Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)

1929-05-12 / 34. szám

Hatvanadik évfolyam. 34. szám. Sátoraljaújhely, 1929 május 12. Megjelenik hetenként kétezer «■érdén ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 8átor&ljanjliely (Vérmegyeház II. ndv) I Zemplén ElSflzetéel ár; Negyedévre. . 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: H négyzetcentiméterenként. Nyílttól soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ; FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. >itn. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ssám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen 11 szociális biztosítás minden modern államban nagy gondot okoz. A kapitalista gazdálkodás által okozott óri­ási vagyoni ellentéteket ez van hivatva a lehetőségig ki­egyenlíteni. Azoknak,' akik becsületes munka dacára sem képesek betegség és aggkor esetére keresetükből valamit tartalékolni, a szociális bizto­sítás nyújtja azt, amit a sze rencsésebb gazdasági körül­mények között élő embernek a megtakarítás nyújt.“ A nyugati államokban jó­formán évről-évre tágítják a biztosítás körét. A napokban jelent meg egy kimutatás, a mely szerint Ausztriában a biztosítottak száma a család­tagokkal egyetemben felülha­ladja már az állam lakosainak 50°/o-át. Hovatovább senki sem lesz, aki nincs érdekelve a biztosítás révén. Magyarországon a szociá­lis biztosításnak nincs nagy múltja. A tempója azonban kétségkívül gyors és amint azt a pénzügyi bizottságban a . földmivelésügyi miniszter a napokban jelentette, újra küszöbön áll egy igen nagy lépés, tudniillik a mezőgaz­dasági munkások hatalmas kategóriájának a bevonása a biztosítás körébe.' Vass József miniszter ugyancsak a pénz­ügyi bizottság ülésén kijelen­tette, hogy készen van a kézmüiparosok biztosítási tör­vényjavaslata is. A kör tehát tágul, az érdekeltek száma nő, ezzel kapcsolatban emel kedik a szociális biztosítás intézményének, az Országos Társadalombiztosító Intézet­nek a jelentősége. A fejlődésnek erre a vo­nalára kell figyelni, amikor a törvényhozás által az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet számára kontemplált autonómia megalkotására foly­nak az előkészületek. Az or_ szágos Társadalombiztosító Intézet közgyűlésén nem je­lenhetik meg egymillió köz­vetlen érdekelt, járulékot fi­zető munkaadó és munka- vállaló. Csak kiküldöttek ut­ján vehetnek részt a közgyű­lésen, amely hivatva van az Intézet pénzügyi, egészség- ügyi és szociális politikáját felülbírálni, annak direktívá­kat adni és irányát megszabni. Ez a választás folyó hó 12-én és 13-án folyik le. Kettőszáz­ezer munkaadónak és nyolc- százezer munkavállalónak van joga a szavazásban részt venni, Ez a jog valóban kö­telesség is, mert következmé­nyeiben megmérhetetlen hiba volna, ha ez az intézmény olyan befolyás alá kerülne, amely nem felelne meg sem a nemzet, sem a biztosítottak érdekének. Egy hibás növésű fát nem lehet többé helyre­hozni. Egy intézmény, amely téves elgondolásokból indul ki, amelyet fejlődésének leg­fontosabb kezdőéveiben káros Katasztrófáiig napjává lett a 3000 lakosú Megyaszó községnek Áldo- zó-csütörtök ünnepe. A község apraja-nagyja templomban volt, mikor oda is beliallatszó tüzilárma zavarta meg az istentisztelet áhí­tatát. A kitóduló hívek már láng­tengerben találták a községnek a báró Tallián Andor tanyája és Alsódobsza felé eső részét, sőt már a községháza utcasorán is kigyulladt néhány ház. A tűz d. e. 11 órakor Kiss Já­nos gazda házánál ütött ki s a száraz időben, széltől is támo­gatva, percek alatt egész utcaso­rokon nyargalt végig szinte fel­tartóztathatatlanul, mert a nád és zsúppal fedett tetők pillanat alatt I fogtak tüzet a szél által hajtott szikráktól. Az oltást rendkívül megnehezí­tette a vízhiány, mert a mélyen ásott kutaknak csak a fenekén volt viz, de hozzá a kutak kávája is hamarosan elégett. befolyások irányitanak, soha többé nem heveri ki a rossz ráhatások bajait. Az Országos Társadalom­biztosító ma is a legnagyobb szociális intézmény a csonka hazában. Emellett igen erős fejlődés előtt áll. Biztosítsuk tehát befolyásunkat az inté­zet életében azzal, hogy mindannyian eleget teszünk kötelességünknek a választá­soknál. egyrészt azzal, hogy a Nemzeti Blokk listájára, az l es listára adjuk le sza­vazatunkat, másrészt, hogy ugyanennek a listának az el­fogadására kapacitáljuk mind­azokat, akikhez a meggyő­ződésnek az eszközeivel elér­hetünk. Az I-es számú lista képvi­seli azokat, akik az Országos Társadalombiztosító Intézet fejlődését a biztosítottak és a nemzet érdekével azonos vonalban akarják irányítani. Az első hírek déli *M2-kor érkez­tek Szerencsre, mire azonnal kivo­nult a községi és cukorgyári tűz­oltóság s közben megérkeztek a mo­noki és alsódobszai tűzoltók is s emberfeletti munkával, az állandó vízhiánnyal küzködve láttak a tűz lokalizálásához, ami a szekereken szállított viz s a házfedelek leve­résének segítségével d. u. 3—4 óra között végre sikerrel is járt. Megállapítást nyert, hogy 53 ház melléképületekkel, rengeteg csűr és takarmány elhamvadt. Az 53 ház közül 48 a tanya és Al­sódobsza felé eső részen, mig 5 ház a községháza körül égett le. A mentők hét esetben nyújtot­tak első segítséget. A sérültek füstmérgezést, vagy kisebb égési sebeket szenvedtek. A tűz okát és a kár nagyságát a csendőrségi vizsgálat állapítja meg. Valószínű, hogy Kiss János patics alépitményü zsupfedeles házának még deszka kéménye volt és ez gyulladt ki. Hivatalos helyről nyert értesü­lés szerint a tűz épen a legsze­gényebb emberek házait perzselte fel. * A péntek délutáni tüzvizsgálat szerint a tüzet Kis János napszá­mos házának rossz kéménye okozta. Gyújtogatásról egyáltalán nem le­het szó. A kármegállapitás még folyamatban van és a hozzáve­tőleges becslés szerint mintegy kétszázezer pengőre tehető. Az épületek legnagyobb része nem volt biztosítva. Tanítói közgyűlés Sze­rencsen. A Zemplénmegyei Ál­talános Tanítóegyesület Alsóköre f. hó 7-én, Szerencsen, vitéz Nyitray Károly hernádnémetii ig.- tanitó elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. A népes köz­gyűlésen a tanfelügyelőséget dr. Tomcsányi Boldizsár s. tanfel­ügyelő képviselte. A Himnusz el- éneklése és elnöki megnyitó után Ungváry Gyula tokaji tanító igen ügyes mintatanitását kisérték nagy figyelemmel. Nagy érdeklődést vonzott Kocsár István gesztelyi tanítónak a múlt, jelen és a jövő tanítójáról tartott szabadelőadása. Előadásának során határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amelyet a közgyűlés egyhangúan magáévá tett, kimondva, hogy felterjesztés­sel élnek a kultuszminiszterhez, amelyben kifejezésre juttatják azt, hogy a tanitógyülés a tanítók aka­démiai képesítését kívánja. Lénárth József bodrogkereszturi tanító si­keres értekezést tartott a tanítói hivatásról. A tisztujitás során a régi vezetőséget választották meg újra nagy lelkesedéssel. A Kereskedelmi Tár- snlai kaszinójának meg­nyitása. A Sátoraljaújhelyi Ke­reskedelmi társulat tagjai részére f. hó 12-én, vasárnap nyitja meg kaszinóját a volt Megyei Bank átalakított helyiségeiben. A Keres­kedelmi Társulat kaszinójának kü­lön ünnnpélyes megnyitását júni­usban rendezik, amikor a nagy­számú vendégek között Sándor Pál országyülési képviselő, Balká- nyi Kálmán Omke igazgató, hét- hársi Neunmann Adolf, a miskolci Keresk. és Iparkamara elnöke is jelen lesz. Nagy tűzvész pusztított Megyaszón 53 ház a melléképületekkel vált a tűz martalékává A zsúp- és nádtetők s a vízhiány tették a tiizkatasztrófát ily nagyarányúvá rom ezéaao. é*x& XQ fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom