Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-05-26 / 37. szám
Hatvanadik évfolyam. 37. szám. Sátoraljaújhely, 1929 május 26. Megjelenik hetenként kétszer szerdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház XI. udv) Zemplén ElSBzetéet ár: Negyedévre . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: §j négyzetcentiméterenként. HyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefttn: M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. saám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. ugyanis a behozatal értéke 34.3 millió pengővel volt kisebb, ellenben a kivitel 1'4 millió pengővel volt nagyobb, mint az 1928. év első három hónapjában. Úgy, hogy a külkereskedelem passzívuma a folyó esztendő első évnegyedében 35.7 millió pengővel volt kisebb, mint a múlt esztendő első évnegyedének a passzívuma volt. A külkereskedelmi mérlegnek ez a javulása hónapról-hónapra mind nagyobb. Március havában a behozatal 11.2 millió pengő- nyi csökkenésével szemben kivitelünk 6.4 millió pengővel növekedett, még pedig a cukor kivitele majdnem 4 millió, az állatok kivitele főleg a sertésexport növekedése folytán 2 millió pengővel, a borkivitel 1 millió pengővel emelkedett. De örvendetes növekedést mutat a búza, a a leölt baromfi, a tojás és a burgonya kivitele is, ami azt bizonyítja, hogy a magyar föld termékei végre mégis csak megtalálják az utat a külföldi piacokra. A behozatal csökkenése pedig azt igazolja, hogy a magyar ipar nagyszerű fejlődése egyre fölöslegesebbé teszi a külföldi gyártmányok behozatalát. így a külföldi szövetek behozatala március havában 4'3 millió pengővel, a gépek és készülékek behozatala pedig 2 millió pengővel csökkent. Ellenben növekedett a nyerspamut, a selyemfonalak és nyers bőr behozatala, tehát csupa olyan cikké, amely arra szolgál, hogy a magyar ipar azokat feldolgozza és ezzel magyar munkáskéznek juttasson kenyeret. Kétségbeesésre, csügge- désre tehát nincsen ok. Ha ilyen mértékben halad a külkereskedelmi passzívum csökkenése, úgy arra lehet számítani, hogy a múlt esztendei nagy hiány az év végén 140 millióval fog megenyhülni, vagyis több mint a múlt évi passzívum egyharmadával. Ez a nagy eredmény legfényesebb bizonyítéka annak, hogy milyen helyes az a gazdaságpolitika, amely a magyar ipar termőképpességének fokozásával mindjobban kiszorítja a külföldi árut. De másrészt azt is igazolja, hogy a magyar mezőgazdaság nagy értékesítési nehézségei is termékeink kivitelének céltudatos fokozásával hovatovább enyhülni fognak és a gazdák sorsa ebben az országban hamarosan meg fog javulni. A magyar nép kitartó munkája végül is meghozza a maga gyömölcsét. A viharfelhők már oszladoznak, már dereng a hajnal. Hiszek egy istenben, bíszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltá tnadásában Ámen Már dereng a hajnal Gazdasági életünk legnagyobb veszedelme a külkereskedelmi forgalom kedvezőtlen alakulása. Esztendők óta az ország többet fizetett a külföldnek a behozott árukért, mint amennyit a külföld nekünk fizetett az oda kivitt magyar áruk fejében. Az a többlet, amennyivel mi többet fizetünk a külföldnek, mint amennyit tőle kapunk, az úgynevezett külkereskedelmi passzívum. Nyilvánvaló, hogy ennek a passzívumnak évről- évre történt megismétlődése országunk nagymérvű eladósodására vezet. Innen van az, hogy politikusok, gazdasági szakférfiak, bankárok, gazdák, iparosok és kereskedők nemzeti szerencsétlenséget látnak a külkereskedelmi passzívum folytonos növekedésében, úgy hogy ez a súlyos kérdés a közgazdasági élet és a gazdaságpolitika tengelyévé vált. A politikusok és közgazdászok azon törik a fejüket, hogy miként lehetne ezt a nagy passzívumot csökkenteni egyrészt a behozatal leszállításával, másrészt a kivitel fokozásával. A kormánynak is a