Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-09-19 / 67. szám
Ctvenkilencedik évfolyam. 67 szám. Sátoraljaújhely, 1928. szeptember 19. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Telefon : FÓSZERKESZTÓ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám Báró MAILLOT NÁNDOR Dt. MIZSÁK jO/M I M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám Megjelenik hetenként kétsser szerdán és esombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyéhé* II. udv) I Elő fizet élt ár: Negyedévre . . 2 pengő | Hirdetések: I “ négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér ne súlyosítsuk a helyzetet azzal, hogy ölre megyünk egymással az olyan érdekekert, ameiyeK nem egyesitnei- nek, hanem még jobban el- válaszlhatnak egymástól A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati osztályülése. fi borfogyasztási adó eltörlését kérik a szőlősgazdák. A tolcsvaiak visszavonták a csemegebor készítésére vonatkozó indítványukat. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Arnen. Irányváltozásról suttog az ellenzéki lapokban az őszi szellő. Bármilyen higgadt megfontolással próbáljuk azonban mérlegelni a körülményeket és az újabban történt eseményeket — nagyon bajos dolog fogalmat alkotni arról, miben is állhatna ez a most annyit hangoztatott irányváltozás ?... Bajos dolog az irányváltozás útját megrajzolni, mert egyáltalában nem tartjuk sorsdöntő fordulatnak a nemzet életében, hogy Búd Jánost ezután nem pénzügyminiszternek, hanem gazdasági miniszternek fogják nevezni, hogy Gömbös Gyula ezután nem Bethlennel szemben fog frontot csinálni, hanem Bethlen mellett dolgozni, vagy hogy Kállay Tibor ezután nem a párton belül fogja a maga liberális eszméit propagálni, hanem a párton kívül. heti problémák Egy okos bolond. Láttam itt a városban egy embert. Egy furcsa, szomorú, nevető embert. Boglyaszerü rengeteg hajjal, fáradt, karikás szemekkel, erős, markáns állal és nehéz tompultságba görnyedt, izmos, széles háttal. Amikor először megláttam, valami érthetetlen, ösztönös csodálkozással álltam meg és tágra- nyilt szemekkel „bámultam“ utána. Mert megérdemli a „bámulást“ ez az ember. Roden vonal-markan* teriák után sóvárgó álma, Leonar- donak a zseni és őrült kettősségét egy arcban kereső kíváncsisága és Petőfi Apostol elképzelése elevenednek meg ennek az embernek a vonásaiban. Pedig csak az uccagyerekek öröme ez az ember. Vásott duhajkodások, gondtalan torokból kiszakadt hahoták és megállapodott pocakosok nevetési ingere ez a figura. — Szegény figura. — Én sajnálom. Én valahogy védőleg szeretnék a háta mögé állni, amikor körülkiváncsiskodják bámész idejű lelketlenek és durva ujjmuHa ez a helyzetváltozás jelentené az irányváltozást, akkor a nemzeti politika sorsdöntő fordulataival szemben, amire igazán várunk, ez az irányváltozás igazán jelentéktelen, bagatell dolog, amire kár is a papirost, meg a nyomdafestéket fogyasztani. Az igazi irányváltozás majd az lesz, amikor Bethlennel az élen minden teremtett magyar lélek egy nagy érzésben, közös elhatározásban, közös szent akaratban forrad össze és a közös nagy célra egyesül az elkockázott magyar jövendő újraépítéséért vívandó nagy küzdelemben. Irányváltozás ? Szabad-e, megengedhető-e az ilyen megfontolatlan jámbor óhajtás, mikor a fajvédők belépésével az egységes pártba épen az történt, hogy az eddig szétágazó erők összefogtak a nemzeti nagy feladatok megoldására. Ha ez irányváltozás, akkor ennek példamutatónak kellene lenni abban az irányban, hogy értsük meg egymást, lássuk be a helyzet nehézségeit és A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati osztálya Thuránszky László nyug. főispán elnöklete alatt tartott ülésén a borfogyasztási adó, a tolcsvai hegyközségnek a csemegebor készítésére vonatkozó indítványát*és a mustsüritésre vonatkozó előterjesz tést tárgyalta. Illésházy Endre kir. gazd. tanácsos, előadó bemutatta a Ceglédi Gazdasági Egyesületnek a borfogyasztási adó teljes eltörlése érdekében megküldött átiratát. A ceglédi egyesület szerint a borfogyasztási adó tulajdonképen termelési adó és az igy befolyó kb. félszáz millió P meghaladja az összes földadót és mintegy négyszerese a társulati adónak. (Amint már közöltük is, a minisztérium lényeges leszállítást vett tervbe. Szerk.) Az osztályülés úgy határozott, hogy a borfogyasztási adó teljes eltörlését kéri. Constantin Géza, a tolcsvai hegyközség elnöke, csemegebor készítésére tett indítványt. A tolcsvaiak azzal támogatták az indítványt, hogy a tokajhegyaljai borok csemegeborrá feldolgozva minden tételben elhelyezhetők és — szerintük — a változott viszonyok meg is követelik, hogy a Hegyalja is áttérjen a csemegebor készítésére. Ez igen fontos kérdéshez elsőnek Deák Andor szőlészeti és borászati főfelügyelő szólott hozzá. Veszedelmesnek minősiti az indítványt, mert az alkalmas arra, hogy lerontsa a tokaji bor hírnevét. Veszedelmesnek tartja továbbá az indítványt annál is inkább, togatással alázzák és otromba megjegyzésekkel tépázzák és röhögik — és röhögik. Szegény figura és szegény csufolkodók. Amikor megláttalak zilált hajaddal, unalomba csüggedt száddal, keserűségbe ernyedt egész iromba mivoltoddal, ahogy világ bohócának festve, fehérre mázolt szájjal, pirosra, tarkára kent képpel, rekedtes dobbal a válladon és kiabáltál szomorú, gyárkürtő hangoddal esetlen híreket — és láttam, hogy vihognak körül nálad különbeknek érzett emberek, — j akkor furcsa fantázia-képek villantak elém. ügy éreztem, hogy benned egyesült egy egésszé az Ember tragédiájának erőtlen, bizonytalan, örök kiváncsi Ádámja és a világ rendjét megvető, gúnyoló és kárhoztató Luciferje. Mert a te arcod a kétség, kíváncsiság és minden* megvetés álarca. Tombol bennem a kérdés, hogy ki vagy te szomorú, perditának alacsonyitott ember, aki széles gesztusokkal lapátolod a levegőt, ha jársz és — meglestelek, kihallgattalak — összefüggő áriákat fütyölsz az uccán és kis, sötét zúguccákban, lendületes mozdulatokkal, meglepő összefüggéssel nemcsak értelmes, hanem értékes mondatokat kiabálsz az ég felé, mint a színész, akiben a jelmez felszabadította a szunnyadó erőket és bár maga sem különb, mégis apai intelmeket korhol a közönség tudatába. Ki vagy te, akit kinevetnek és ki vagy te, aki — láttam — mélységes fensőbbséggel neveted ki a világot és az embereket? Nem tudom, hogy sajnáljalak-e vagy irigyeljelek bensőséges nyu galmadért. De ember vagyok én is, nem különb a pocakos nevetőknél és odaállok én is a tömegbe hallgatni a dobod, amikor kiabálod ... „hé ... hé ... mindenki hallja meg*... és egy percig elcsodálkozom én is fáradt bohóckodásodon, aztán tovább' megyek — te is tovább mész uj uccák uj kacagása elé . . . És itt megáll a felvetett kérdés problémája, hogy ki is vagy te hát ? ... Megáll, mert észrevettem, hogy az én részvétem csak a magam megnyugtatására elég és észrevettem, hogy te nem vagy az akinek én hittelek. Nem vagy sem az a világot megvető, őszintén fölényes valaki, sem az a rejtett, önmagadba fojtott életigazságokat meg nem értő tömeg áldozata, aki a meg nem értés elől visszavonul a maga misztikus mártirumába, hogy nem vagy sem több, sem kevesebb annál, mint amennyit magad is mutatsz. Nagyhangú, kürtőhangu, borzos hajú, kikent, kifent város bohóca vagy, ucca- gyerekek öröme, pocakosok hahotája uccák komédiás bohóca vagy. De valamivel mégis több, mert életfilozófiád van — és ezzel csak kevesen rendelkeznek —, aki pedig birtokosa egy önálló életfilozófiának, az már kerek önálló egyéniség. A te életfilozófiád rövid. Egy szó: „a kenyér“. . És hogy ezt a kenyeret naponta háromszor megehesd, kinevezted magad Cá- jának, a város, az uccák, a pocakosok, a gyerekek és ráérők Cá- jájának. Jól van. Azért mégis okos ember vagy te bolond Cája. Szinetár György.
