Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-01-18 / 5. szám

2. (.'Idái. BUDAPESTRE UTAZIK?! 20% engedményt kap mint ezen lap előfizetője olcsó szoba-árainkból, 10°/o engedményt kap olcsó éttermi árainkból, (Kitűnő házi konyha.) 5 pengőt megtakarít autótaxi költségét, mert gyalog át­jöhet egy perc alatt a pályaudvarról Otthon érzi magát!! jól fűtött szobáinkban. Elsőrendű kiszolgálás, szigorúan családi jelleg saját érdeke — ezen előnyök folytán,.hogy okvetlen nálunk szálljon meg. grand Jíotel park jügyszállcöa Budapest, VIII Baross-tér 10 a Keleti pályaudvar érkezési oldalával szemben. játékában, ami úgy e versenymű­nél, mint későbbi számainál el­ragadott? Széles, meleg tónusa hangszerén való tökéletes uralma, káprázatos technikája, mind hoz­zájárultak elragadtatásunk felköl­téséhez, de ezeken felül még meg- éreztük egv nagy müvészlélek hivó szavát s mi mindent elfeledve követtük őt. Csak azt sajnáltuk, hogy oly rövid ideig lehettünk vele, bár ő ráaadással is megkö­szönte lelkes ünnepeltetését. Teljes mértékben osztozott Haj­dúval a sikerben Becht József zongoraművész, ki egy önálló számmal, Rosini Semiramis áb­rándjával is szerepelt a műsoron. Tiszta, világos értelmezése, fölé­nyes technikával párosult lágy stílusa osztatlan mély hatást kel­tett. A kíséretei meg egyenesen páratlanok voltak. Végül a sárospataki zenetársa­ság Hajdú és Bechttel kiegészítve előadta Dohnányi zongora ötösét. Bár csak quintett, de néhol zene­kari hatásokban tündöklő szép müvet pompás összjátékban élvez hettük. Mindvégig érezhető volt a vonósok szélső szólamainak fölé­nye, de a mü szépsége mindenütt érvényre jutott. Patak büszke lehet zenetársaságára s a zenetársaság pedig büszke lehet Gruska Lajos prelátusra, a társaság vezérére, aki, mint a zenekultúrának lelkes és áldozatkész apostola, hozzá­juttatja őket is, de meg Patakot is ily nemes élményekkel teljes napokhoz. A közönség példásan viselkedett és elragadtatása határ­talan volt. L. T. Roménál a jégpályán Saujhely, jan. 15. A hőmérő állandóan 0 fölött mozgott, a levegő ködpárás volt és a szinte egyenként hulló eső­cseppek csak még lucskosabbakká tették az uccákat. A déli korzót szürkének könyvelték el érdemes szakértői, akik nem nagyon őrül­tek a locs-pocsnak. — A szobába szorulunk dél­utánra — rémitgették egymást a hölgyek, férfiak és csak Ujhely városi bohóca: Cája igyekezett ezt megcáfolni, oldalán két nagy táblával, kifestett pofával, torka- szakadtából kiadott artikulátan hangokkal hirdetve: „félöttől Kar­nevál a jégpályán!" Délutánra valóban nagyot javult az idő. Az esőcseppek megeléged­tek azzal, hogy légnemű testté sűrűsödve, nehézzé tegyék a leve­gőt, sőt mi több, ettől a szándé­koktól is — elállottak. A jobb idő már egymás után csalta ki a kor­csolyázókat, de csak az uccáig. Egyenest a jégre menni? Arra nehezen szánták el magukat, mert első senki sem akart lenni — a jegyváltásban. De csak a késleke­dők jártak rosszul, mert később már valóságos rohamot kellett intézni a jegyekért. De maradjunk csak a bejárat előtt. Sok, nagyon sok ember to­long a hid körül, a potyázók. — Ezeknek sorfala között lehet csak bejutni a kiskapuig. Gyerektől— a legidősebbig mind kiváncsi és látni akar valamit s ha már a kis­kapu előtt betelt a nézéssel, akkor elhelyezkedik a három méter ma­gas dróthálókerités mögött, hosszú tömött sorokban, lehetőleg közel a zenéhez. A jegypénztár előtt nagy a to­lakodás, mindenki attól tart, hogy nem lesz ott a „felvonulásnál.“— A jókedvű pénztáros nagy gyor­sasággal osztogatja a jegyeket, mindegyikhez egy-egy boldog mo­solyt adva ráadásul. Különösen akkor örül, mikor kiszámítja, hogy már az ezredik jegyet is eladta, ami igazán nagy dolog a minden nel szemben közönyös városban, Odabent a melegedőkben — kivételesen három is van --nagy a vidámság, mert a jégre még nem szabad menni s igy mindenki ott húzódik meg. Az egyikben az álarcosok öltözködnek vagy már készen várják a rakéták kilövését. Pont félötkor hat rakétát lőnek ki a katonák. — Kezdetét veszi a Karnevál. Álarcosok vonulnak föl. A föld1 höz tapadt jégpáncélt egymásután hasítják a korcsolyák. A zene — amit a Mozdonyvezetőkör zene­kara szolgáltat — meghozza a jókedvet is, nemcsak a korcso­lyázásra, hanem a „jégtáncra“ is. A pálya egyik felén megindul a verseny az elég kis értékű ver­senydijakért. (No de itt nem is a versenydij a fontos.) Az első szám a vegyes páros. Indulói: Gecsei, Boros, Gnädig és Schvarcbart vegyes párok. Szebbnél szebb fi­gurákat láthattunk és igazán nehéz munkát adtak a Szoller Aladár, Tóth Elek, Kondor Aladár, dr.Isépy Tihamér, Marikovszky Márton és Boros Bélából álló zsűrinek an­nak eldöntésére, hogy melyik pár­na kadják az első dijat. Első lett a Gecsei Alice—Gecsei László, második a Boros Mária—Boros Béla pár. A férfi egyes verseny­ben első: Gnädig László, máso­dik Boros Béla. Különösen Gnä­dig Lásló volt elsőrangú, aki ma a legjobb korcsolyázónk A tiz éven aluliak versenyében elsők -. Göndör Mártus és Vanta István. A tréfásversenyt: a narancsver­seny képezte. Ezek a jégkamevál keretébe il­lesztett versenyszámok természe lesen hatalmas érdeklődést keltet­tek. A jelmezesek, álarcosok, a korcsolyázók és a vendégek, akik sportnyelven mondva mezítláb szaladgáltak — lelkesen tapsoltak, éljeneztek — a sportemberek pe­dig örültek, hogy egy újabb sportág jutott el arra a nívóra, mely az ifjúság nevelésében jótékony ha­tással biztat. De térjünk vissza a jelmezesek táborába. Meg kell állapítanunk, hogy kevés jelmez jutott az első jégkarneválra A bőségesen áradó piros-fehér zöld lámpafényben na­gyon jól mutatott valamennyi. A leányok közül legjobban mutattak: Klein Olga, Szegő Márta, Fenyő Lilli, Galonya Manci, de valóság gal művészi kidolgozása volt a Petrasovszky Gyogya karácsonyfa­díszekből ízlésesen elkészített jel­meze. A zsűri az első dijat Klein Olgának a második dijat Petra­sovszky Gyogyának juttatta. A fiuk közül legjobban mutattak: Nagy Béla, Adriányi. A leánykák közül: Boronkay Baba és Nagy Erzsiké. Az est fo­lyamán megtartott szépségversenyt Kornitzer Edit nyerte. Beszámolónk nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg a szü­lőkről (és nagyszülőkről), akik a mai nehéz viszonyok közölt nem­csak anyagilag tették lehetővé gyermekeiknek a jégkarneválon való részvételt, de jobbára maguk is megjelentek. De nem feledkez­hetünk meg a házigazdáról: a Közmüvekről sem, mert ötletessé­gével nagyon használt a sport ügyének. A jégünnepély tanulsága egyéb­ként az, hogy Üjhelyben mindent lehet, aminek az egészséges sport a célja, csak akarni kell!-ear *T “ET TST* JLaia «La uaív JCj mnmm — Rendkívüli közgyűlés a városuk), Dr. Orbán Kálmán polgármester a városi képviselő- testület tagjait a városháza tanács­termében január hó 19-én d. u. 4 órakor tartandó rendkívüli kép­viselőtestületi közgyűlésre össze­hívta. A közgyűlés tárgyai: 1. A Magyar Nemzeti Kossuth Zarán­dokbizottság elnökségének meg­hívása a newyorki Kossuth-szobor leleplezési ünnepségére. 2. A „Vö­rös Ökör“ építkezésnél szükséges vízvezeték, csatornázás, központi fűtés és szellőzés, valamint a vil­lamos világítás és berendezési munkálatokra beérkezett ajánlatok felülbiráiása. 3. Illetőségi ügyek. — Nyugdíjazás és elis­merés. A m. kir. államvasutak miskolci üzletvezetősége Szemán István, Lajos Béla és Szabó János sátoraljaújhelyi, m. kir. államvasuti főkalauzokat a szabályzatban előirt harminchatévi szolgálati idő letöl­tése után folyó évi március 1 ével nyugdíjazta és ez alkalomból a csaknem négy évtizeden át telje­sített buzgó és hü szolgálatuk ju­talmául a nyugdíjazottaknak elis­; mérését fejezte ki. i Szab.idllcenmi előadás, ! Folyó hó 14-én kezdte meg a Zemplénvármegyei Kazinczy-Kör a vármegyei iskolánkivüli népok­tatási bizottság támogatásával in­dult szabad ticeális előadás soro­zatát. Dr. Rácz Lajos sárospataki akadémiai tanár volt az első elő­adó „Rousseau, mint pedagógus“ c. szabadelőadásával. A megje­lent közönség érdeklődéssel hall­gatta a magvas fejtegetéseket. A legközelebbi előadás január 21-én, szombaton d. u. 5 órakor lesz az állami polg. leányiskolában, ami­kor Mosolygó József tokaji gk. lelkész, szentszéki tanácsos szere pel ,,Az oláhság erdélyi települése“ cimü előadásával. — Halálozá«. Makláry Pap ! Miklósné szül. kisselmeczi Achácz Ilona, Makláry Pap Miklós sáros­pataki ref. főgimnáziumi ny. tanár j felesége 72 éves korában Sáros­patakon meghalt.- *--------------------------fr ~ririry-rj^.n/JVJVIJUUUULTJUUUJU.J^. A „Vadászkürt épüleí emeleti 11 szobás és mellékhelyiségekből Álló lakás akár valamely hivatal részére, akár * Q'JQ 2 és 3 szobás lakásokká átalakítva l VZo 1112.) US 1-tOl Közelebbit Berger és Lipschilz cégnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom