Zemplén, 1928. január-június (59. évfolyam, 1-48. szám)

1928-05-09 / 35. szám

2. oldal. ZEMPLÉN 1928 m ájus 9 oldására irányuló nemes törekvése, j az arra illetékes kormánykörök 1 merev elzárkózottsága követkéz- 1 tében, sajnos, hajótörést kellett ' hogy szenvedjen s ennek követ- ! keztében Öméltósága — semhogy e borvidék érdekeltségének tett ígéretét valóra ne válthassa — j kész volt díszes állásáról is le­mondani akkor, amikor nemcsak ; e vármegye közönségének osztat- ( lan bizalma és szeretete övezte, 1 de a magas Kormány bizalmát is teljes mérvben birta és élvezte. — E fájdalmas és szomorú ér­zések mellett azonban a képvi­selőtestület hajnalhasadásként üd­vözli Főispán ur Öméltóságának spontán, nemes elhatározását, mert ebből egyrészt megnyugvással és jóleső érzéssel következtet arra, hogy Tokajhegyalja érdekei mel­lett harcol egy férfiú, aki önzet­lenül, pusztán az igaz ügy iránti szeretettől és megértéstől áthatva áll rendíthetetlenül porbasujtott Tokajhegyaljánk érdekei mellett, -- de másrészt a képviselőtestü­let bízvást következtet arra is, hogy Öméltósága e nemes elha tározása most már a mértékadó köröket arra az elhatározásra fogja bírni, hogy e nagy horderejű kér­dést újabb megfontolás tárgyává téve, az annak mielőbbi, sürgős és a lehető legkedvezőbb megol­dását fogja eredményezni — s mig egyrészt Öméltósága lemon­dásának el nem fogadásával vár­megyénknek, de főleg Tokajhegy- aljánknak főispánját visszaadni fogja, addig másrészt mindenben indokolt javaslatait mindenekben magáévá téve, mielőbb megvaló­sul az a sokszor hangoztatott Ígé­ret, hogy Tokajhegyalját kétség­beejtő helyzetéből kiragadva, a magas Kormány kellő felsegités ben részesítve, a szőlőbirtokoso­kat a végpusztulástól, a kenyerü­ket szőlőmunkálatokkal kereső munkásságot pedig a nélkülözés­től meg fogja menteni. — Utasítja mindezek alapján a képviselőtestület a község elöljáró­ságát, hogy jelen határozat egy- egy példányát Főispán ur Öméltó­ságának, egy példányát a Minisz­terelnök ur Önagyméltóságának, egy példányát pedig a Földmive- lésügyi Miniszter ur Önagyméltó­ságának haladéktalanul terjessze fel, egy-egy példányát pedig a Tokajhegyalja országgyűlési kép­viselőinek küldjön meg s hasonló eljárás és határozathozatal végett pedig a Tokajhegyalja érdekelt községeit a határozat 1 — 1 pél dányának megküldése mellett ke­resse meg. Kétségtelen, hogy Szerencs meg­mozdulása általános visszhangot fog kelteni a Hegyalja érdekelt községei körében s a Hegyalja impozáns demonstrációja jelenté­kenyen hozzá fog járulni a várt kedvező megoldáshoz. először erősebb a fogkőnél, melyet lázit és eltávolít a megtámadott fogzoméncrél. 23ZI B E DESZ — Görömhey HalAz* tá­vozásakor. Negyvenegy évi be­csületes munka után nyugalomba vonult az újhelyi törvényszék min­denki részéről tisztelt nagybirája: Görömbey Balázs. E negyvenegy évnek majdnem kétharmada a miénk volt. Közöttünk élt és ál­dozott az igazság oltárán ez a tör­hetetlen egyenes lelkű, világos, józanfejü, emberbecsülő magyar biró, aki semmit sem szeretett úgy, mint az igazságot és semmit sem vetett meg jobban, mint a hivságos cifrálkodást. (Öltözött lé­gyen ez akár selyembe, akár ma- gasabbrendüséget affektál£> mü- jogászság keresett formáiba.) Nem mindenkinek imponált talán ez a keresetlen egyszerűsége, de mi, akik jóban-rosszban együtt voltunk vele, annál jobban becsültük szó­kimondó egyenességéért. Az csak természetes, hogy ilyen lelki be­rendezése mellett a lelki alacsony­------* másodszor gyengébb a fogzománc- nái, melyet ragyogó fehérre csiszol ^ és természetes^ szepségében^emel^ ság sem számíthatta őt hívei közé. Hej, de karakán módon tudta meg­bélyegezni ezt az embertípust ő, minden törtetésnek, minden hízel­gésnek, minden ártani akarásnak, minden erkölcstelenségnek esküdt ellensége. Eltávozásával a régi jó táblabirák egyik közvetlen leszár­mazottja válik ki sorainkból, aki­nek az élet sok mindennel adósa maradt . . . okozhatott neki bizo­nyosan nem egy csalódást, de nem foszthatta meg önérzetétől s attól, hogy most már tartósan él­vezze, amit eddig nem ismert: a munka utáni pihenés édes nyu­galmát. e. I. — Hegy küzitégi választ­mányi liléi*. A Sáátoraljaujhelyi Egységes Hegyközség választmá­nya dr. Oláh István nyug. kúriai biró elnöklete alatt látogatott ülést tartott ma délelőtt a vármegyei Gazdasági Egyesület helyiségeiben. A választmány elnök indítványára a legteljesebb bizalmáról biztosí­totta Szélt József főispánt s egy­ben hálás köszönetét fejezte ki a Tokajhegyalja érdekében telt el­KAL€%ontí hafeiíIpzJdó^ével tisztítja és üds | . frissitó illattal tölti el a szájüregit j Va-.a..--.-----------------------------------' határozó lépéséért, miután megvan arról győződve, hogy a főispán erélyes fellépésének a Hegyalja látja hasznát. Ragaszkodik a vá­lasztmány a Hegyközség legutóbbi közgyűlésében a Tokajhegyalja ügyében hozott határozatához és felhívja tagjait, hogy a Szőlészeti és Borászati Osztály szombati ülé­sén teljes számban vegyenek részt. — Os/.trovie* Andor nent- széhi tanárnő* ünnepié*«. Bodrogolaszi község képviselőtes­tülete a múlt héten tartott köz­gyűlésében meleg ünneplésben részesítette Osztrovics Andor rk. plébános, szentszéki tanácsos, kpvt. tagot abból az alkalomból, hogy egyháza fejlesztése és a hívek lelki gondozása terén elért ered­ményes munkásságáérl a püspöki helynök szentszéki tanácsossá lép­tette elő. Bodrogolaszi eredetileg helyi káplánság volt s Osztrovics Andornak nehéz, körültekintő és céltudatos munkásságot kellett ki­fejtenie, mig őfensége Stefánia kir. hercegnő és Lónyay Elemér herceg segélyével és adományával az ön­álló plébánia megszervezhető volt. Községi ügyekből is kivette részét a közszeretetben álló plébános s éppen most értesült arról a köz­ség, hogy kulturház építéséhez a kormánytól 10.000 pengő segélyt kapott, ami nagyrészben Osztro­vics Andor buzgóságának köszön­hető. A képviselőtestület egyhan­gúlag szavazott neki köszönetét és jegyzőkönyvi elismerést, amit a meglepett plébános megható sza­FRISS-XW^* mert lármádkor bemlistgitló és Illatos; 9 „ZEMPLÉN“ EREDETI TBHCÍÜ9. Amerikai levél. Írja: dr. Klein Károly. 111. Délután autóbuszokon vezetőik­kel a zarándokok a várost te­kintették meg. Az ilyen körutak igen alkalmasak arra, hogy az emberben a látottak egy nagy káoszt képezzenek, de nem alkal­masak arra, hogy csak valamiről is maradandó képünk maradjon. Megnézzük a 6—8 km. hosszú hidakat, az olasz, a kinai, a sze- recsen negyedeket, végig szágul- dunk a Wahl Streeten, ahol ke­délyes vezetőnk megjegyzi: ha ez az ucca megharagudna, akkor az egész világ pénz nélkül maradna, mert ez a bankár negyed. Végig robogunk az 5. Avenuen ; ez New- york Andrássy útja, melyen nem jár villamos, csak autók száguld- nak. Ez a milliomosok lakóhelye és a hatalmas és elegáns üzletek negyede. De ebbe az útba van beékelve egy gyönyörű, hatalmas épület: erre az amerikai büszkén mondja, hogy ez a világ legszebb és legnagyobb közkönyvtára. Esteledik és egyszerre a legna­gyobb fényárban látjuk a várost. Az uccákat a hivatalokból haza- tódulók százezrei lepik el. Alig lehet utat törni. Az ár ragadja magával az embert és alig bírok a Roxy, a világ legnagyobb mo­zija előtt a tömegből kifurakodni. Nincs szavam, hogy a Roxy méreteit, szépségét megírjam. Az előcsarnoka, a társalgó termei, a dohányzói, a inosdoi mind külön- külön remekei az építészetnek, a kényelemnek és a hygienenek, a mely utóbbi elképzelhetetlenül fej­lett. Az előcsarnokokban, a folyo­sókon a mindenkori művészek legkiválóbbjai vannak képviselve, főleg a festészetben. Pl. a folyo­són többek között ott lóg két eredeti Kupetzky-kép. A mozi befogadóképessége 12 ezer ember, de dacára annak, hogy folytatólagos előadások vannak, majdnem állandóan megtelik. A zenekara 150 tagú. Nemcsak mozi­képeket, hanem fölséges revüket mutatnak be. A szinhatásokat nagy­szerűen berendezett fényszórók az elképzelhetetlenig fokozzák. Március 15. A Kossuth-szobor leleplezésének a napja. Már 11 órakor indulunk, hogy 2 órakor pontosan a Riversíed 113. uccája mellett lehessünk. Másfél óráig hatalmas menetben menetelünk. Hozzánk csatlakozik az Amerika minden részéből ideza rándokolt magyarság. A menet kezd duzzadni és egy félóra alatt már nem lehet belátni a végét A járdák szélén lelkes magyar asz- szonyok és gyermekek éljeneznek. Az ablakok díszben és száz meg száz torok kiált éljent. Elmenete­lünk kórházak előtt s ezek abla­kaiból is éljenek hangzanak. Az uccák keresztezésénél az amerikai magyar ifjúság áll felsorakozva tanítóik, tanárok felügyelete alatt. Másutt magyar ruhás lányok szá­zai várják a menethez való csat- lakozhatásukat. Láttam nem egy siró, zokogó magyar asszonyt, aki a járda széléről ismeretlenül bol­dogan, zokogva szorongatta a za­rándokok kezeit. A lelkesedés el­érte a tetőfokát. Pont 2 órakor a menet megáll, elhelyezkedik és a szobor mellé kerülve, a magaslat­ról megállapíthatom, hogy jóval meghaladja az ott elhelyezkedettek száma a 20 ezret és csak nevetnek a felettünk keringő repülőgépen, amely ünneprontó cédulák töme­gét zúdítja ránk. Az idő elindu láskor szép volt, a River mellett azonban hideg szél kezd fújni. Az emberek tagadják, hogy fáznak ; nem akarják az ünnep hangulatát még ily csekélységgel sem rontani. A tömeg utat nyit és diszkisé- rettel megjelenik Newyork polgár- mestere és kezdetét veszi a szobor leleplezése. Perényi báró beszéde alatt lehull a szoborról a lepel és láthatóvá válik 20 ezrek éljenzése közben Kossuth ércalakja, amint kinyújtott karjával a tenger felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom