Zemplén, 1929. január-június (60. évfolyam, 1-45. szám)
1929-04-28 / 31. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1929 április 28. O >C| íte|W Lábnak A i * » DORCOCIPO. ÖNMAGÁT /ZOLGÁLJA, ha ügyel a védjegyre! tárgyalást, sem határidők, feleb- bezések stb. bevárását nem teszik szükségessé. Elképzelhető ebből, hogy milyen esetek állhatnak elő fontosabb, beható érdemli tárgya lást és több fórum intézkedését igénylő ügyeknél. Tudjuk, hogy a szóban forgó építkezések soronkivüli végrehajtása nem kizárólag az adminisztráció ténykedésének, sem a közönség jól átgondolt elhatározásának, hanem jórészben a háború utáni körülmények sürgető kényszerének tulajdonítható. Nem tartom a közérdekkel ösz- szeegyeztethetőnek, ha bárki ily körülmények között botrányt keres s a harangot félreverve olyan hangulatot igyekszik kelteni, mely nem alkalmas városunk hitelének s az adminisztráció iránti bizalomnak megerősítésére s a különben is megkínzott közhangulatot még jobban felzaklatja. A dolog érdemét tekintve az elkövetett hiba legsúlyosabb következménye az a súlyos anyagi helyzetünkben mindenesetre nem indokolatlan aggodalmat keltő körülmény, hogy az építkezések költsége lényegesen nagyobb, mint amennyire előre számítottak. De ez nemcsak az elektromos centrá- ténál, hanem a Vörös Ökörnél is előfordult s igy igazságtalan az az egyoldalú támadás, amely az elektromos centrálét több oldalról éri. Sőt én súlyosabbnak tartom az előkészítés hiányosságának következményeit a Vörös Ökörnél, mert itt a költségtöbbleten kívül még hibák is állapíthatók meg, melyeket nyugodt előkészítéssel és szakértelemmel el lehetett volna hárítani. De ezeknek jó részén még ma is lehet segíteni, ha nem is lehet azokat teljesen kiküszöbölni. El kell ismerni, hogy a tervezőkre igen nehéz feladat háruit azzal, hogy egy ilyen épületek közé beékelt, korlátolt téren annyi különleges hivatásu s különleges szempontok kielégítését igénylő helyiséget kellett beépíteni. El kell ismerni, hogy csoportosítás, használhatóság és ízlés tekintetében, mint belső méreteiben elég sikeresen oldották meg nehéz feladatukat, sőt egyes részeiben, pl. a színház belső architektonikus kiképzésénél az esztétikai követelményeket is messzemenőig kielégítik. De ha közelebbről nézzük a dolgokat, meglehetős sok csalódás ér bennünket. Hiba, hogy az épület külsejéből egyik fontosabb helyiség elhelyezésére sem lehet következtetni. A Wekerle térről nézve a háttérben fekvő kulturháznak oromzatos kiemelkedő s előreugró középső része az alsó boltöv felett elhelyezett előtetővel semmi kétséget nem látszik engedni az iránt, hogy a főbejárat itt van. De ide érve az ajtó fölött „Kijárat“ feliratot látunk s ha az árkádok alatt végigtekintünk, egy nehány teljesen hasonló ajtót látunk, melyekről semmiképen nem lehet arra következtetni, hogy merre fekszik a színház s merre a vigadó, vendéglő stb. Teljesen véletlen tehát, hogy valaki a színházat nem jobbra keresi-e s a vigadót viszont. Ha már nem lehetett olyan megoldást találni, hogy az épület külső kiképzése is sejtesse a főbb helyiségek hollétét, igen helyes lett volna az árkádos folyosót oly szélesre kiképezni hogy az mintegy az ösz- szes főbb helyiségek közös előterét képezze s lehetőleg már kiképzésével, legrosszabb esetben feltűnően elhelyezett felírásokkal jelezze az ezekhez való hozzájutás legrövidebb irányát. Ezt a megoldást úgy tudom, a város műszaki tanácsosa annak idején indítványozta is. Miért nem csinálták meg? Most a bajon csak tájékoztató felírásokkal lehet segíteni, amelyeket az árkádok külső homloksik- ján kellene alkalmazni. Segítene valamit a bajon a folyosó végén a Vigadó előteréből nyíló ablak helyén a vigadó és kaszinóhoz külön bejárat megnyitása, feltűnő tájékoztató felírással. Ez annyival inkább indokolt volna, mert ezáltal a vendéglő kis előszobájának túlságos forgalma — melyet az italoknak a söntésből hordozása is zavar — megosztatnék. A vigadó nagyon eldugott helyen fekszik. Kívánatos lett volna páholyok alkalmazása is. Nagy hiba, hogy a kényelmi helyek az előtérben feltűnő helyen, egymáshoz is feszélyező közelségben és a vigadó bejárati ajtajának közelében vannak elhelyezve úgy, hogy a táncteremből — minthogy annak ajtaja nyitva szokott áliani, — feltűnően láthatók. Az erkélyre csak a kaszinó előterén át lehet jutni s a kaszinó előterében, a fekete táblán és mellékhelyiségekben a drasztikus naturalista irodalom és művészet kivirágzására ad alkalmat. A kaszinó játékterme mezzanin hatását kelti, nappali világítása és insolációja elégtelen, szellőztetése hibás, mert csakis a folyosóra nyíló ajtó kinyitásával működik hatásosan, ami elviselhetetlen légvonatot okoz. A vendéglőnél a konyhába levezető lépcső szűk és kényelmetlen volta kifogásolható, ami a kiszolgálást késlelteti s a személyzetet tönkre teszi. Ezen a bajon ételfelhuzó és kényelmesebb lépcső beépítésével lehet segíteni. A színháznál a forgalom a földszinti nézőtér két főkijárója előtt a folyosókon megakad, ami pánik esetén nagy veszélyt okozhat. A vészkijáratok nagyon hátul esnek, úgy hogy azokra a közönség veszély esetén nem is gondolhat, különben is függő folyosóra nyílnak, ami szintén veszélyes Az éttermekbe nyíló ajtókhoz sem lehet hozzájutni a ruhatár miatt s ezek előtt az ajtók előtt a vendéglőben asztalok vannak, melyek a veszély esetén történő beözön- lést megakasztják. Ezen a bajon föltétlenül segíteni kell az öltözőknek a középpáholyok mögötti előtérre áthelyezésével, hogy a ruhatár a földszinti közönséget ide s a középső kijárat felé irányítsa s a közönség többi részének az oldalkijáratok felé juthatását megkönnyítse. Ma a középső kijárat csaknem forgalmon kívül esik. Kifogásolható a földszinti széksorok túlságos hosszúsága és a padozatban előforduló küszöbök, melyek a kivonulást akadályozhatják. Az elektromos mii végeredményében igen sikerültnek mondható, amennyiben az külsőleg is szép és impozáns, a célnak minden tekintetben megfelel. Az üzem már ma is gazdaságosnak látszik, mert igen gyenge minőségű szénnel is elegendő energiát fejleszt. Az üzem fejlesztése kellő előrelátással biztosítva van. Ha itt az előkészítés, esetleg egyes dolgok előre nem látása miatt, a szükséges költségek nagyságáról előzetesen nem volt tájékoztatva a város közönsége — ami csakugyan súlyos hibának mondható, ha a város közönsége tudva ment bele kellő előkészítés nélkül ezekbe a nagy vállalkozá- | sokba, egyik építkezésnél sem mondható föltétien indokoltnak az utólagos felháborodás s ma már nincs ok a kétségbeesésre, mert ha a többletköltségek előteremtése nagy gondot okoz is, de a befektetések jövedelmezősége bizton remélhető s a színház, vendéglő és vigadó felépítésével már ma is érezhető haladást tettünk s oly szükségleteket elégítettünk ki, amelyeket halogatni már nem lehetett. Az elektromos centrálénak pedig olyan fejlődési lehetőségei vannak, hogy annak jövedelme gazdasági helyzetünk megjavítására észrevehető hatással lesz. 22 I 23 33 23T. gazaszentelő vasárnapot hirdet a kalendárium. A templo mokban szentmisét tartanak és lelkészükkel élükön kérgestenyerü magyarok körmenettel a búzaföldekre indulnak, hogy imájukkal kérjék a Mindenható áldását a zsendülő vetéseikre. Más éven a búza dús, sásos leveleiből koszorút fontak a körmenet élén hordott feszületre. Ezidén nem jut buzakoszoru; kopár a határ A SINGER VARRÓGÉPEK raésfs A LEGJOBBAK !
