Zemplén, 1928. július-december (59. évfolyam, 49-92. szám)
1928-12-05 / 86. szám
Ctvenkllencedik évfolyam. 86. szám. Sátoraljaujhelv, 1928. december 5. Megjelenik hetenként kétezer «serdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. udv) Zemplén Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: g négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. £gám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. s»a.m Hiszek egy Istenben, hiszek egy habéban Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek; Magyarország feltámadásában Amen. Kérés jubileum December 1-én ünnepelte Jugoszlávia tiz esztendős jubileumát. A zágrábi események után ítélve, az ünneplők sorában alig akadlak a hivatalos közegeken és kirendelt egyéneken kivül mások. Ez a jubileum, amelyik sok ártatlan ember vérébe került, legélénkebb bizonyitéka annak, hogy forrongó kráter fölé van ez a királyság építve, amelyből ha egyszer kitörnek a nép visszafojthatatlan indulatai, recsegni fog minden eresztékében. A horvát nép sorozatos mellőztetések után most a sajátmaga által keresett martiriumságának oly ciklusát éli, amelyik megítélésünk szerint még sok szomorúságot, könnyet és vért fog fakasztani. A horvát parasztpárt, amelyik leginkább kifejezi az egész horvát nép akaratát és érzelem világát, kereken visz- szautasitotta az elmúlt 10 esztendő megünneplését, kijelentvén, hogy nem vesz részt Szerbia ünnepében. Belgrád mégis erőszakolta ezt a jubileumot, mire a horvátok azzal válaszoltak, hogy három gyászlobogót tűztek ki a zágrábi kathedrális tornyára. Az egyik zászlóra az erőszakos halállal kimúlt Radics István halálának dátuma volt Írva. Az egybe verődött nép, szinte extázisba esett, amikor felpillantott a templom tornyán lengő zászlókra, parázs tüntetést rögtönzött, amire a katonaság sortüzzel válaszolt. Óriási izgalmat váltott ki ez az erőszakoskodás, ami azóta is forrongásban tartja egész Horvátországot. Ez a véres jubileum világgá kiáltja azt az igazságtalanságot, amit többek között Horvátország elcsatolásával is elkövettek a világháború után. A monarchia romjain keletkezett uj államok egymás után következő jubileumaik bizonyi- tékát szolgáltatják annak, hogy micsoda ellentmondások tapasztalhatók, annak az elvnek köpenyege alatt, amelyik a népek felszabadítását hirdeti. Lehet-e felszabadításáról beszélni pl. a horvát kérdés tekintetében, amikor ez a nép 10 esztendőn keresztül azt tapasztalja, hogy alacsonyabb kultúrájú nemzet igája alá hajtották, amelyik súlyosan visszaélt a neki juttatott előnnyel. Mi nem akarunk a kárörvendő szerepében feltűnni, mert sokkal mélyebb kapcsolatok fűznek bennünket a horvát néphez, minthogy bor sót akarnánk törni megpro- báltatásos napjaiban az orra alá; inkább őszinte sajnálatunk kiséri küzdelmeiben, amelyeket nagyon jól meg tudunk érteni, mert magunk is a népek legszomorubb kálváriáját járjuk. Erős a hitünk azonban, hogy az ilyen megaláztatások, ha fájdalmasak is a jelen pillanataiban, tulajdonképen a Nem vált be azok jóslata, akik a hétfő délutáni városi képviselő- testületi közgyűlést viharosnak jósolták, mert a tárgysorozaton i fekvő ügyek jóformán minden j hozzászólás nélkül, egyhangúlag í emelkedtek határozati erőre Napirend előtt az elnöklő Orbán Kálmán dr. polgármester a kegyelet legmelegebb s a tisztelet és megbecsülés megható szavaival emlékezett meg a város díszpolgárának, Dókus Gyula ny. alispánnak elhunytáról s indítványára a képviselőtestület az eihunyt nagy emlékét jegyzőkönyvében megörökíti s a gyászoló családhoz részvétiratot intéz. Bejelentette továbbá elnöklő polgármester, hogy Széli József főispánhoz édesanyja elhunyta alkalmából a város képviselőtestülete nevében is részvéttáviratot intézett s felolvastatta főispánunknak erre küldött köszönő leiratát. Ugyancsak napirend előtt szólalt föl dr. Szirmay István vm. t. jövő számára gyűjtenek egy nagy energiaforrást, amely tőkéből fog kitörni az elnyomott népek számára az igazság eszméjének megvalósulása. Egy nép minél több martirt tud felmutatni, annál nagyobb jövő előtt áll. Mi úgy látjuk, hogy horvát testvéreink az utóbbi években úgyszólván mártírok légiójával népesítik be temetőiket, amelyekből nem az elmúlás, hanem a feltámadás szelleme süvít le Belgrád felé, ahol a politika ugylátszik annyira gyerekcipős idejét éli még, hogy hisz az erőszak tartós hatalmában. A zágrábi véres jubileum u abb Trianon felé kiáltó tiltakozás, amit ha ma még nem is vesznek talán komoly megbirálás alá Európa illetékesei, bizonyosan eljön az ideje annak, akarják, vagy nem akarják, de a rosszul gombolt mellényt újra fogják i gombolni. főügyész, képviselőtestületi tag a városi tisztviselők karácsonyi segélye tárgyában. Bármilyen kézenfekvők voltak is indokolásai, nehéz sorsban tengődő tisztviselők és alkalmazottak segélyezéséről lévén szó, a legnagyobb meglepetéssel kellett tapasztalnunk, hogy felszólalása a közgyűlésben nem találkozott kellő visszhanggal. Nagyon jól tudjuk, hogy a vá ros erősen szorító anyagi helyzetben van, ámde a felszólalás oda konkludált, hogy csak az esetben szavazza meg a képviselőtestület egy összehívandó rendkívüli közgyűlésen a karácsonyi segélyt, ha arra a költségvetésben fedezetet lehet biztosítani. Anélkül tehát, hogy ez az'adózó polgárság megterhelését jelentené. Ismeretes a köztisztviselők mai nehéz helyzete s közöttük a városi tisztviselők és alkalmazottak legkevésbé képeznek kivételt A múlt évben is megkapták ezt a segélyt s a helyzet azóta nem javult, hanem csak rosszabbodott úgy, hogy ma fokozottabban áll fenn a segélyezés szüksége. Föltétlenül meg kellene tehát találni azt az utat és módot, mely a segélyezésre alapot nyújt. Csak elismerésre méltó, hogy a város vezetősége nem igyekezett a költségvetést úgy összeállítani, hogy erre, ha eldugva is, fedezetet biztosítson a költségvetésben s annak minden bevételét közérdekű tételekre állította be. Föltétlenül méltánylást érdemel ez az önzetlenség s hisszük, hogy a képviselőtestület ezt honorálni is fogja, amennyiben sikerül a polgármesternek és a főszámvevőnek a fedezetet megtalálni. A legméltánylandóbb emberi, családi szempontok kívánják, hogy ez meg is történjék s nincs kétségünk abban, hogy a képviselőtestület nem fogja elrontani a városi tisztviselők és alkalmazottak karácsonyi örömét s követi a Törvényhatóságot a megértés utján. Fontos volt a közgyűlésnek a miskolci ügyvédi kamara megkeresése, melyben azt kérte, hogy támogassa Ujhely is a miskolci kir. ítélőtábla tervbe vett felállítását. Dr. Malárlsik György főügyész terjesztette elő a tanács határozati javaslatát, amely igy szól: „Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete az emlékiratban a miskolci kir. ítélőtábla felállítása mellett felsorakoztatott okokat magáévá teszi és annak kiemelése mellett, hogy Sátoraljaújhely r. t, város jogkereső közönségének kiválóan fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a táblai székhely minél kevesebb időveszteséggel és minél nagyobb költségmegtakaritással legyen megközelíthető; elhatározta, hogy a miskolci ügyvédi kamarának a m. kir. kormányelnök és a m. kir. igazságügyminiszter urelé vezetendő monstre küldöttségben magát képviselteti és a terv megvalósítása érdekében a maga részéről is a legmesszebbmenő támogatást helyezi kilátásba.“ A közgyűlés a határozatot egyhangúan magáévá tette A közgyűlés idejét a továbbiakban jórészben a névszerinti szavazások vették igénybe. Legszebben tisztit I özy.RahovszItif Sándorné kElmifestö Bercsényi ucca 5. szám Városi Közgyűlés Dr. Szirmay István vm. t. főügyész felszólalása a városi tisztviselők és alkalmazottak karácsonyi segélye ügyében. A képviselőtestület állást foglalt a miskolci kir. ítélőtábla felállítása mellett.
