Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)
1928-05-09 / 35. szám
Ötvenkilencedik évfolyam. 35. szám. Sátoraljaújhely, 1928. május 9 Megjelenik hetenként kétezer eserdén és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljanjkeiy (Vármegyeház II. ndv) Előfizetési ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 20 fillér Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. Siam. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109, ssám. letét, hasonló kifakadásokkal sohasem illették a magyar uralmat. Ország világ előtt nyilvánvaló lett, hogy mindazok a kormányzati rémtettek, belpolitikai szédelgések, a szabad akarat nyilvánítását egyenesen kinevető választási terror, közlekedési képtelenségek, pénzügyi megrokkanás, stb. stb. amelyekről mindezideig csak suttogni hallottunk: egytől-egyig mind igazak.] Megtudtuk nemcsak mi, hanem egész Európa is, hogy mekkora humbug az a bizonyos általános választási jog,amelyre még a mi ellenzékünk is gyakorta mer hivatkozni. Megtudtuk, hogy Romániát tiz ember akarata dirigálja Bukarestből s ezeket egy érdek vezeti: a zsebük érdeke. Viszont az is egészen bi zonyos, hogy sem a gyula- fehérvári gyűlés, sem Maniuék kormányrajutása nem jelent semmit, sem a magyarság aspirációi, sem a magyar kisebbségek helyzetének javulása szempontjából. Maniuék törekvése arra irányul, hogy kicsavarják a hatalmat Bra- tianuék kezéből. LJgy látszik, hogy erre segítőtársul nyerték meg a fellovait és Gyulafe hérvárra csőditett néptömegeken kívül az emigrációban levő Carol extrónörököst is. Ép ma értesülünk, hogy Carol kiáltványt bocsátott ki a román néphez, melyben prog- rammot is adván, körülbelül azonosítja magát Maniuék céljaival és politikájával, sőt visszatérését is kilátásba helyezte. Ha ez az uj rezsim kerül uralomra, talán csökkenni fog a korrupció, taián több konchoz jutnak az eddig mellőzött erdélyi román vezetőpolitikusok, a magyarság azonban mostohagyerek marad továbbra is Erdélyben. Már pedig nekünk ez a szempont a legfontosabb. A gyula- fehérvári gyűlés voltaképen ügyesen megszervezett nagyarányú marakodás a hatalom koncaiért s az ádáz belpolitikai küzdelmek dacára bizonyos az, hogy a magyar kisebbség éhesen marad. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Harc a koncokért Hetek óta folynak az előkészületek a gyulafehérvári gyűlés megtartására és mi sem természetesebb, minthogy az érdeklődés az ott történtek felé fordul. Hiszen Gyulafehérvárt mondta ki a románság 1918-ban a Magyarországtól való elszakadást és csatlakozását a regáthoz. Az erdélyi fejedelmek egykori székhelye tragikusan szomorú hely még a magyar érzésnek. Sokan reményiették, hogy a vasárnap megtartott gyűlés némileg olyan eredményeket és határozatokat fog produkálni, amelyekkel expiálva lesz az 1918 iki gyulafehérvári határozat sötét emléke. Pedig kétségtelen volt, hogy a magyarság történelmi aspirációi és szivbeli reményei szempontjából semmi változást, semmi újat, semmi jót nem fog hozni a gyulafehérvári gyűlés. Igaz ugyan, hogy annak előzményei,lefolyása saz utána történtek a magnézium fényével világítottak be Románia sötétjébe- Ez az ország, amely még a háború előtti időkben is nevezetes volt arról, hogy egyetlen Európában, a mely útlevél nélkül egy lelket sem enged be határai közé, váratlan megnövekedése óta még nagyobb aggodalommal vigyáz, hogy idegen kritikus szemek, különösen újságírók és politikusok be ne lássanak rejtélyeibe. Most azonban a gyulafehérvári gyűlés kapcsán megállapította az egész világ, hogy a romániai állapotok tarthatatlanok. Az a korrupció, amely kétszázezer földművest hajtott el csöndes lakóhelyéről Gyulafehérvárra vádolni és tiltakozni, meghaladja a legnagyobb fantázia befogadó- képességét is. Kizsákmányolt gyarmatnak deklarálták önmagukat azok az erdélyi románok, akik bár panaszaikkal minduntalan disz- kreditálni igyekeztek