Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)

1928-08-26 / 61. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1928 augusztus 26 Neokratin a legbiztosabb szer tVjtájá*. fogfájás, migrain, idegbántalinak, izületi fájás és és mindennemű fájdalom ellen. Minden gyógyszertárban kapható. 10 autózás lehetőségének előmozdí­tása, hanem a megerősödés attri­bútumát képező mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari fejlődés elő­mozdítása, kiépítése. Erre pedig a polgári hid létesítése nem al­kalmas, erről tárgyilagos bírálat mellett beszélni nem lehet. Nélkülözi a tárgyilagosság min­den attribútumát Melczer László szederkényi—palkonyai földbirto­kosnak a Budapesti Hírlap 173. számában megjelent cikke. Ezen csak azért csodálkozunk, hogy e nagy tekintélyű közéleti férfiú az ő egyéni érdekeit elébe helyezni látszik egy nagy népes vidék ér­dekeinek. Tiltakoznunk kell dr. Baltazár Dezső tiszántúli ref. püspöknek a Hajduföld cimü újság julius 18 iki számában közölt véleménye ellen is. Mert ha a püspök urnák haj­dúböszörményi birtoka kívánatossá teszi is azt, hogy Polgáron át egy müut vagy éppenséggel egy vasút építtessék, mielőtt az elnöklete alatti értekezlet a hid tekintetében állást foglalt volna, közérdekből meg kellett volna kérdeznie a fő­pásztori jogara alá tartozó Hajdú­nánás, BUdszentmihály, Tiszalök, Tiszadada és Tiszadob községeket s megtudta volna, hogy szembe helyezkedett az országos közér­dekkel s megtudta volna azt is, hogy az említett városok, illetve községek 1926. év végén olyan határozatot hoztak, hogy a tisza- dobi hid megépítését tartják orszá­gos érdekűnek. Sőt ily nyilatko­zatot adott Hajdúböszörmény és Debrecen város tanácsa is, mely nyilatkozatok, tudomásunk szerint, a hídépítést kezdeményező tisza- dobi kérvényhez lettek csatolva. Ha ezeket megkérdezi s tárgyila­gos szemmel a Debrecen—Nyí­regyháza—Miskolc közötti térképre tekint, meggyőződhetett volna ar­ról, hogy egyedül egy Tiszadobnál emelendő hid lesz alkalmas egy népes, gazdag vidék érdekeit elő­mozdítani s ezt az érdeket luxus­ból és egyéni érdekből feláldozni nem szabad. Olvastunk a Pesti Hírlap folyó hó 5-iki számában egy terjengős cikket, mellyel csupán annyiban tartozunk foglalkozni, hogy meg­állapítsuk, miként a cikk Írója na­gyon jól védi Polgár és Tisza- gyulaháza érdekeit, az elfelejti, hogy az emelendő Tisza-hidnál négy vármegye lakosságának ér­dekéről van szó és ezek között is elsősorban Miskolc, Diósgyőr és az ózdi gyárak közélelmezéséről. Ezek a tiszadobi kompon keresz­tül Hajdúnánás, Büdszentmihály, Tiszabüd, Tiszalök, Tiszadada és Tiszadob város, illetve községek­ből kapják a hízott sertéseket, kora nyári burgonyát, dinnyét és egyéb kerti növényeket. A Budapesti Hírlap 145. szá­mában megjelent cikk Mikszáth Kálmán miskolci főispán egy nyi­latkozatát közli, amelynek tárgyi­lagossága előtt meg keli hajtanunk az elismerés zászlaját. Ő a hid- akció megindítása előtt, 1926. év végén, nem támogatta a hídnak Tiszadobnál való létesítését. Ő a Tiszántúlt a Tiszáninnennel Pol- i gáron át kívánta összekötni egy híddal. Azóta bizonyára behatób­ban foglalkozván