Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-08-07 / 56. szám
f tvennyolcadik évfolyam. 56. szám. Sátoraljaújhely, 1927. augusztus 7 Megjelenik hetenként j kétezer Herdin'óa szombaton I Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) j Zemplén I i Előflzetéel ár: Negyedévre 2 pengő POLITIKAI HÍRLAP Hirdetések: négyzetcentiméterenként. NyUttér soronként 16 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. nam FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. ezám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hí tzek Magyarország feltámadásában ! Ámen. Trianon után A parlamenti szünet az idén nem igen mondható a politika nyári pihenőjének. Egymást érik a jelentősnél jelentősebb események, olyanok is, amelyek az ország külföldi kapcsolatait és a nemzetnek ezekhez fűzhető aspirációit érintve, minden figyelmet magukra összpontosítanak. Akarva, nem akarva e periódus mozzanatai, számottevő mozzanatai közzé kell helyeznünk annak a Pantheon kiadású, vaskos három könyvnek a megjelenését is, ameiy- lyel „Trianon után“ cim alatt Lukács György dr. v. b. t. t. országgyűlési képviselő most lepte meg a magyar könyvpiacot. Lukács Györgynek a trianoni béke óta a különféle nemzetközi konferenciákon, parlamentben és parlamenten kívül mondott beszédeit, sajtóban megjelent cikkeit tartalmazza ez a három, valóban értékes kötet, . amelyeknek kétségtelenül előnyös szerep tulajdonítható abban, hogy a magyar ügy a nagy világ rokonszenves érdeklődését egy- | re jobban magához köti, aminek Rothermere lord állásfoglalása is oly messze kiható bizonyítékát adta. Harminc esztendő óta szolgálja Lukács György kitűnő publicisztikai tollal, mindig figyelmet keltő és figyelemre ; méltó szóval és cselekedetek- I kel a magyar közművelődést, az ország közegészség ügyét, a politikai és a társadalmi élet első vonalában, szerényen, de ernyedetlen és megállapíthatjuk, sikeres munkával. Kevesen emlékeznek már arra, hogy 1895 ben a polgári anyakönyvvezetést is Lukács György szervezte meg mind az ötöd- félezer anyakönyvi kerületben. Mint békésmegyei főispán Gyulán főgimnáziumot s a vármegyében egész sereg más kulturális intézményt létesített. Később a Fejérvári kormányban alig néhány hónapos minisztersége alatt, hathatós intézkedéseket tett a magyar nyelvnek a nemzetiségi vidékeken való eredményesebb oktatására, egyszerűsítette az érettségi vizsgálatokat, kodifikálta a baptista felekezet elismerését, rendszeresítette az iskolában az iszákosság és tuberkulózis ellen való védekezés oktatását stb. Ezek mellett szakított időt, egyes jogi s akkoribban nagyon aktuális, agrárszociális kérdéseknek tanulmányozására kiváló értekezésekben való fejtegetésére s az országgyűlési Nemzeti Munkapárt soraiban is ily irányú felszólalásaival tűnt ki. Ezután éveken keresztül csak a tüdőbetegek gyógyításának rendezése s ebben a „József királyi herceg szana tórium egyesület“ ügyeinek vezetése foglalkoztatta. A második nemzetgyűlés óta mint képviselő bámulatos energiával dolgozott és dolgozik a kisebbségi és ezzel az egész magyar kérdésnek, halasztást nem tűrő európai kérdéssé tételén. A „Trianon után“ első kötete Lukács Györgynek a népszövetségi liga-unió ülésein il ZEMPLÉN EREDETI TBHCÁ3B Carmen Sylva és Pierre £oti Franciából fordította: Friedmann llus. A Revue de Frartce-ban érdekes visszaemlékezéseket közöl Stern Leopold Carmen Sylváról és Pierre Lotiról. Az érdekes részleteket maga a román királyné beszélte el a cikkírónak, kit egyszersmind fel is jogosított az intimitások közreadására, azt kötötte csak ki, hogy Pierre Lotival való barátságáról életében ne essék szó. Carmen Sylva és Pierre Loti között a legmelegebb és legszivélyesebb barátság fejlődött ki. A költő királyné és Pierre Loti közötti ismerkedést Vacarescu Hetén közvetítette, aki Carmen Sylvának Jehova c. költeményét francia fordításban Pierre Lotinak megküldötte. Loti egy igen meleghangú levélben mondott köszönetét a magas helyről jött küldeményért és hálája jeléül viszonzásul Az izlandi halász c. müvét szép ajánló sorok kíséretében juttatta el a királynéhoz. Carmen Sylva nagyon boldog volt, Loti könyve s főkép meleg sorai any- nyira meghatották, hogy Loti müvét lefordította és kiadta, a költőt pedig