Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-03-18 / 22. szám
( tvenkitencedik évfolyam. 22. szám. Sátoraljaújhely, 1928. március 18. hetenként kétsver ] iMrdtii és aaombaton I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház II. nív) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Biyllttór soronként 20 fillér Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 100. tism FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. aaám. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában His-zek egy isteni örök igazságban, Hi-tzek Magyarország feltámadásában Amen. HistrtBtjárás A magyar optánsperben elért sikereink nemcsak a nyu- gateurópai,de a román közvéleményt is megmozgatták s amint olvassak, egyes lapjaik élénken kezdik kritizálni a román kormány önkényuralmát, különösen pedig a földbirtokpolitika terén tanúsított magatartását. Többek között a Drep- tatea és Adeverul cimü pár- tonkivüli lapok hasábjain jelentek meg élesen támadó cikkek, amelyek a románokat ért genfi vereségért egyenesen a román kormányokat teszik felelőssé. Szerintük Románia nagyon népszerűtlen lett világszerte s ez a hangulatváltozás abban leli magyarázatát, hogy napról-napra több adat kerül nyilvánosságra azokról a brutalitásokról, melyeket a román kormányok földbirtokreform cimén a magyar birtokosságon elkövettek. Mindazok a szörnyűségek, jogfosztások, melyek eddig csak egyes magyar lapokban jelentek meg, ma már az európai nagy lapokban is cirkulálni kezdenek s érthetően lényegesen megváltoztatták meg a győző államok lakóinak is közhangulatát. Elképzelhető, hogyha Romániában, ahol a sajtószabadság tudvalevőleg igen elfakult kis virág, ilyen cikkek jelenhetnek meg, azok igen erős és határozott közvéleményt kell, hogy kifejezzenek. Olyant, amit már nem lehet a suba alá rejteni. Másfelől az is bizonyos, hogy még a !eg- ehenzékibb román lapok is rögtön egy nézetet vallottak mindezideig, valahányszor magyar érdekek ellen léptek fel. Hogy tehát most maguk is kárhoztatni kezdik eddigi ma- j gyarölő politikájukat, abból j arra lehet következtetni, hogy j talán a jobb belátás mégis j felülkerekedik Romániában is I $ belátják azt, hogy a XX. j század derekán brutalitásokkal, birtokelkobzásokkal nem lehet kétmilliós kisebbségeket büntetlenül romanizálni, különösen olyan fajokat nem, melyek mögött ezer éves állami öntudat áll őrt. A viszonyok lényegesen megváltoztak. A megszállás és a békekő tés előtti állapotok bizonyta lanságában és forgatagában lehetett atrocitásokat úgy elkövetni, hogy az akkori európai hirszolgálat ne vegye ezeket tudomásul. A letiport Magyarországgal azokban az időkben senki sem törődött. De ma már, hogy a nemzetek közötti közlekedés és az igaz ság-szolidaritás annyira atneny- nyire helyreállott minden ország sáfárkodását élénkebb szemmel kezdi figyelni a világsajtó s ez nem hajlandó lemondani azokról a szenzációkról, amikkel a román földbirtokpolitika bőven szolgált Nagyrománia fennállása óta. A románok legjobban A községek kiküldötteinek márciusi első kongresszusa, előreláthatólag, nagy mértékben elő fogja segíteni a falvak társadalmi és gazdasági — valljuk be őszintén — elhanyagolt fejlesztése kérdésének a megoldását. — Ezen a kongresszuson ugyanis nemcsak a községek panaszkodó kiküldöttei vettek részt, hanem a magyar gazdasági, társadalmi és politikai életnek számottevő képviselői is. Elküldték képviselőiket a törvény- hozás mindkét háza, az országos mezőgazdasági, ipari és kereske delmi szervezetek, Budapest székesfőváros, a törvényhatóságok, az egyházak stb, akik azonban nemcsak a jóakaratu hallgatók szerepét játszották, de tartalmas felszólalásaikkal maguk is nagyban elősegítették, hogy a falufejlesztés problémái tisztázódjanak. A kongresszus fénypontja természetesen Magyarország fen költ lelkű kormányzójának mély érzéstől áthatott, hatalmas megnyitó beszéde volt, amely valósággal tudják, hogy az általánosságban jogtiszteleten és igazságon alapuló magyar közigazgatás apró cseprő és szórványos megbotlásai is mekkora erővel süvítettek végig pár évvel ezelőtt Európa közvéleményén. Hát akkor mit szóljon ugyanez a közvélemény azok hoz a hajmeresztő atrocitásokhoz, amiket a román kormányok a markukba jutott erdélyi magyarságon nyolc év óta rendszeresen és minden emberi belátás nélkül elkövettek? A magyarság egy részét meg lehetett erőszakkal ölni, nagyobb részét ellehetett időlegesen nyomni, de a megöltek kisértet alakjában most kezdik végigkocogtatni az európai nyilvánosság ablakait s a kisértetnyomás veszedelmes erővel kezd ránehezedni Nagyrománia belpolitikájának hírnevére, de reméljük, hogy ezzel jövendő sorsára is. irányt szabott a kongresszus tanácskozásainak s amely meggyőzhetett mindenkit arról, hogy a községek bajait, társadalmi és gazdasági elmaradottságát, de ezzel szemben nagy hivatását is még a legfelsőbb helyen is ismerik és épen a legfelsőbb helyen van meg a teljes készség e bajoknak az orvoslására s minden oly intézkedésre, ami a mostani állapotokon változtatni tud. A földmivelésügyi kormány már évek hosszú sora óta legfőbb programpontjának tartja a falu gondozását, mert hiszen a falu problémája szoros összefüggésben van a mezőgazdasági fejlődés problémájával. Én azonban, úgy érzem, s ezt azt hiszem velem együtt vallja minden, a dologgal komolyan foglalkozó ember, hogy a falvak taipraáliitása, jobb sorsba való helyezése nem kizárólag mezőgazdasági kérdés. Ha község- fejlesztésről, a falusi lakosság mai mostoha gazdasági, társadalmi, de főleg kulturális helyzetének a javi- 1 tásáról van szó, akkor itt egyformán nagy szerepe van a közigazgatásnak, a pénzügyi tényezőknek, a kulturmozgalmak irányítóinak, a közegészségügyek hivatott őreinek, de mindenekfelett magának a bajbajutott falusi társadalomnak. — Csakis ezeknek közös, egyetértő munkája hozhat a bajokra orvoslást. Csakis ez az egyetértő munka szüntetheti meg, hogy a községeket a jövőben nem * fogják mostoha gyerek szerepére kárhoztatni. Arra kérem tehát az első községi kongresszus minden egyes tényezőjét, hogy a megkezdett munkát ne hagyja abba. A — kongresszus minden kiküldöttje érezze magát apostolnak s iparkodjék elsősorban a falvak társadalmát a mai dermedtségéből zsibbadtságából felrázni. A kongresszus minden egyes felszólalója által hangoztatott szervező munkát kell első sorban elvégezni, mert ha a falvak népe, mint egy szervezett tábor jelentkezik jogos kívánságával, azt nem tudja megtagadni semmiféle tényező. Mi itt a központban állandóan ébren tartjuk a kérdést. Remélem, nemsokára felépülhet az ország fővárosában a községek háza is, amely állandóan figyelmeztetni fog mindenkit arra, hogy Magyarország jövő gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, föltétlenül szükség van a falu fokozottabb gondozására, föltétlenül szükség van, különösen annak a nagy, kulturális ellentétnek a kiküszöbölésére, ami a falusi és városi lakosság között bizonyos tekintetben még határozottan fennáll s ami legfőbb oka is volt annak, hogy a falu és város nem mint barátok, hanem inkább mint ellenségek állottak egymással szemben. ELSŐRENDŰ MÜBUTOROK kárpitos munkák legjobb kivitelben, előnyös fizetés mellett is legjutányo- sabban beszerezhetők: Miiasztalosok Szövetkezete lakásberendezés! vállalatnál Budapest, IV, Vigadó tér 1. sz. Tel. 118-80. Legszebben tisztit özy.Ralioyszhy Sándorné kelmefestő Bercsényi ncca 5. szám r©e assáaao, ára. IC fillér Utóhang o községek kongresszusához Irta: Mayer János töld nevelésügyi miniszter.