a kérdéssel, megállapította, hogy Miskolc vá­ros közellátását nem a terméket­len, nagy kiterjedésű polgári ha­tár és a hortobágyi homoktenger, hanem a Hajdúság, Nyíregyháza és Szabolcsvármegye előbb emlí­tett községeinek gazdag földjéről kapja. Ilyen szellemben nyilatkozik meg a Budapesti Hírlap 166. számában Zemplénvármegye közszeretetben álló alispánja, Bernáth Aladár is, ki mint autó-sportkedvelő a pol­gári hídon át látná ideálisnak az autóutat, mert az egy pusztaságon menne át. Azonban előbbrehelyezi a közgazdasági, ipari és kereske­delmi érdeket s oly helyen — Tiszadobnál — kívánja a hidat létesíteni, hol ezen — hazánk megcsonkitottságában kétszeresen fontos, nem is helyi, hanem or­szágos — érdekek leginkább nyer­nek kielégítést. Most olvastuk a borsodi alispán, Bónis Aladárnak a Nyirvidék 184. számában közölt véleményét a Tisza-hid helyére vonatkozólag. Éhez csak azt a kommentárt fűz­zük, hogy a borsodi alispán más véleményen lesz, ha egyszer és máskor kíváncsiságból széttekint a miskolci heti piacokon. Ott egy­más mellett látja felsorakozni hí­zott sertéssel, borjúval, baromfival, dinnyével, burgonyával és egyéb kerti veteményekkel a gazdag hajdúsági és szabolcsi kisgazdák szekereit, hogy ellássa élelemmel Miskolc város és vidékén levő gyárak lakosait. Reá kell még mutatnunk egy tiszai hídnak Tiszadobnál való fontosságára stratégiai szempont­ból is. A Debrecenben, Nyíregy­házán állomásozó huszárság a múltban is, a jelenben is a tisza­dobi kompon kel át a Miskolc- vidéki gyakorlatokhoz és viszont a miskolci huszárság is itt megy át a Debrecen- és Nyiregyháza- vidéki gyakorlatokra. Ezek olyan tények, melyeket helyi érdekű nyi­latkozatokkal megdönteni nem lehet. Még egy szó az autó sportot kedvelőkhöz: Ne essenek ők sem kétségbei A Tiszadobi hídon ke­resztül hamarabb kielégíthetik kedvteléseiket, mert Miskolc— Nyíregyháza—Debrecen között már mindenütt jól kiépített utak vannak, mig a másik irányban, ami van is. rosszul kiépített. A nagy nyilvánosság előtt úgy gondoljuk a kérdéses hid-ügy alaposan meg van vitatva, most már nincs más hátra, mint a kormány döntő szava, melynek mielőbi kimondását országos ér­dekek teszik kívánatossá. B. L. TT t TT> TTi mXmmémm «1» mJmW mtmmd Jótok — A/, ahuiiji katolikusok seregszemléje. Áhitatos elmé­lyedésben, öntudatosan impozáns keretek közt folyt le Szent István napján Abaujszántó községben — a zempléni katolikusok tömeges részvételével is — az abauji kato­likusok seregszemléje. A nagy­gyűlésen részt vettek Zemplénből Széli József Zemplén- és Abauj- torna vármegyék főispánja, Páyer Ferenc ap. protonotárius, ált. püs­pöki helynök, Vaskó József pápai kamarás, mádi plébános és a kö­zeli róm. kát. lelkészek. A nagy­gyűlést megnyitó beszédében Káger József prelátus erőteljesen hang­súlyozta, hogy a nagygyűlésnek kizárólag a katolikus öntudat éb­rentartása a célja, anélkül, hogy bármelyik felekezet érdekeit érin­teni kívánná. A délutáni eucha­risztikus körmeneten, melyet Páyer Ferenc püspöki helynök vezetett, a hívek ezrei vettek részt. — Jlrg mindig liéNiieli » poNtuliivHtal rttalnkltÜNi munkftlatai. Hosszabb ideje már annak, hogy a m. kir. posta­kincstár megvásárolta a posta el­helyezéséül szolgáló bérépületet oly célból, hogy jelentős átalakí­tásokkal a mostani gyatra elhe­lyezésű hivatal helyébe a modern és a hygiénikus követelményeknek 's megfelelő hivatalt építsen. Szinte restellenünk kell, hogy a közönség türelmetlenségét mind­eddig hiába csititoltuk azzal a közlésünkkel, hogy az átalakítási munkálatok küszöbön vannak, mert sajnos, mulóban van az épít­kezésekre alkalmas idő és semmi nyomát nem látjuk az annyira várt átalakításoknak. A közönség tü­relmetlensége érthető, mert a mostani fel- és leadó helyiség, ahol naponta a felek százai for­dulnak meg, teljesen alkalmatlan a fontos cél szolgálatára, szűk, sötét s a hygienikus szempontok­nak sem megfelelő, hogy a többi helyiségekről ne is beszéljünk. Azt kell látnunk, hogy a várt munká­latok annyira eltolódnak, hogy még huzamos ideig kell a közön­ségnek a mai állapotok fentartá- sával számolnia. Van szerencsénk a n. é. vásárló közönséget értesíteni, hogy újonnan berendezett áruházunk Sátopaljaujhelyben,Fő utca 14. sz. alatt a Vármegyeházzal szemben (volt Zinner-házban) — ... ____megnyílt— :..... — «: sic sic Áruhá zunkat a legkényesebb Ízlésnek is meg­felelő kelengye, rőfös, női és férfi divatcikkekkel szerel­tük fel. Dús választékban kerülnek eladásra bel- és külföldi férfi és női szövetek, női és férfi fehérnemüek, meny­asszonyi kelengyék, kötött-szövött áruk, szőnyeg, függöny, csipkék, szallag stb. — Minden cikk a legjobb gyártmányú. — Legfőbb üzleti elvünk, hogy igen tisztelt vevőink legteljesebb megelégedését a jövőben is kiérdemeljük. s-: sic sic sic A n. é. közönség jóindulatú pártfogását kérve maradunk Kiváló tisztelettel Steindler Testvérek — Menetre BKGV. üzletveze f. évi szeptembe rad a saujhely- nalrészen a Sa. 45 perckor indul nat. Elmarad tov. és vasárnap Sa 30 perckor indu nat és helyette e 20 óra 10 per számú vonat Ugyanezen a vo kedden és pén 7 óra 56 perc 20. számú vonat kenézlő—saujhel marad a Kéné; perckor, Sárospa perckor induló Ugyanezen a vo a Kenézlőről 1 Sárospatakról 1 induló 35. szár és 35. számú Kenézlőről *13 é 33/a számú vor perckor a 35/a indulni. A 35. s; Sárospatakról 1 a 25. számú v A menetrend töl lan marad. — Glmebe däailäfta Ujt zsébet közkórh elmebetegekből gárda f. hó 19- rült kabaré előa számú közönsé kertjében. A kit műsor keretébe séggel a legjol műkedvelők s a sebb zavaró r pergett le. Az . irányú sze ;pr csak jótékony gyógyulási peric adás rendezőséj mond a közön i nyilvánult érdél báré előadást : órai kezdettel , mulatóban mef adás jövedelme kony alapját gj — Miket ní Kyengeelméj A m. kir. bel ketnémák, vakc egyének pontos delte. Az össze szervi és érts számbavétele, és tanítási.,~a 1 ségeknek a köí tékesitése és i megfelelő rend ért a polgárin akiknek háztartc siketnéma, vak egyén él, hogy fogyatékosok s nyilvántartásba törzskönyvvezet hivatal, rjendői pénztár helyis augusztus hó 1-ig naponkén 12 óráig jelenti — Az Ojsá a Bölcs Rabi a Szent Istv< záró viccsoroza és a szokásos Mutatványszám kiadóhivatal, Bi 12 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom