Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-03-18 / 22. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1928 március 18 1928 március 15 A nyolcvanadik március 15. év­fordulóján tizennégy küzdelmes esztendőnek mérhetetlen gyászával, csalódásaival és tanulságaival (in- ' népéit az élet és halál mesgyéjére állított magyar. Elrepült, mint egy szép álom, a régi, gondtalan márc. 15. minden ragyogása a mi éle­tünkből. A zászlók vidám lobo- ! gása, az ifjúság, a tavasz öröme elmultj; a szabadság, az egyenlő­ség, testvériség naiv hite felszikkad* megpróbáltatásaink sivó homok- j jában, mely ezeréves országunk pilléreit temette be. Ma más — mint a régiek — a ! mi márciusi ünnepünk. Ma nem a színüket vesztett jelszavakat em- j legettük, hanem annak a napnak emlékét idéztük, mikor a nemzet reátalált önmagara és történelmi hivatására. Mostani ünnepünkön nem a szabadság jelszaván volt a hangsúly, hanem az élniakardson, melyről örök időkre szóló emléket állított a márciusi ifjúság a nagy elhatározások tavaszán. A trianoni Ujhely márciusi ün­nepén is ez az akarás vette be a sziveket mindenütt, ahol imádság szállott a Magasságbelihez és ahol alkalmi ünnepségekre gyűltek össze a trianoni Ujhely polgárai. * A A Mansz ünnepe A március 15-iki ünnepségeket a Mansz újhelyi csoportjának inárc. 14-én délután az állami polgári leányiskola tornacsatnokaban ren­dezett ünnepsége nyitotta meg. A termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség igazán magas nívójú prog­ram lebonyolításában lelhette gyö nyörüségét. Az ünnepi beszédet a helyi csoport elnöknője, dr. Oláh Istvánné mondotta. Lebilincselő közvetlenséggel elmondott, a ma­gyar asszonyi lelkiségei a legmé- j lyebb bensőkig feltáró, meggyőző okfejtésü, a kötelességek útjait megvilágító gyönyörű beszéd ért hetően frappáns hatást keltett. — Az Ipartestületi Dalárda énekszámai mellett Goszlonyi Anna cimhalom játéka, a Nyeviczkey nővérek remek magyar tánca, Mocznik Sára és Miklós Etel érteke, Szigeti Irén és Qlchváry Ilona szavalatai tették kedvesen vonzóvá és méltányolttá a műsort. A templomokban Március 15-én reggel a templo­mokba sereglett a közönség: a nemzeti hadsereg itteni zászlóalja tisztjei, legénysége, a hatóságok és hivatalok személyzete s a tanuló ifjúság. — A rom. kát. plébánia templomban a szent mise áhitát szebbnél-szebb ének- és zeneszá- | mok tették emelkedettebbé. A gör. kát. templomban a szent misén, a ref. és ág. h. evangélikus isten­tiszteleteken ugyancsak nagy szám­mal vett részt a közönség és mé- I lyedt el a márciusi eszméket mé- hflkjien hordozó gyönyörű egyházi beszédekben. A statuspuo izr. templomban d. e. 11 órakor kezdődött az isten­tisztelet valamennyi közhatóság képviselőinek és az egyház számos hívének jelenlétében. Az istentisz­teletet a Magyar Hiszekeggyel nyi­totta meg az ifjúsági kórus. Ezután Feldbrant Fülöp kántor mondott imát, majd Rnth Sámuel főrabbi méltatta a nap jelentőséé ét hosz- szabb egyházi beszéd keretében ' Feldbrant kántor újabb éneke után Róth főrabbi a nyitott frigyláda elé lépett és magas szárnyalásu, köny nyékig megható imát mondott. Az istentiszteletet az ifjúsági kar fe­jezte be a Himnusz hangjaival. A reálgimnázium a Kossuth- szobornál A kegyesrendi reálgimnázium ifjúsága az intézeti Kossuth emlék­tábla megkoszorúzása után, mely alkalomhól Kontraszty Dezső kr. ) tanár intézett az ifjúsághoz mélyen- járó s a Kossuth emlékezetének | hódolo hazafias beszédet — az ifjúság a Kossuth szoborhoz vonult s letette annak talpazatára kegye- i létének és hódolatának koszorúját. A koszoruletételt Huber Imre ! igazgatónak az ifjúsághoz intézett s .' Italuk bizonyára meg is szívlelt itt közölt beszéde kísérte és fog- ' lalta