Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-09-02 / 63. szám
Ötvenkilencedlk évfolyam. 63 szám. Sátoraljaújhely, 1928. szeptember 2. Megjelenik'hetenként kétesei szerdán éa szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Előfizetési ár: Negyedévre. , 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. Hsam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. BBám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Amen. 9 Bazdasági Minisztérium hivatása A Gazdasági Minisztérium működése elé a legnagyobb várakozással tekint a magyar közgazdasági élet. A Gazdasági Minisztérium rendkívül fontos nemzeti érdekű munkát van hivatva teljesíteni és nagy érdeke az országnak, hogy hivatását fennakadás nélkül, a bürokráciától mentesen teljesítse. Csak akkor tud majd ez a szerv a közgazdasági élet organizmusában fontos funkciót betölteni, ha megadják amint a kormánynak ez is a célja — a lehetőséget ahoz, hogy a helyesnek elfogadott javaslatokat, módosításokat és rendeleteket sürgősen, haladéktalanul végre is hajtassa. Az idei elsőrendű gyümölcs, uborka és gabonatermésnél az export megszervezése a kellő időben indult meg, azonban a bürokrácia nehézkessége folytán a várt eredmény nem jelentkezett. A vasúti kedvez, ményes díjszabás is késik, ami hátráltatja gabonánknak a külföldi gabonával való versenyképességét. A kormánynak a Gazdasági Minisztérium megszervezésével éppen az a legfőbb célja, hogy a gazdasági élet utjából, a gazdasági szervek harmonikus összemüködésével, a gyors intézkedések érdekében minden akadály elhárittassék. Arra hivatott elsősorban a Gazdasági Minisztérium, hogy a nehéz gazdasági helyzeten segítsen s végrehajtsa a magángazdaságok szanálását, ami még mindig nem késő, mert különféle adókedvezmények nyújtásával, munkaalkalmak teremtésével, kedvező hitel- feltételek biztosításával stb. stb. — ez még mindig lehetséges. A kormány tudatában van annak, hogy a gazdasági életben egy átfogó, egységes gazdasági tervnek keresztülvitelére van szükség s ennek a szerve lesz a Gazdasági Minisztérium. Gondot fordít azonban kormányunk arra is, hogy a Gazdasági Minisztérium nemvégletek és milyen ellentétes ér- zésszirtek tornyosodnak bennünk és ijedten rezzen össze, ha arra gondol, hogy az ember a teremtés koronája s hogy az ember a teremtés legsivárabb, legesetlenebb és legsötétebb eredménye. Mert milyen jelentéktelen érzés összeség az ember, ha egy hiába vágyakozás ilyen embertelenségre kényszerítheti, még ha összekuszá- lódtak is benne a léleknek megérzései és az agynak értelmet sugárzó vonalai. A teremtés koronájának akkor is királynak kellene lennie az érzések és tudatok fölött, ha szellemében régen trónja- vesztett is. És milyen szomorú, hogy nem igy van ez! Elcsüggedve álltam meg a hosz- szulázi romoknál, mert elcsüggesztett, hogy ennyi emberi hangya- szorgalom, nyugtalanság, munka, fáradthatatlanság végcélba telje- sültsége egyetlen egy ember ferde vágányu hangulatától elenyészett — és elcsüggeszt, hogy amit a természet itt pompázatosnak, ragyogónak, büszkének, szépnek táplált, mindazt egyetlen egy ember öntudatlan irgalmatlansága pozdorjává taposott. És én mégsem tudom elitélni azt az embert, aki mindezt tette, mert tudatlan és tehetetlen volt és mert — fájdalom — ösztönös volt. De nem vigasz ez — és én nem is próbálok vigasztalni ott, ahol a vigasz az emberekben önmagukban amugyis megvan. Az erőben, munkában és uj eredmény bizakodásban. Nem vigasztalok, mert bár sajnálni valók ugyan a hosszulázi károsultak, de rpég sajnálni valóbb az a szerencsétlen ember, aki ezt okozta és akit az élet megfosztott az emberi élettől, a tisztán látástól és az örömök s a fájdalmak végzetesen gyönyörű érzetétől. — Sajnálni válóbb mindenkinél az az ember, akit egy buta cigaretta utáni vágya ilyen sötét, indokolatlan és mélységes indulatokra lobbant és aki elől az élet ellopta a világosságot. Szinetár György csak a kitűnő tervek és elgondolások tárháza legyen, hanem arra is, hogy a vele organikusan összefüggő mi nisztériumokkal meg is valósítsa e terveket. Hogy ne ballaszt legyen, hanem a gazdasági élet jól és gyorsan funkcionáló szerve. Sárospatak bekapcsolódása a sátoraljaújhelyi új villamos telep áramszolgáltatásába Tárgyalás Sárospatak nagyközség megbizottaival az áramszolgáltatásnak új villamos telepünkről való ellátására Sárospatak nagyközség képvi- lőtestületének megbízottai Rácz Jenő főjegyző, Harsányi Gyula takarékpénztári vezérigazgató, dr. Iczkovics Vilmos ügyvéd, dr. Izsó Bertalan ügyvéd, dr. Tomcsányi József jogakadémiai tanár, dr. Katona György földbirtokos és Tatár Lajos bankigazgató csütörtökön délután megtekintették Sátoraljaújhely új villamos telepét és a városháza tanácstermében megbeszélést folytattak Sárospatak áramszolgáltatásának a sátoraljaújhelyi erőközpontból való ellátására. Sátoraljaújhely r. t. város képviseletében a tárgyaláson dr. Orbán Kálmán polgármester, dr. Malártsik György főügyész, Gruber Károly műszaki tanácsos és Geiger Ottmár igazgató-főmérnök vettek részt. Geiger Ottmár igazgató-főmérnök ismertette a bizottság tagjaival Sárospatak nagyközségnek a Furmint rt.-al, helyesebben ennek jogelődjével, a Tokajhegyaljai Szőlősgazdák Törkölyfőző Szövetkezetével 1918. évi szeptember hó 18-án tartott képviselőtestületi közgyűlésen kötött koncessziós áramszolgáltatási szerződésnek azon pontjait, melyeknek ismerete a tárgyalás anyagához feltétlenül szükséges. Ezek szerint a 25 évre kötött koncessziós szerződés módot nyújt arra, hogy a község az első tiz év eltelte után a szerződést felmondhassa és az áramszolgáltatást vagy házi kezelésbe veheti, ' vagy pedig az áramszolgáltatás biztosításának más módjára is szabad kezet nyer. A koncessziós szerződésnek a 25 év előtt való Heti problémák Kegyetlen lángoki A lángok riasztó forrongással csaptak fel az égig, mintha sárga meg piros létrák támasztották volna alá a harapódzásukat. Rohant a tűz, a poklok mohón éhes tüze és libegő csókjai nyomán összeomlottak a kitárt ablakkaru házak, a büszke, pompázó életkazlak és kihuliatták duzzadt, gazdagra érett magkönnyeiket a kenyérkalászok is. Milyen borzalmas és szomorú nász volt ez. A termékenyülés és megsemmisülés násza, amelyben minden érték, remény, munka és eredmény kárhozatos elmúlásba sülyedt. — Mennyi erőmegfeszülés, szorgalom és álmatlanságból kiformált kincs kapott itt fel a szél iránytalan szekerére, hogy széthulljon a nagy végtelenségben. És mennyi könny, sikoltás és bánat-ima vonaglott itt fel a szivekből a tűz nyomán. Mennyi borzalom és mennyi szomorúság, mintha valami rejtett átok döbbent volna itt kinző valóságba és mind eme bünhődés, fájdalom és csapástenger hullámai felett — állítólag — egy ember, aki kacagott és akinek szemében a bosszuállás és bosszú kielégülésének fekete lángja fénylett. Az ember elborzad a gondolatban, hogy pillanatokkal előbb még sudáros fák, szerény, fehér kunyhók és zöldelő, illatos, tágas udvarkertek mélyén ma bús üszők, korhadás és csak az elmúlt rövid napok nyugalmára való emlékezés viharzik. És az ember elborzad a gondolatban, hogy mindez a millió bánat és tömeg balszerencse egy nem teljesült vágy, egy pillanatnyi cigaretta éhség dühében éledt tragédiává. Az ember elborzad a gondolatban, hogy milyen irtózatos és irgalmatlan erejű vágykatonák fegyverkeznek a lélek forrongó mélyén, s hogy ezek a vágykatonák a logikus és észszerű tisztánlátás elsötétült pillanataiban milyen végzetes és fekete csapásra kényszerítik a teremtés koronáját, az Embert. Az ember döbbenettel bámul be önmagába, hogy milyen mélységes