annakidején a magyar állam becsűSzéll József főispán lemondása folytán a Tokajhegyalja közönsége körében támadt nyugtalanság előreláthatólag nem jut most már addig pihenőhöz, mig a kormány alig várt döntésével, mely a Tokajhegyalja sorsával is kapcsolatos, nem válik a kérdés elintézetté. A Tokajhegyalja érdekeltsége körében nagyarányú mozgalom észlelhető, amely azt célozza, hogy a közönség a főispánt a legerélyesebben támogassa s kifejezést adjon annak az osztatlan bizalomnak. melylyel személye iránt különbség nélkül viseltetik. Ezúttal még nem áll módunkban, hogy a várakozásokat a kormány állásfoglalásának közlésével kielégithessük s igy csak arra szorítkozunk, hogy azokra a megmozdulásokra mutassunk reá, melyek a vármegyében a főispán lemondásáról szóló hirt nyomon követték. A Hegyalja legszámottevőbb irányadó körei üdvözlő táviratokkal keresték föl a főispánt, felhívást köröznek, melynek kibocsátói küldöttségben akarnak a kormány elé járulni. Az érdekeltségeket felölelő Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Szőlészeti és Borászad Osztálya f. hó 12 én délelőtt 10 órára monstre gyűlést hivott össze a vármegyeháza nagytermébe, melynek tárgya: a Tokajhegyalja szőlősgazdáinak bizalmi nyilatkozata a főispán mellett. A községek élén Szerencs nagyközség jár elől, mely hétfőn tartott rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésében Darvas László főjegyző indítványára egyhangú lelkesedéssel a következő határozati javaslatot fogadta el : — A képviselőtestület a legnagyobb megdöbbenéssel és sajnálattal értesült Főispán ur Öméltóságának hivatali állásáról történt lemondásáról. — Ezt a sajnálatos alkalmat is készséggel ragadja meg a képviselőtestület, hogy Óméltósága előtt hálás köszönetét tolmácsolja azért az önzetlen, értékes tevékenységért, amelyet Tokajhegyalja érdekében eddig is kifejteni szives volt — s amidőn Őt azért a férfias, nemes elhatározásáért, amellyel ismételten is fényes és kellően alig értékelhető tanúbizonyságát adta annak, hogy a Tokajhegyalja érdekeit mennyire szivén viseli s amelynek érdekében most ezt a nagy áldozatot is kész volt meghozni, — meleg szeretettel üdvözli s őszinte, igaz rokonszenvéröl, törhetetlen ragaszkodásáról, bizalmáról biztosítva, mély tisztelettel arra kéri, hogy az útjába gördülő akadályoktól, nehézségektől ne riadjon vissza, de folytassa továbbra is nemes küzdelmét Tokajhegyalja érdekében a biztos siker reményében s merítsen e küzdelemhez erőt és kitartást abból, hogy Tokajhegyalja népe osztatlan szeretettel és törhetetlen bizalommal áll háta mögött e kérdés diadalra juttatása érdekében. — Amily őszinte örömmel és lelkesedéssel látta annak idején a képviselőtestület, hogy Főispán ur Öméltósága, akit magas hivatali állásán kívül semmi más érdek- közösség Tokajhegyaljához nem fűz, de ennek válságos, szomorúan kétségbeejtő helyzetét, igazságos, jogos és méltányos kívánalmait az első pillanatban felismerve, teljes odaadással és megértéssel igyekezett Magyar Hazánk e világhírű borvidékének segítségére sietni s a végpusztulásnak kitett szőlőbírtokosság és sok ezer szőlőmunkás érdekeit megóvni, megmenteni; — viszont ép oly megdöbbenéssel és szomorúsággal látja most a képviselőtestület azt, hogy a Tokajhegyalja talpra- állitása érdekében kezdeményezett akciója az arra illetékes körökben kellő megértéssel és támogatással nem találkozva, — e nemzetgazdasági szempontból is nagy hord1 erejű kérdés kedvező sikeres meg.l=űg"3res szám ara 1.0 üUéi Egységes bizalomnyiloánitással sorakozik fül a Tokajbegyalja közönsége Széli üózsef főispán mellett A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Szőlészeti és Borászati Osztálya f. hó 12-én d e. 10 órakor a vármegye- háza nagytermében tartandó gyűlésen fejezi ki bizalmát. Szerencs község képviselőtestülete egységes állásfoglalásra hivja föl a Hegyalja érdekelt községeit.