legnagyobb gondot okozza, hogy miként lehetne állami segítséggel, hitellel, olcsó szállítási tarifákkal a magyar termékek exportját a külföldre elősegíteni. E cél érdekében állami hozzájárulással egy mezőgazdasági és egy ipari kivitelfejlesztő intézetet létesitett, amely két intézet működését máris megkezdte. Persze a behozatalt kormányparanccsal letiltani, de sőt mérsékelni sem lehet. Magának a polgárságnak, az ország egész lakos ságának becsületbeli kötelessége, hogy lehetőleg tartózkodjék a külföldi portéka vásárlásától és hogy a magyar föld termékével, a magyar munkáskéz készítményével lássa el a maga szükségleteit. Mert hiába sikerülne a magyar kivitelt növelni, ha a másik oldalon a magyar közönség a külföldi áruk nagymérvű vásárlásával a behozatalt is egyre szaporítaná. A külkereskedelmi mérleg megjavításához feltétlenül szükséges, hogy az ország lakossága lehetőleg csak magyar, hazai árut vásároljon. Ha ez megvalósulna, úgy a külföldről csak a nélkülözhetetlen nyersanyag kerülne hozzánk, a melyet a magyar munkás dolgoz fel és amely munkának gyümölcsét maga az ország és benne a gazda is élvezné á mezőgazdasági termékek fogyasztásának emelkedésében. A múlt esztendőben a külkereskedelem veszedelmes pasz- szivuma megdöbbentő mérveket öltött és minden napra egy millió pengő volt a hiány, amellyel a behozatal a kivitelt meghaladta. Kislelkü próféták akadtak, akik ebből az ország gazdasági pusztulását jósolták meg. A pártpolitikai szenvedély nagy buzgalommal vetette reá magát erre a külkereskedelmi passzívumra, amelynek állandó kiszinezésé- vel fegyvert kovácsolt a kormány gazdaságpolitikája ellen, holott nyilvánvaló volt, hogy kivitelünk csökkenését főleg a szomszédos államok ellenséges indulatu elzárkózási politikája okozta. Valamennyi európai állam a saját mező- gazdasági termelését mesterséges eszközökkel akarja odáig szaporítani, hogy ne legyen rászorulva élelmiszer behozatalra. Ezt az úgynevezett önellátási politikáját a külföldnek a magyar kormány természetesen nem tudja megváltoztatni. És ebben rejlik a magyar termékek kivitelének legnagyobb nehézsége. De amily szomorú és veszedelmes általában a külkereskedelem nagy passzívuma, ugyanolyan fontos és örvendetes, ha ezt a nagy hiányt csökkentettünk sikerül. Ennek a nagy jelentőségű fordulatnak az előjelei mutatkoznak most külkereskedelmünk ezidei kedvező alakulásában. A statisztikai hivatal kimutatásai szerint a folyó esztendő első negyedében Olyan egyének tollából, akiknek szőlőkölcsön ügye tárgyi alap hiánya vagy egyéb fenforgó gátló és föltétlenül tisztázást igénylő körülményeknél fogva mindezídeig nem volt érdemben elintézhető, vagy akik részére akár vagyoni helyzetükből, akár szőlőjük állapotából folyólag nem volt a kölcsön maxi muma folyósítható, sorozatos támadások kezdenek napvilágot látni mostanában a fővárosi lapokban a Tokajhegyaljai Kormánybiztosság ellen, súlyos tájékozatlanságból eredő invektivákkal illetvén ezek ma már nemcsak a kormánybiztos- főispánt, hanem a kormánybiztosi hivatal személyzetét is és mindenkit, akinek bármi néven nevezhető | köze. is van a segélyakció lebonyolításához. A kormáhybiztosság közérdek és a közönség felvilágosítása szempontjából az ezelőtt mintegy két héttel névtelenül megjelent támadó cikkre — az olyanok, akik vélt egyéni sérelmüktől fütve intéznek helytelen következtetéseken alapuló támadásokat, azt rendszerint névtelenül teszik — lapunk május 19-iki számában válaszolt és szinte érdemén felül becsülve a panaszos cikket, a legnagyobb tárgyilagossággal kiemelte mindazon szempontokat, melyek föltárásával az egyéni animozitástól vezetett cikkíró téves adatait kellő világításba helyezte. 3Bgr3ree @zám éret lO Allér, Egyéni atoiók nem irányíthatják működésében a Tokajhegyaljai Kormánybiztosságot