Romániába vendégéül hívta meg. és az interparlameii'tális konferenciákon elhangsott beszé deit adja eredeti francia sző vegben és magyar fordításaiban. A trianoni tragédia jórészt arra vezethető vissza, hogy a külföld bennünket csak ellenségeink hazug propagandájából ismert, amint ezt legutóbb Rothermere lord nak Beneshez intézett nyilt levele is félreérthetetlenül megállapította. Nos erre csakugyan nem tehetünk egyebet, minthogy ha megkésetten is, de megfelelő ellenpropagandával a magyar igazságnak minél teljesebb képét tárjuk a világ elé. Ismerjenek meg és ennek alapján értékeljenek bennünket, akik rólunk, nálunk nélkül ítéltek. És Lukács György ebben az örökké emlékezetes propagandamunká ban valóban kitűnő mesternek bizonyult igaz, hogy jóformán minden tevékenységét ennek szolgálatába is állította a magyar lélek hazafias tüzével az igazság győzelmében való rendületlen bizakodással. A második kötetben 18 parlamenti felszólalás van (1922 julius 14-től 1927 márc. 30-áig) jórészt belpolitikai, 1887. év őszén Loti eleget tett a királyné meghívásának, látogatást tett Sinajában, a királyi várban és ekkor szövődött a királyné és az író között az a meginditóan nagy barátság, melyhez mindketten életük végéig hűek maradtak. — „A hangom hódította őt meg — mondta a királyné —, engem pedig a szemei vonzottak, jóságtól sugárzó, ragaszkodással telitett szemei, melyek elütöttek egész lényétől, melyek visszatükröztették minden fájdalmát, hulló könnyeit. Elbűvöltek a szemei, amelyek elárulták lelkének minden szépségét, hasztalanul igyekezett azokat elrejteni.“ A két költői lélek jól megértette egymást. Loti 1890-ben Bukarestben látta viszont a királynét, majd 1891-ben Velencében találkoztak, ezután tizenhét éven át a csend, csaknem a feledés fátyla borult a két szerető szív barátságára. Carmen Sylva őszintén nyilatkozott meg Stern Leopold előtt; Románia királynőjének bizalmas közlése mindenütt érdeklődést kel tett, felébresztette a kíváncsiságot a szerelmi regény minden mozzanata iránt, amikre Carmen Sylva többször célzott — és bőséges eledeléül szolgált a divatos pletykáknak. „Ebben a korban — mondta a különösen közigazgatási, közművelődési és közegészség- ügyi kérdésekről. Meg kell adni egytől-egyig komoly szakszerű észrevételekkel, megállapításokkal bővelkedik. A harmadik kötet művészeti és más kulturális mozzanatok kapcsán mondott beszédekből, továbbá jórészt külpolitikai vonatkozású, főleg a kisebbségi kérdést illető publicisztikai cikkekből áll. Belsacar, babilóniai király, lakodalmas házára irta egy titokzatos kéz : mene, mene, tekel, ufarszin. A nép álmé- kodva találgatta a különös négy szó értelmét, amig ezt Dániel próféta meg nem fejtette. A kisantant ölelkezéseinek vigadozásainak közepette is elő-előtünik ez a fenyegető prófécia, amelyet nemzetközi fórumokról hirdet, magyaráz Lukács György, a ránk félve leskelődő zsákmányszövetségnek : megmérettél, könnyűnek találtattál, szét fogsz törni! Nekünk pedig azt mondja ez a könyv, azt mondják Lukács György fejtegetései: megvirrad még valaha! királyné — a román királyi udvar titokba burkolt egy szerelmi regényt; Pierre Loti képzeletének gazdagsága kellett ahhoz, hogy a szép regény megfelelő módon kerüljön a kiváncsiak szeme elé. — A trónörökös szerelmes lett egy udvarhölgyembe. Ez a szerelem teljes anyai támogatásra talált nálam, sőt kezdetben nein hiányzott a király jóindulatú beleegyezése sem. Azonban a környezetem nem jó szemmel nézte ezt a szép idillt. Nemsokára két tábor keletkezett. A számra nézve tekintélyesebb tábor ellensége volt a szerelmesek egyesülésének. Én két-három hívemmel csaknem izolálva maradtam a másik táborban. Ma igazán mondhatom, hogy én szenvedtem a legmélyebben és a legtovább a kedvező auspiciumok közt kezdődött szerelmi kaland miatt. Loti önkéntelen tanúja volt a szerelmi regénynek s annak a mérhetetlen fájdalomnak, amit én az események következtében szenvedtem. Lotira mély benyomást gyakorolt a velem szemben elkövetett igazságtalanság, felháborította őt mindama tévelygés, amit az emberi gonoszság ellenem kigondolt, — igy a legkisebb volt az a vád, hogy megbolondultam, — ezért mihelyt hazatért Franciaországba, megírta ,A száműzött' müvében a legszebb Lakatos Sándor
