Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-01-18 / 5. szám
Ctvenkilencedlk évfolyam. 5. szám. Sátoraljaújhely, 192 8. január 18. Megjelenik hetenként kétezer iterltn és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház IX. údv) i I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengi Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Hfyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T.'l. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. f-saci Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ssám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isleni^örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. Franciaország nemzeti kisebbségei Bár egyre többször és több oldalról hangoztatják, hogy Franciaországban felülkerekednek „a jobb belátás hívei“, azért kétségtelen, hogy a békeszerződések sérthetetlenségének legkonokabb hangoztatja, Franciaország. A hivatalos Franciaország ma is megragad minden alkalmat, hogy hajlithatatlan felfogását a világ elé tárja s viszont, nem hagy figyelmenkivül egyetlen alkalmat sem, amikor megakadályozhatja azt, hogy az ellenvélemények felsorakozzanak, vagy éppen az európai népek legégetőbb problémája, a nemzeti kisebbségek ügye, napirendre kerülhessen. A demokrácia és liberálizmus, a francia köztársaság két alap pillére, de csak akkor, ha a demokrácia hangoztatásával, vagy a liberálizmus követeié sével, más országokkal szemben kell operálni. Letagadhatatlan, való tényállás az, hogy Franciaországnak nemzeti kisebbségei voltak a múltban s vannak a jelenben is. Történelmi és földrajzi tény az, hogy Francia- ország, a háború előtt is s a háború után is, erős állami szuverénitása alatt tartotta az országa területén élő nemzeti kisebbségeket s amikor legkérlelhetetlenebb követelésekkel lépett fel a legyőzött ál lamokkal szemben s nemzeti kisebbségeket lelkifurdalás nélkül csatolt át egyik ország testéből a másik ország testéhez, ugyanakkor eggyel szorosabbra fűzte azokat a láncokat, amelyekkel Francia ország a nemzeti kisebbségeket magához fűzte. Ki nem ismerné azokat a térképeket, amelyek Magyar- ország sorsa szerint megörökítik azt is, hogy milyennek kellene lennie Franciaországnak, ha a nemzeti kisebbségeket az ő testéből is kiszabdalnák? Nagy Franciaországból éppen olyan Csonkafran- ciaország lett volna, mint ép pen Magyarországból. Keleten, a németek, olaszok, belgák és flamandok nyúlnak be mélyen Franciaország testébe. Délen az olaszok és spanyolok laknak nagy francia területeken. Ezek, Franciaország régi és uj Elszász Lotharingiái. Mindezeknél kiáltóbb Elszász Lot- haringia azonban Franciaország keleti partvidéke, ahol ősi kultúrájában s ősi hagyományai mellett él az az évezredes bretagnei nép, amely megtartva ősei nyelvét és erkölcseit, megmarad bretagnei- nek. A bretagnei nép megcsalatottnak érzi magát Fran ciaország keblén s bármilyen fényes állami közösségben élhet a leghatalmasabb Francia- országgal, mégis önállóságáért szervezkedik s önálló kultúrája mellett, önálló állami életet is akar élni. A háborúban fegyverbe állított — s a békében egymás torkára szabadított nemzetek, most csak az égbekiáltó bé- keromladékok eltakarításán fáradoznak s alig érnek reá betekinteni azon államok bel- életébe, amelyek kifelé demokráciát hirdetnek, befelé ellenben a legkérlelhetetlenebb oligarchák; betekinteni azokra a portákra, ahol liberálizmus- sal kendőzik magukat a legódonabb konzervatív despo- ták. A bretagnei tengerpart, francia tengerpart, jóllehet a bretagnei nép féltékenyen őriz minden hagyományt. A bretagnei önállósági törekvést széthordja a zajgó élet s elnyomja az érvényesülési vágyat s az évszázados igazság hangoztatását, jóllehet Francia- ország, a népi kisebbségek palronusa?.. Ha van valami, ami a békeszerződésre reá nyomja a csalfaság bélyegét, akkor Franciaország nemzeti kisebbségei ma is élő és be szédes bizonyitékai a kényszerbékék csalárdságának, annak a letagadhatatlan ténynek, hogy Franciaországban is élnek elnyomatva nemzeti kisebbségek. A mull évben közölt egyik cikkünkben említést tettünk arról, hogy főispánunk felhívta Sátoraljaújhely város képviselőtestületét, hogy állítsa programjába és közelebbről foglalkozzék a város aszfaltjárdáinak kiépítésével. Nem kíván újabb megvilágítást, hogy mennyire halaszthatatlan, égetően sürgős teendője a járdá- zás városunknak. Ujhely ezen a téren a legelmaradottabb helye a csonkaországnak. Így téli időben különösen kinos s valósággal életveszedelemmel, de legalább is súlyos baleseti lehetőséggel jár egyik-másik uccáján a közlekedés s a főuccák betonjárdáin is akkorra folytonossági hiányok táton- ganak, hogy a járó kelők cipője araszokig merül el a lefolyást nem találó latyakban. A vasúti állomás felé vezető járda meg egyenesen botrányos állapotban van s ezen a részen a járdának kiépítését halasztást nem tűrő módon sürgeti az uj pénzügyi székház felépítése, mely kö rülmény ezen ucca gyalogjárójának forgalmát jelentősen fogja emelni. A pénzügyi székház, a városi bérház építkezése most már a befejezéshez közeledik s ezen nagyszabású, városszépészeti és forgalmi szempontból nagy jelentőséggel bíró építkezések föltétlenül megkövetelik a megfelelő járdával való összeköttetést. Főispánunk felhívására a város már az ősszel megalkotta a járdaszabályrendeletet, a képviselőtestület azt egyhangúlag elfogadta s értesülésünk szerint a miniszter jóváhagyása is minden nap vár ható. A háztulajdonosokra meglehetős terhet jelent a szabályrendelet — a járdázás végrehajtása. Épen azért a polgármesternek legnagyobb gondját képezi, hogy a szabályrendelet rendelkezéseit, a város aszfaltozását olyképen hajtsa végre, hogy a teher minél elviselhetőbbé váljék. Ennek pedig az a megoldása, hogy az aszfaltozással járó s a háztulajdonosokra eső teher minél hosszabb időre osztassék el s épen azért a polgármester a máris jelentkező vállalkozókkal oly irányban folytat tárgyalást, hogy az aszfaltozási költségeket a lehető leghosszabb időre, több évi részletre hitelezzék. A tárgyalások, melyekre — ismételjük — a polgármester a legnagyobb gondot fordítja — ebben a tekintetben teljes sikerrel is biztatnak s olyan hosszabb részlet- fizetési időre van kilátás, mely a költségek viselését jelentékenyen megkönnyitendi. Az aszfaltozással kapcsolatban természetesen sorra kerülnek az úttestek javítása, planirozása, a járdákkal egyszintbe hozása, ami a város munkásságának jelent újabb munkaalkalmat. A polgármester épen azért a munkásság érdekében a nagyvonalú programot olyképen akarja végrehajtatni, hogy az megújuló munkaalkalmat jelentsen a munkásság részére. Különös gonddal lesznek a járdák szélességére, hogy ne kellessék — mint ma — egyik-másik uccában a két szembetalálkozó fél egyikének a járda mellé letérni. Hosszú évtizedek mulasztását fogja pótolni az aszfaltozási programnak végrehajtása s annyi jogosult panasz, annyi várakozás és annyi megítélés után Sátoraljaújhely is végre más külsőt fog ölteni és jelentőségéhez képest fog beilleszkedni a többi városok sorába. fi sárospataki kamara- zenekar hangversenye Az abszolút zene feledhetetlen tiszta élvezetében osztozott velünk vasárnap Sárospatakon a hangverseny szépszámú, műértő közönsége. Jólesett lelkűnknek egy kis időre elfeledni mindent, ami itt e földön rút és meggyötri lelkünket. Jólesett felemelkedni a zene tündérbirodalmába és megtisztult lélekkel a muzsika lenyűgöző hatása alatt érezni, hogy mégsem oly nyomorúságos ez a földi lét, mint ahogy oly sokszor annak látjuk. Hajdú István csellómüvész játéka vezette be a mindvégig változatos műsort Saint—Säens dur versenymüvével. Zavarban lennénk, ha okát kellene adni, mi az a 9 tavasszal nrcghezdilt a járdáit aszfaltozását
