Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-01-16 / 5. szám
2. oldal ZEMPLÉN kultúrájának fejlettségében rejlik, a magyar nemzetnek pedig erre az erősségére ma igen nagy szükség van. A leperzselt, kietlen és tikkadt nagy magyar sivatagban az egyetlen forrás, az egyetlen oázis, melyből még üditést, életet remélhetünk, a nemzeti erő. A nemzeti erő hatalmas, ha az egységes. Ezt egybekovácsolni, együtt tartani és megmozdulásra bírni pedig csak a kultúra képes. Az építkezéssel magunk elé tűzött célt azonban teljesen még nem értük el, mert ezt az épületet a kultúra szolgálatába állítani úgy, amint szerettük volna, még nem tudjuk, mert ahoz, hogy itt rendszeres színi előadások is tartassanak, az épület teljesen befejezve nincs. Anyagi erőnk már nem volt hozzá. De én bízom benne, bizom a Gondviselésben, hogy nemsokára teljes lesz És ha majd a magyar színművészet nek vándor apostolai e deszkákról fogják terjeszteni a kultúrát, elmondhatja e város közönsége, hogy a magyar kultúrának, a magyar szónak és magyar eszméknek itt a határszélen ércnél erősebb bástyát épített. De hogy ez az épülettömb itt áll és hogy igy áll itt, érdeme ez Tőry Emil egyet, magántanár — aki sajnos időközben elhalt — és Pogány Móricz tervező műépítész urnák, érdeme Fejér és Dános építész vállalkozó uraknak is, akik ezekbe az építkezésekbe tudásuknak és igyekezetüknek legjavát hozták bele s ezért rászolgáltak, hogy a legteljesebb elismerés hangján emlékezzem meg róluk és érdeme az iparostársadalom mindazon tagjainak, akik ez építkezésben részt vettek. Ezt az építkezést az Istenbe vetett hittel kezdtük. De a mi hitünk tovább is terjed. Mi hiszünk egy Istenbe, de hiszünk egy Hazában és hiszünk Magyar- ország feltámadásában is. Mi hisszük, hogy a kultúra ezen újonnan épült templomaiban, ebben az épületben és a szomszéd hangversenyteremben elhangzott tanitások nem sokáig fognak cseh katonák remegő szuronyaiba és szuronyos határerdőibe ütközni. Mi hisszük, hogy amint a szerencsétlen hazánkon könyörtelenül végigszántott trianoni eke által megvont barázda nem országhatár, éppen úgy nem lesz maradandó az a béklyó sem, amelybe a magyar nemzet, a magyar haza ma verve van. A magyar nemzet bilincset, béklyót sohasem tűrt magán. Ideig- óráig ráverhették, de azután annál nagyobb erővel pattant szét, minél tovább volt rajta. Mi hiszünk Magyarország feltámadásában, mert a magyar nemzet — bármennyire is meg van csonkítva — ma is erős. Erősséget ad neki az a folyton terjedő és folyton fejlődő szellemi és erkölcsi fölény, amely annyira elválasztja tőlünk szomszédjainkat. És amely nemzetben annyi erkölcsi erő van, mint a magyar nemzetben, azt fegyverrel örökre eltiporni, elnémítani nem lehet. Ennek az épületnek a rendeltetése, hogy a kultúra szolgálatába álljon. Rendeltetése, hogy a nemzeti erőknek, nemzeti eszméknek, a lángoló és izzó hazaszeretetnek életrehivására, ápolására és fejlesztésére hajlékul szolgáljon. És rendeltetése, hogy itt tüzek gyuljanak s hogy a kultúra szolgálatába állott harcosok által itt gyújtott tüzek bevilágítsanak a sötét magyar éjszakába és világitó szővétnek gyanánt mutassák az utat, irányt elszakított testvéreink sóvárgásainak és vágyódásainak. E város közönsége missziót teljesített, amikor ezt az épületet megépittette, mert sehol az országban nincs olyan nagy szükség ezeknek az eszméknek az ápolására és ébrentartására, mint a határszéli városokban, ahol a csüggedés már-már erőt vesz a lelkeken. A magyar szónak át kell hallatszania a határon, a magyar lelkesedésnek, a magyar gyűlöletnek találkozni és ölelkezni kell elszakított testvéreink sóhaj fásaival, ha azt akarjuk, hogy odaát el ne felejtsék a magyar szót és hogy ki ne vesszen belőlük az ezeréves haza iránti rajongó szeretet, ragaszkodás és lelkesedés, ami nélkül nincs feltámadás. Pedig a mi szemünk előtt csak egyetlen cél lebeghet és bennünket csak egyetlen közös nagy és erős akarat füthet. Minden erőnkkel, minden tudásunkkal megállás és megalkuvás nélkül dolgozni, küzdeni régi határaink visszaszerzéséért És ha a magyar igazságnak, a magyar eszméknek ezekben az épületekben elhangzott tanításai csak egy atomnyi részben is hozzájárulnak a magyarság őserejének felvirágzásához, akkor nem költöttünk, nem áldoztunk és nem fáradtunk hiába. Ezt az épületet rendeltetésének azzal a forró kívánsággal és imádsággal adom át, hogy mielőbb ünnepelhessük benne Magyar- ország feltámadását. A polgármester hittel, bizalommal, magyar reménységgel átszőtt s városunk közönségének további tettre készségét, a jobb jövő felé irányuló erős akaratát kijelentő tartalmas és formás beszédét gyakran szakitotta meg a közönség lelkes együttérzésének megnyilvánulása. A felavatóbeszéd után Várady Aranka, a Nemzeti Színház örökös tagja Jókai prológját, Odry Árpád Gyulay Pál Vén színészét, a Kamarazene-társaság Mozart Es-dur kvintettjét adta elő. Várady Aranka ajkán a hiva- toitság szent lobogásáva) talált utat a közönség szivéhez minden szó, mig Odry Árpád monumentális művészete bámulatot és hódolatot juttatott a szerepkörében ma utólérhetetlen művésznek. A kvintett pompásan összecsengő é6 megkapó játékával keltett mély hatást. Várady Aranka és Uray Tivadar a műsor következő pontjául nagy sikerrel mutatták be Herczeg Ferenc G-dur szonáta jelenetét s végezetül a Lavotta Dalkör fejezte be méltóan a nívós programot Beethoven Isten dicsősége cimü darabjának eléneklésével. Az előadást 150 terítékes bankett követte, melyen Széli József főispán mondotta az első felköszöntőt Horthy Miklós kormányzóra. —- Gróf Klebelsbetg Kunó kultuszminisztert a város közönsége nevében Kiss Ernő ref. es peres köszöntötte fel hasonlatokban gazdag, Sátoraljaújhely és Zemplén múltját, tradícióit életre keltő gyönyörű beszédben. — A kultuszminiszter válaszában örömét és meleg elismerését fejezte ki a határszéli város közönségének, amiért a trianoni határon templomot emelt a magyar kultúrának. Tudja, hogy a nagy mü még befejezetlen, de látva a város közönségének a legnagyobb becsülést érdemlő törekvését, segítségére lesz a betetőzés munkájában. Nem tartja véletlennek azt, hogy Sátoraljaújhely még a mai nehéz helyzetében is ilyen nagy áldozatot vállalt, mert a magyar irodalom és a magyar kultúra legszebb lapjai fűződnek Sátoraljaújhely és környékéhez — Kazinczy Ferencen keresztül — aki 3 évtizeden át országos kultúrpolitikát csinált erről a vidékről barátaihoz intézett levelezéseiben. Válságos napjainkban ez a szellem irányítsa Sátoraljaújhelyt, a jobb jövő felé vezető utján. A kultuszminiszter óriási tetszést keltett beszéde után még Meaner Béla. Pogány Móricz, Szabó Zoltán, dr. Görgey István, dr. Szir- may István, dr. Klein Károly és Karafiáth]enö mondottak beszédet. A bankett a késő éjjeli órákban ért véget s a kultuszminiszter, aki főispánunk vendége volt, a délelőtti személyvonattal utazott vissza a fővárosba. ZemplénváFRiegye köz- igazgatási bizottságának ülése Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt, Széli József főispán elnöklete alatt tartotta ülését. Elnöklő főispán üdvözölte az újból megválasztott tagokat, valamint Janka Károlyt a bizottság uj tagját. Bernáth Aladár alispán jelentésének kapcsán melegen üdvözölte Széli József főispánt és azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kormánybiztosi kinevezés • Helybeli pénzintézet keres gyakornoki állásra jó irásu fiatal leányt. Cím a kiadóhivatalban sei a Hegyaljánk évek óta vajúdó gazdasági válságának kérdése olyan szerencsés fordulóhoz érkezett, ahonnan szőlőbirtokosaink boldogulásának újabb korszaka veszi majd kezdetét. Bejelenti a vármegye alispánja, hogy a belügyminiszter a vármegye 1929. évi költségvetését felülvizsgálta és a felsőbb jóváhagyás során a költségvetésnek a törvényhatósági bizottsági határo- rozattal megállapított összegeiben itt-ott nagyobb változtatásokat eszközölt. Az „irodai költségek“ rovaton az előirányzott összeget 6000 P-vel, a .fűtési és világítási költségek“ rovaton 1600, a „különféle kiadások“ rovaton 13.000 pengős apasztást eszközölt. Utóbbi rovaton a testnevelési és cserkészcélokra előirányzott 18.250 pengőt 10.000-re mérsékelte s ennek következtében a vármegye közönsége a nemzet jövőjére nézve nagyfontosságu testnevelési ügy jelentősebb előmozdításában akadályozva van. A belügyminiszter nem hagyta jóvá a dijnoki létszámban tervezett négy főnyi létszám szaporodást. Ellenben hivatalból beállított megtérítés és tartozás törlesztési összegeket.} A tokaji járási főszolgabíró jelentése szerint Bodrogkeresztur községben a postahivatal ellen ismeretlen tettesek betörést kisé reltek meg. Az udvari részen felbontották a ház falát, ezt azonban még idejében észrevették és telefonon értesítették a csendőrséget. A betörők munkájukban megzavarva elmenekültek. Az elmúlt hó folyamán 262 darab utlevélügyirat érkezett az alispáni iktatóba. Kiállítottak : az Egyesült Államokba 7, Kanadába 9, Mexikóba 1, Venezuelába J, más országokba 60 útlevelet, mig 92 útlevél érvényességét meghosszabbították. A központi ügymenet, az 1927. évi ügyforgalommal szemben, több mint 2000 iktatószámmal szaporodott. Ezt a jelentékeny szaporodást mondja az alispáni jelentés — nemcsak itt a központban, de a kör- és községi jegyzői.hivatalok- ban is a legnagyobb aggodalommal kellett megállapítanom és éppen ezért kénytelen vagyok hangot adni annak a nézetemnek, hogy a közigazgatásnak ezerága- zatu és mindinkább szövevényesebbé váló alakulása, a létszámban lecsökkented mai túlhajszolt munkaerők szünetnélküli igénybevételével hova tovább katasztrófára vezethet, mert a községi, járási és központi közigazgatási személyzet az általános ügymenetnek ezt a folyton fokozódó szaporodási iramát — összeroppanás nélkül — követni nem sokáig lesz képes. Ezen a nyomasztó túlterheltségen a közigazgatásnak egy minden vonalon érvényesülő, gyökeres egyszerűsítése segíthetne, miután létszámemelésről — állam1929 január 16.