javaslattal a tradicionális megyerendszer vérkeringésébe kerül uj vér, amikor ezt a különben nagyszerű szervezetet a modern igazgatás szolgálatába állítja a kormányzat reformjavaslata. A Ház munkarendje ezek szerint úgy oszlik meg, hogy előbb azokat a különböző tárcák részéről már is előkészített kisebb javaslatokat tárgyalják lé, melyek nem igényeinek behatóbb tárgyalást és természetszerűleg igy j nem is veszik olyan huzamos ideig igénybe az uj parlamenti szak idejét. A kisebb javaslatok közül jelentékenyen emelkedik ki a népjóléti miniszter által már elkészített fürdőügyi javaslat, melyet a miniszter a parlamenti időszak megnyitása után mindjárt a Ház elé terjeszt. Ez a javaslat szintén a magyar élet prosperitásának az előmozdítását célozza, amikor az eddig rendezetlen magyar fürdőügyet törvénnyel szabályozza s rendelkezik mindazokról a feltételekről, amelyek a megmaradt csonka ország még mindig gazdag természeti kincseit érintik. Különösen az idegenforgalom Saujhely, 1929 jan. 12. Fölemelő és bensőséges Ünnepségek közepette ment végbe az elmúlt szombaton a Városi Színház és Vigadó megnyitó ünnepsége, rendeltetésének való átadása. Országos jelentőségűvé tette az Ünnepséget a kultuszminiszter részvétele s az a meleg elismerés, melyet a határszéli városok között legnehezebb helyzetben élő Sátoraljaújhely közönségének juttatott, a helyzetével és anyagi erejével arányban nem álló nemes áldozatkészségért, melyet a magyar kultúra szent céljainak szolgálatában tanúsított. A kultuszminiszter megállapításai nyomán az országos sajtó sem fukarkodott az ünnepi aktus országos jelentőségének aláhúzásával, ugyannyira, hogy ma már országos köztudatban él, hogy a határszéli városok között Sátoraljaújhely mindenre kész elszántsággal teljesíti azt a feladatot, melyet trianoni sorsa részére kijelölt. Föllobogózott uccákon robogtak be már délben a szomszéd városok küldöttségei. A kultuszminiszter az esti személyvonattal érkezett fokozására, természetes gyógyvizű fürdőink tökéletesítésére és fejlesztésére helyez súlyt az uj fürdőügyi javaslat, mely Magyarországot a modern turisztika és üdülés szempontjaiból is a nyugati államokhoz hasonlóan, keresett hellyé fogja tenni, másrészről pedig jelentékeny nemzeti vagyongyarapodáshoz juttatja az ország lakosságának egyré- szét. Általában a parlamentnek a kormány programjával ösz- szefűggő munkarendje tanúbizonyság arra, hogy a kormányzat tervszerűen és céltudatosan lát tervei megvalósításához. Széli József főispán és Bernáth Aladár alispán kíséretében, akik Sárospatakig eléje utaztak. A miniszterrel érkeztek: bárclhdzy Bdrczy István miniszterelnökségi h. államtitkár, Karafiáth Jenő, a képviselőház háznagya, Bessenyey Zénó, Görgey István, báró Maillot Nándor, Szabó Zoltán és Szinnyey Merse Jenő országgyűlési képviselők. Az állomáson a városi tanács élén dr. Orbán Kálmán polgár- mester üdvözölte a minisztert, hálás szavakkal köszönve meg a határszéli Ujhellyel szemben tanúsított nagy figyelmét és jóindulatát, melynek bizonyítéka, hogy rövid időn belül immár másodízben szerencsélteti városunkat látogatásával. A miniszter, az üdvözlésre adott meleg válasza után, a ragyogóan kivilágított útvonalon át kíséretével a színházhoz hajtatott, melyet akkorra zsúfolásig megtöltött a legelőkelőbb és legszebb közönség. A remek képet nyújtó színház páholyait Mária Alice kir. hercegnő férjével Waldbott Frigyes báróval, Pdyer Ferenc püspöki helynök papságával és közéletünk kiválóságai foglalták el. A díszpáholyban feltűnt minisztert a legmelegebb óvációval üdvözölte a közönség. Az ünnepi estély Beethoven Egmont nyitányával kezdődőit, melyet a Kamarazene-társaság adott elő imponáló zenei felkészültséggel. Utána az Ipartestületi Dalárda Lipcsey Tivadar karnagy vezényletével a Hiszekegyet énekelte el, majd Orbán Kálmán dr. polgármester jelent meg a színpadon és mondotta el a következő avatóbeszédet. Királyi Fenség! Nagyméltóságu Miniszter Ur! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elhangzottak a Magvar Hiszekegynek felemelő és lelkűnkbe markoló akkordjai. A Magyar Hiszekegynek, ennek a magyar imádságnak és minden magyar ember hitvallásának kellett ebben az épületben elhangzani először, mert enélkül a hitvallás nélkül ennek az épületnek és ennek az egész épülettömbnek a megépítéséhez talán sohasem fogtunk volna hozzá. Hinnünk kellett nekünk az egy Istenben, hogy meg fog segíteni bennünket s hogy bármilyen előrelátható nehézségekkel kellesz is megküzdenünk az építkezés során, hozzásegít, hogy ezt a nagy tervet valóra válthatjuk. Az Ő nevével tettük az első kapavágást, az építkezés befejezése után csak az ö nevét dicsőíthette itten az első komoly szó. A nagy munkával elkészültünk. Sátoraljaújhely város közönségének több évtizedes óhaja, kívánsága teljesedésbe ment; a város szégyenfoltja, a régi „Vörös Ökör“ eltűnt helyéről s ennek a helyén itt áll egy épülettömb, amely nemcsak külső dísze ennek a városnak, hanem maradandó óriási értéket képvisel s idővel jelentékeny jövedelmi forrása lesz a város közönségének. Hogy ez a nagy változás megtörténhetett és hogy ez az épülettömb ma itt áll, ez elsősorban Sátoraljaújhely város áldozatkész, megértő és lelkes közönségének az érdeme. E közönség nagy, súlyos áldozatot hozott. De meghozta azt, mert áldozatkészsége a megértéssel és lelkesedéssel párosult. Megértette ez a közönség, hogy kulturális kötelezettségének eleget tenni és kultur igényeit kielégíteni csak úgy tudja, hogyha megteremti és elősegíti azokat az eszközöket és módokat, amelyek ezekhez szükségesek, hogy ha megfelelő hajlékot ad a kultúrának. Megértette e város lelkes közönsége, hogy neki e téren missziót kell teljesítenie, mert a nemzetek erőssége és nagysága Sítoraljaujhely a trianoni határon templomot emelt a magyar hulturánah — állapította meg gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az ünnepségek során mondott beszédében. fi Városi Színház és Vigadó megnyitó finnepe. (Saját tudósitónktól.)