méltó keretbe. | Kedves fiaim! Március idusán zarándokúiban eljöttünk ide, hódolni a piárista iskola nagy fiának. Az óceánon túl egy nagy, ha­talmas, gazdag nép ünnepel ma Téged, Kossu.h apánk A világ minden zuga, ahol a jenki meg­vetette lábát, tudomást szerez arról, itogy a hatalmas Unió és a világ legnagyobb városa hó­dol Amerikában élő véreinkkd a megcsonkított haza, csonka Zemplénvármegye, a sátoralja­újhelyi piárista iskola nagy fiá- ! fiának, a bilincsekbe verr nem- j zet szabadsága legnagyobb har- j cosának Zarándok utunk a kései utó­dok bünbanatos zarándoklása, ! mert nagyon eltértünk a magyar faj dicsőségét irányító eszméid­től, mert idegen isteneket, fa­junk vérét megfertőző, álnok ideálokat imádtunk, mert átvet tűk a nyugatról beáramló, mo- csárszagu puhultságot, mert a Te le ked, érzésed, szavaid által megtisztult magyar erkölcsöt eldobtuk pillanatnyi káprázatos, de méhéből fertőző, mérgező idegen eszmékért Nyugatiabbak akartunk lenni a kultúra magas tatán áiló, de aljas önző h\per immorális Nyugatnál. íme, most itt állunk Előtted meglépett hazád fiai. Most éb­redünk tudatára, hogy mik vol­tunk mi s mik vagyunk most mi mindenünk volt s mink ma­radt meg Most értjük mpg, kik voltak azok, akik a Haza szent fogalmát csak szájukon hordták, de szivük nem érezte meg, kik voltak azok, akik ki- gunyolták, meggyalázták a haza­szeretet legnemesebb érzését, kik voltak azok, akik farizeusi ábrázattal honmentőkként sze­repelve elárulták, eladták a Hazát. A történelemből tudjuk, hogy ilyenek minden korszakban, min­den nagyobb nemzeti, vagy faji megmozdulás idején akadtak. De ami itt bekövetkezett, arra én példát nem tudok. Következett a förtelmes őrjön­gés, a tékevesztett emberállat őríiletes orgiája, amikor szabad­ság, életbiztonság, vagyonbiz­tonság, munkaszabadság nem volt, amikor az a nemes ér­telmű demokratizmus, melyet Te akartál, amelynek Te adtál a magyar leikével összevágó tartalmat. — a pcklok mélysé­géből felüvölt .szent demokrá­cia* jelszava alatt förtelmes hié­nává tette népünk egy részét s ezen rothadt talajba vetette szét a szent Koronát, a haza fogal­mát, a szabadságot, a magyar jellemet letaposó idegen eszme ügy hallottam, hogy azon a még m őst is jeltelen helyen, ahol álltok, Fiaim, csüngött a bitófán egész napon át egy magyar test­vér hullája. Ott bent, a mi vár­megyénk, Kossuth vármegyéjé­nek székházában az első ud­varban csurgóit ki egy másik magyar testvér ártatlan vére És az egész országban hány és hány ilyen vértanú hely van. Mindmegannyi „memento“. Nektek Fiaim, ez a két hely ártatlan, magyar vérrel megszen­telt memento legyen I Ti/ éves sebeket szakgatok fel. De itt a dicső piárista tanít­vány lábánál meg kellett ten­nem, hisz mint elődeink bűnei­ért vezeklő utódaid jöttünk ide Tőled megbocsátást kérni. Ta- I nits, ösztönözz minket a mun­kára, irányíts, mutasd meg, hogy mint kell egymást megbecsülni Lánglelked egy kis sugarát add nekünk, melynek fényénél, melegénél megérezzük, hogy a hazaszeretet legyen minden gon do’atunk, érzésünk, cselekede­tünk alapja. A Te p'árista iskolád tanár­kara és ifjúsága, ez. a kisded zarándokrnenet ma nem uijong, nem kiálthat Hozsannát. Alleluját. Ma ajkaink némák . . Imád­kozzunk a Hazáért A Kazinczy-Önképzökör Ünnepélye Délelőtt tizenegy órakor az in­tézet tornatermében rendezett az ifjúság önképzőköre páratlanul lelkes hazafias ünnepet, mely a legszebb tükre volt annak a ki­válóan nemzeti és hazafias szel­lemnek. melyben reálgimnáziumunk kiváló igazgatója és illusztris tanári kara a gondjaira bízott ifjúságot a magyar életnek és a magyar kötelességeknek neveli. De külön is ki kell emelnünk Koczun Jakab kr tanár ez alkalommal is teljes eredménnyel járó lelkes munk- kásságát, aki az ünnepély ren­dezésével hivatottságának és lelki megérzésének kiváló tanujelét adta. Az intézet férfikara — igy hir­dette a program — valóban an nak bizonyult. Stílusos, összhang- zatos, ércesen zengő karénekük, az ifjúsági zenekar precíz zene számaival, méltán érdemelte ki a nagyszámú közönség meleg elis mérését. Épen úgy, mint Szabó Béla Vili. o. tanuló tüzes szava­lata és az Önképzőkör elnökének, Tajthy Árpádnak, a szónoki tehet­ség ígéretével biztató s az ön­képzést igazoló tartalmas ünnepi beszéde. Stofidn Ica VII o. ma gantanuló valódi művészi készség gél interpretálta Liszt Magyar rap ­szódiáját. Hobik Tibor VIII. o. és Tocskó Béla 1. o. tanuló páros éneke valósággal frappirozta a közönségei. Ahogyan a kis, első osztályos Tocskó Béla korát meg­hazudtoló érzés és felfogásbeli készséggel, szélesen hullámzó , hangterjedelemmel énekelte a neki jutott énekrészeket egy kedves és külön élménye volt az ünnepség­nek. Ábrányi—Horváth Mi a haza ? cimü melodrámáját Lenárt Imre VII. o. t. és báró Sennyey István I. o. tanuló adták elő báró Ghil lány István VII. o. tanuló stílusos zongorakiséretével. Lénárt Imre hatásos és mély érzésről tanús­kodó szavalatát harmonikusan egé­szítette ki a kis báró Sennyey Ist­ván bájos, kedves" elmerillése fel­adatának megoldásába. Ai ünne­pély közönsége igy nem is fukar­kodott tetszése meg megújuló ki­fejezéseivel. .4 felső keresk. iskola : ünnepélye A városi felső keresk. iskola ! tanulóifjúsága a Kossuth-szobor megkoszorúzása után, ahol Wein­berger László IV. évf. tanuló mon­dott hazafias ünnepi beszédet és Köpesd A. III. évf. tanuló szavalt hazafias költeményt, ugyancsak í az intézetben tartott ünnepséget. : Az ifjúsági zenekar és énekkar által lendületesen előadott ének- j és zeneszámokat Davidovics Ernő ünnepi beszéde, Kiss Gyula, Briin- ner Miklós, Boros Csűri tanulók i szavalatai és Debreczeni István , által erőteljesen, szépen énekelt j irredenta dalok egészítették ki. A szinházbstu Déluán 4 órakor a nemzeti ala- J pon álló társadalmi egyesületek rendezték márciusi ünnepségüket a Városi Színházban örvendetes tényként kell leszögeznünk, hogy J a közönség a legnagyobb megér­tési tanúsítva, zsúfolásig megtöl- ; lőtte a színházat. Az énekszámokat a két dalárda, i a Lavotta és Ipartestületi dalkör ; adták elő a már többször beiga­zolt értékes tulajdonságaiknak csillogtatásával. Szappanos Imrc- és Sipos József karnagyok len­dületes és stílusos vezényletével. Emődy László megnyitó beszéde valóságos apotheozise volt a már- i ciusi eszméknek egy magasabb- rendü lelkiségnek fölemelkedése í ...... I a magyar magas Zoltánná megin bennünket, Kis. | nyörü költeméi mondásával szárnyra kél t tehetségű szav ajkán. Deklam lanul viszi a k< szava utat talál véhez. Nemesi egyik meglepj ramnak, — oly nyi kifejező er egyszerre légii rába emelkede Az ünnepi t Elek főesperes nelmi erőforrás március 15-ét, adatokra kell tanulságait mé ként állította vendönk inindt Nem a feltárni dőlt ideálok e nem a feltárni igazságok üt március 15 ér hallgatóságát, tói gyakran beszéd olyan igaz magyar gának, amilyi tud kihimezn' szinte dübörg zenekarunk zeneszámán István zengő ramnak még amelyről alig zönség az el istenáldotta t-f kiválóbb in< dalköliészetü pélyt Petras( nők tartalma Ünnepelt A növendéi énekszámok! ték élvezetes rendezett ün A társada pélyét este z igen népes melyen a énekszámok szöntök har Ugyancsa a Zemplén' Kereskei^elr szédet dr. i költ gondol gitva meg ; ménységet, tenni mind — Föv •«óiIlii II») nyújt a Kel ben lévő, e amennyibe százalék az 10 százai legutóbbi, mutatasa i hívjuk a más helye olvasóink Sátoraljaújhely szabadság ünnepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom