Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-10-09 / 71. szám
> a Ötvennyolcadik évfolyam. / 71. szám. Sátoraljaújhely, 1927. október 9 r.uw I Megjelenik hetenként j..... „ kétszer . j iserdán óe esombaton p Szerkesztőség és ™ kiadóhivatal : . t, if- Sá-toraljaujhely Á |(yérmesyehá* II. ndv) j Telefon : M. T., 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám POLITIKAI HÍRLAP iUpapHHI ■» v i*StU ' <■ SlSflietéel ár: Negyedévre . . 2 pengő Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyílt tér soronként 16 fillér ‘\W FOEZERWESCTÓ'; FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Cfitf-í1 Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. “hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igázságban, , ’ Hiszek Magyarországjfeltámadásában. ..... i: Ámen. • IMIVIBU- ’ — Ne engedjünk! , A magyar-román birtokperben hozott genfi „döntés* sei“ kapcsolatosan a nyugati sajtóban egymás után látnak „„(napvilágot ezzel a nagyjelentőségű, kérdéssel’ foglalkozó cikkek. Kiváló jogászok és politikusok boncolgatják a •hto ; Mogátó döntés szempontjait' .Legutóbb a hires angol Man»- phester Guardian foglalkozik a vitás kérdéssel s felhívja vezércikkében Magyarországot, hogy ne engedjen álláspontjából és ragaszkodjék ahoz, hogy ezt a nagy horderejű ügyet nemzetközi döntőbíróság utján intézzék el, mert ebben a vitában, ahogy azt a magyar álláspont is ragyogó . világossággal ,,i3.a kifejtette, a nemzétközi békének és a jog uralmának papjai . forognak kockán. A I^.nrzete^ Szövetségének létjogosultságát kizárólagosan csak az adná m^g, Jaa a népek között az igazság ] tiszta érvényesülését biztosítani tudnák. Magyarország., kívánsága, az volj — Írja az angol lap. —• hogy ezt a kizárólag jogi kérdést egyedül az illetékes biróság döntse el. S mi lett ; az eredmény? Chamberlain Tanácsára a Nemzetek Szövet* sége vonakodott e kérdésnek eleget tenni. A továbbiakban, '*■ ha- Magyarország enged, akkor jogosult a gyanú, hogy a népszövetségi tanács erkölcsi nyomást alkalmazott az ügy engedékeny elintézésére. Ennek az álláspontnak' pedig Románia örülne á legjobban, sd. mert ilyenformán a románok a döntőbíróság illetékességének korlátozását üdvözölhetnék, A Nemzetek Szövetsége abban az esetben, ha Magyarország ragaszkodik eredeti állás * pontjához, semmiképpen sém szabottálhatja a hágai döntő- f biróság illetékességének hatás- körété tehát Magyarország ragaszkodjék a . döntőbiróság illetékességének álláspontjához s'he engedjen. ^ A Manchester Quardian álláspontja egyszerű és világos, lhisz a nemzetek Szövetségének legutóbbi' közgyűlése általános elfogadására ajánlotta a döntőbíráskodás elvét, melynek első feltétele az, hogy jogi nézeteltérések esetért13-rre a politikum kérdése legyén a befolyásolóbb* hanem a tiszta jogi illetékesség s ennek alapiján «az elfogulatlan birói döntés. A nyugati sajtó tehát azt ismétli meg s nagyrészben arra az álláspontra helyezke- -dik, még üflyari magylekinté- lyü’táliamférfiak álláspontjával ellentétben is, mintChámber- lain, hogy a magyar álláspont hordozza magában a jog uralmának.bizotosítékait,' amelyek független döntési fórumot, politikai szempontok által nem, feszélyezett, tárgyilagos bíróságot követelnek a hágai dön tőbiróság illetékességében és egyedül hivatott voltában. A vélemények hova-tovább mindinkább a magyar igazság mellett sorakoznak s hiába akarták 'éZt a sok száz erdélyi magyar exisztenciálísan érdeklő ügyet a jog égyszerü ál- tallépésével politikai köpenybe burkolni, hogy vitathatatlan igazunkat elgáncsolják. A jogászvilág tárgyilagos véleménye és a világsajtó állásfoglalása megerősíti azt a tényt, hlgy a'géftfi összeválogatott jo- 'gászbizdttSfóg véleménye nyomán -történt „döntés“, nem szolgál a világ közvéleményé- nek-megnyugtatására, mert mindenki, aki ebben az ügyben nem keres politikumot, vagy al kalmazkodó állásponttal nincs befolyásolva, egyöntetűen azt mondja: el Hágába az illetékes és független döntőbírósághoz! Hí utoliOH a Bodrogközön 1 A triánoui Bodrogközt forgalom erős szálai fázik már »’ 'fármícgyéhez. Csonkaországunk egyik legfontosabb problémája — amely számtalan, szállal »függ össze gazdasági haladásunk, őstermelési, ipari és kereskedelmi fejlődésünk követelményeivel —' mai helyzetünknek megfelelő uj közutak, létesítése, a meglevők javítása,i karbantartása s- ezáltal forgalomképesebbé tétele. A világháború előtti Magyarországon nemzetiségi politikánkkal összefüggően különösen nagy gondot fordítottak akkori kormányaink a nemzetiségi zónákra s amint .a magyarságtól lakott alföldi részek kulturális téren, iskolák, tanügyi intézményekben i&- sokkal szegényebbekké Váltak az említett vidékeknél, úgy az országos úthálózat kiépítése terén is igazában ezek vojtak .az. ország belsejéftéfSokkal inkább kedvezményezett területeink. , ff ■ ’ U \ Elég e tekintetben, ha Zemplénre hivatkozunk, melynek felvidéken az azt teljesen • behálózó legjobb müutak tartják ^enn ma is a megboldogulj1''-unäuig Lipót emléké^ mig a magyar lakosságú Bodrogköz utak tekintetében egyik legelhanyagoltabb része volt vármegyénknek. (a ,'«>! rr. c A trianoni ?határ nagy és súlyos feladatokat rótt e tekintetben is vármegyei közigazgatásunkra, mert Ujbelyt teljesen elvágta hinterland- jától s a Bodrogközön úgy vonta meg a határt, hogy a közlekedést, a forgalom képességet biztositó utak csaknem teljesen a megszállott résznek jutottak. •* Ujhely életképessé tétele, a megmaradt Bodrogköz bekapcsolása a vármegye, közelebbről Ujhely forgalmába, a' Bodrogközi községek AközlekéBő; .utakon valtf összekapt|olásá, nehéz anyagi helyzetében, felettébb nagy gondot okozott vármegyénk alispánjának s a kir. államépitészeti hivatalnak Már a vármegyei fontkölcsön folyósítása előtt olyan feladatok jelentkeztek a Bodrogközön, melyek nem tűrtek halasztást. A mi- zerábilis kompösszeköttetés helyett — Bereckinél a forgalom biztonságát és gyorsaságát emelő hid létésitése volt a? első feladat, mint amely megnyithatja és a vérmese székhelye felé terelheti a forgalmat. A vármegye, város és a Bodrogköz községeinek megértő áldozatkészségéből, Berndth Aladár alispán minden nehézséget megkerülő akarásából e rendkívül fontos objektum a múlt év folyamán már átadatott a forgalomnak. Hátra maradt a nem kevésbé súlyos feladat, a Bodrogközt olyan utakkal hozni közelébb Ujhelyhez s igy a vármegye megmaradt részeihez, melyek e gazdag terület produktivitását s a terület nélkül maradt Ujhely forgalmát a legjóté- könyabban befolyásolhatják. Nagy segítségére jött a vármegyének e tekintetben a fontkölcsön, melynek igen tekintélyes részét útépítésekre irányozta elő. * Nem láttuk azért céltalannak, olvasóink tájékoztatása érdekében, a Bodrogköz uj útjainak azt a bejárását, melyre a f. hó 4-iki hónapos vásár napján vállalkoztunk, arról a területről lévén szó, amely legközelebb esik székhelyünk érdeklődéséhez s amely a háború előtt valósággal hiVhedt volt járhatatlan-‘utjairó!, tengely-dagasztó sarairól. ' 5 * ’ '• .l AminF azi antó nekivág az Alsó- berecki felé vezető utón a Bodrogköznek, meglepően hatalmas forgalom tárul elénk. Szekér-szekér után igyekszik az újhelyi hónapos vásárra, marhákkal, sertésekkel tele az ut, melyeket a Bodrogközről'! hajtanak föl. A két rivális autóbusz, melyek egyike Rozvágy- tól, a másik már Dámóctól közlekedik, szinültig tömve utasokkal. Az ut mentén, Ujhelytől végig a berecki-i hídig, garmadában, hosszú vonalakban áll a kavics. Áz uf- hely—bereckii útra ma már rá sem lehet ismerni — zökkenés nélkül fut az autó és simán gördülnek a szekerek s mennyire fogja még lerrtélnLaz, ut forgalomképességét az a hatalmas mennyiségű kavics, mélyet a most következő három hétben fognak az úttestre teríteni a gőzhenger alá, melynek a mai napra szánt .munkáját szinte lehetetlenné teszi a vásári nagy forgalom, amely a városhoz érve zökken meg az itt bevezető rossz utón, de amelyről azt halljuk, hogy rövidesen gondjaiba veszi a város, a A forgalommal kapcsolatban kell biegemlitenfltik, hogy ez útvonalon" is az utmesterek felügyelete alatt állandóan folyamatban van a forgalom megfigyelése az u. n. forgalomszámlálás az országos forgalmi statisztika érdekében. A forgalomszámlálás a különböző napSgr3res szám ára, IQ fillér
