Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)

1927-08-07 / 56. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1927. augusztus 7. Ä piac uj rendje A közvetítő forgalom korlátozása enyhítette a drágaságot Mozgalmas piaci napja volt a tegnapi Sátoraljaújhelynek. Ekkor léptek életbe a városi tanácsnak azon intézkedései, melyeket a bel­ügyminiszter vonatkozó rendelete kapcsán a piaci forgalom szabá­lyozására vonatkozólag kiadott. A tanács csütörtökön tette közzé intézkedéseit s igy a legközelebb­ről érdekelt felek, a piaci árusok csak a hetipiac reggelén vették ésxre a különösen reájuk, de?a kö­zönségre nézve is jelentős válto­zást. Á tanács által kiadott intézke­déseknek az volt az intenciója, hogy az elővásárlás megakadályo • zásával a közvetítő forgalmat a lehetőségig korlátozza a piacon s ez által lehetővé tegye, hogy a fogyasztó közönség első kézből — a termelőtől szerezhesse be szük­ségleteit. Ennek elérése érdekében a vá­ros a rendőrséggel karöltve a leg­erélyesebb intézkedéseket fogana­tosította. A város részéről kora reggeli óráktól mozgósítva volt a java- dalmi, a forgalmi adóhivatal sze­mélyzete, a rendőrség Tóth Elek r.-tanácsos személyes vezetésével már reggel 5 órakor funkcióba lépett a vámoknál, a vasúti állo­máson, elejét véve a kofák előze­tes vásárlási törekvésének. Mi több, már az esti vonatnál a legszigorúbb ellenőrzést vitték keresztül az elővásárlás megaka­dályozására. Ezt a teljes sikerrel végrehajtott akciót, melyet a kofák megrökö­nyödése és átkozódása tett eleve­nebbé és hangulatosabbá, kö­vette a piac uj rendjének elinté­zése. A piac elejét a Rákóczi ucca két oldalán a termelők, a közvet­len árusítók részére tartották fenn, mig a közvetítő piaci árusok az ucca, a piac végén foglalhattak helyet. Ez okozta, hogy mig az ucca — a piac elején rengeteg áru hal­mozódott fel, addig reggeli kilenc óráig a kofák standja üres volt s csak kilenc óra után telt meg áruval, mikor meg volt engedve a kofáknak is a vásárlás Reggel kilenc óráig azonban a közönség az eddigieknél lényege­sen olcsóbban bevásárolhatta első kézből szükségletét. Arra nézve, hogy az itteni köz­vetítők mennyire markukban tar­tották a piacot s uralták annak árait, csak egy jellemző esetet hozunk föl. Az esti vonattal Debrecenből is érkezett egy nagy zöldségárus, aki áruit Kecskemétről szerzi be, egy stráfszekérre való áruval. Ez az árus, dacára a vasúti fu­varnak, még az itteni termelői áraknál is olcsóbban árusitolta a Kecskeméten termelt és onnan be­szerzett árut. A közönség a legnagyobb meg­elégedéssel vette tudomásul a piac uj rendjét, melyet Orbán Kálmán dr. polgármester is személyesen ellenőrzött s csak az a kívánsága, hogy az uj rend a legszigorúbb intézkedésekkel állandósittassék, Másrészről pedig az a közön­ségnek nagyon komoly kívánsága, hogy a tanács terjessze ki üdvös gondoskodásait a husiparosokra iß, keresse és találja meg a mód­ját annak, a kartell erejét vala­miképen megtörje s teremtsen rendet az uzsora határait verdeső hús és zsiradék árakban. fi testnevelési Bizottság vármegyei levente-ünnepsége Zemplénvármegye Testnevelési Bizottsága folyó évi augusztus hó 15-én rendezi a Dohánygyár mö­götti sportpályán szokásos évi levente-ünnepélyét. Nem szükséges mai helyzetünk­ben kiemelni a levente intézmény óriási jelentőségét, de minden al­kalommal figyelmeztetnünk kell arra, hogy épen guzsbakötölt hely­zetünknél fogva ez az intézmény nem nélkülözheti a hazafias ma­gyar társadalom pártfogását és támogatását. Ennek a szeretetteljes, hazafias célt szolgáló támogatás­nak minden alkalommal a legna­gyobb intenzitással kell megnyil­vánulnia, valahányszor olyan le vente megmozdulásról van szó, mely a magyar erőt, a magyar jövőbe vetett hitet és reménysé­get van hivatva reprezentálni. Ilyen megmozduláshoz hívja táborba augusztus 15-én a Vár­megyei Testnevelési Bizottság a vármegye hazafias, a cél mögé látó, megértő társadalmát. Az aug. 15-iki ünnepély fővéd­nökei: báró Waldbott Frigyesné szül. Mária Alice kir. hercegnő, gr. Széchenyi-Wolkenstein Ernőné, Széli Józsefné. Védnökei: Széli József főispán, védőbeszédet, amit egy ártatlan érdekében el lehet képzelni. Taná­csolom Önnek, hogy olvassa ezt el. Az első — Carmen Sylva c. — fejezetben a leghizelgőbb és legelnézőbb portrait található, amit valaha egy élő lényről rajzoltak.“ Ez a könyv a királyné környe­zetében elkeseredett ellenségeket szerzett Lotinak ugyannyira, hogy Károly király formálisan megpa­rancsolta Carmen Sylvának, hogy minden irodalmi összeköttetést sza­kítson meg „A száműzött“ szerző­jével. Ez meg is történt s tizenhét év telt már el, amidőn a királyné Stern Leopold utján közölte Loti- val, hogy szeretné olvasni „A ki­ábrándultak“^ egy olyan példány­ban, amit magának megtarthatna. Loti elküldötte a kéri könyvet Stern címére, aki azután azt átadta a királynénak. A királyné cserébe fényképét küldötte el Lotinak, a kép hátlapjára a következő szava­kat irta : „Ezer köszönet s minden emlékem, mint egy szikla a hul­lámokban.“ — Ez időtől, 1908-tól kezdve Loti Stern közvetítésével megküldötte összes könyveit a ki­rálynénak, ki viszont cserébe meg­tisztelte Lotit a saját kiadványai­val. Egy levelében Loti, melyben köszönetét mond az Aliunde el­küldéséért, igy ir: „Hálás köszö­netéin az Aliunde-ért, melyet Fel­séged kegyeskedett nekem küldeni, melynek olvasása bennem egy­szerre hangos és édes derültséget keltett. Én azt lassan olvastam kevés szabad időmben s eközben visszaemlékeztem egy már nagyon \ tavoleső időre, amikor együtt le- j hettem Felségeddel Velencében. ; Több mint negyedszázad múlt el t az esti gondolázások óta. Ma már j csaknem mögöttem van az élet s j az a gondolat, hogy ez be fog j fejeződni anélkül, hogy Felségedet j viszontláthatnám, hogy újból hall­gathatnám a hangját, kegyetlen kiábrándulás számomra.“ Es Loti megküldötte a királynénak Sámuel nevű tüzérhadnagy fiának arcképét. 1913 ban a királyné kísérletet tett Károly király és Loti kibéki- tésére, szerette volna, ha hosszú idő után iró barátja látogatását fogadhatta volna Romániában. — Szerette volna a királyt valami­képen megkörnyékezni. Ebben az időben történt, hogy a király saját külön könyvtárából megajándé­kozta az egyetemi hallgatók könyv­tárát, hogy ezt megnagyobbítsa, teljesebbé tegye. Ekkor jutott a királyné arra a gondolatra, hogy Pierre Lotinak sugalmazni fogja az eszmét, hogy a könyvtár kibő­vítésére küldje el összes müveit. Arra számított, hogy Loti nagylel­kűsége a királyt meg fogja hatni. A királyné bizalmasan közölte is Lotival a tervet, de ez óvatosabb volt, sejtette, hogy a király nem fogadná el a küldeményt. A ki­rályné azonban ragaszkodott szán­dékához s elhatározta, hogy bármi is történjék, a könyvek küldéséhez meg fogja szerezni a király előze­tes beleegyezését. — A Revue de France-ban megjelent közlemény szerzőjét magához rendelte Sina- jába, hol Stern Leopold a királyné jelenlétében kérdést intézett a ki­rályhoz, hogy kegyeskednék-e könyvtára számára elfogadni Loti müveit? A király haragos tekinte­tet vetett a kérdezőre, botjával arabeskeket rajzolt ki a fogadó­terem szőnyegén és aztán a világ legtermészetesebb hangján kérdez­te: „Csak átmenetileg van önSi- najában, vagy itt akarja tölteni a nyarat?“ A királyné már jól is­merte férjét s a módot, ahogy ő el tud hallgattatni embereket, — úgy tett, mintha semmi fontossá­got nem tulajdonítana a beszélge­tésnek s nagy buzgalommal néze­gette a kezében tartott könyvet. Károly király nem felejtette el „A számüzött“-et s Loti nem tér­hetett többé vissza Romániába dr. Bessenyey Zénó, Damjanovich Ágoston, dr. Dómján Elek, Dókus Gyula, dr. Görgey István, Janka I Károly, gróf Károlyi László, Kiss Ernő, Lehoczky Sándor, báró Maillot Nándor, vitéz Mátyás Sán­dor, id. Meczner Béla, dr. Orbán Kálmán, Paksy Ernő, Páyer Fe­renc, ruhrwerthi Rapaich Richárd, vitéz Révy Kálmán, Rolh Sámuel, br. Sennyey Miklós, Specián Gyula, gr. Szirmay Sándor, gr. Széchenyi- Wolkenstein Ernő, Thuránszky László, báró Waldbott Frigyes, báró Waldbott Kelemen, Zboray Károly. Elnök: Bernáth Aladár al­ispán. Taugner József vm. testne­velési felügyelő. Az ünnepély programja: D. e. fél 12-kor Olympiai staféta a vá­roson keresztül. Cél a főtőzsdénél. D, u. 3 órai kezdettel a Dohány­gyár mögötti sportpályán : 1. Élő­kép. (Szent István.) 2. Felvonulás. (A felvonulást vezeti Árpád ve­zérnek fia Levente korszerű ru­hában.) 3. Himnusz. 4. Szabad- gyakorlatok. 5. Élőkép. (A leven­ték II. Rákóczi Ferenc zászlója alatt.) 6.400 m.-es síkfutás (döntő.) 7. Melodráma. 8. összetett atlé­tikai verseny (döntő.) 9. Magyar j tánc. 10. Szakaszgyakorlatok. 11. | 1500 m.-es síkfutás (döntő.) 12. j Kötélhúzás (döntő.) 13. Diszkosz i és gerelyvetés (döntő.) 14. Sza- 1 hadgyakorlat. 15. Hiszekegy. 16. Díjkiosztás. 17. Elvonulás. Élő­kép. (Magyarország Nagyasszonya) — Személyi liir. Páyer Fe­renc ap. kormányzói ált. helynök balatonfüredi tartózkodásából visz- szaérkezvén, hivatala vezetését át­í vette. — Kiél l'éíii alakul meg az uj képviselGtesliilei. Bernáth Aladár alispán az uj képviselőtes­tület megalakulását az 1886. évi XXII. te. 53. §-a alapján f. évi augusztus 8-án d. u. 4 órára tűzte ki a városháza tanácstermébe. — Tűzoltó tiazti tanfo­lyam. Galambos Béla gyógysze­rész az önkéntes tűzoltó testület értékes és buzgó tagja, Egerben saját költségén részt vett a tűzoltó tiszti tanfolyamon, melyen tűzoltó tiszti oktatói oklevelet nyert. — A Máv. 30°/o-o8 nienet- dijkeilvezméuye. A hatalmas­nak ígérkező Szent István napi ünnepségek vidéki megtekintőnek a Máv. és a hajózási társaságok 50°/o-os menetdijkedvezményt biz­tosítanak. Ezen alkalommal lapunk Budapestre utazó olvasói figyel­mébe ajánljuk az 1850. évben alapított és legjobb szöveteiről világszerte közismert S E M L E R céget (Budapest, VI. Bécsi ucca 7. szám) ahol az eredeti angol férfi és női legkitűnőbb minőségű szövetkülönlegességekbői való vá­sárlás tartósságuknál, fogva hosz- szu időre mentesít a ruházkodás gondjaitól. A cég maradékosztályán a nagy forgalom folytán minden­j méretű maradékok állanak rendel- ! kezésre, melyekből való vétel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom