Zemplén, 1927. július-december (58. évfolyam, 47-89. szám)
1927-08-03 / 55. szám
C tvennyolcadik évfolyam. 55. szám. 3r Sátoraljaújhely, 1927. Megjelenik hetenként kétezer iierdan éi nombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) j Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár : Negyedévre . . 2 pengő Hlrdetéeek: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 16 fillér Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. nám. Mhagyto a belügyminiszter az Snálló villamoste ep építését Jövő év augusztus havában kezdi meg tizemét az uj villanygyár A. nagy harc, melyet Sátoraljaújhely város az önálló villanytelep érdekében a Tröszttel folytatott, végre valahára eldőlt. — A belügyminiszter ugyanis a vármegye alispánjához intézett f. évi julius hó 30-án 43512. sz. alatt kelt 'Határozatával a városnak az önálló villanytelep építésére vonatkozó 208/1926. kgy. sz. képviselőtestületi határozatát a vármegye törvényhatósági bizottságának 514/1926. kgy. számú jóváhagyó határozatával együtt, valamint a 83/1927 sz. képviselőtestületi határozatot — az I. pontban a fedezetre, nevezetesen a függő kölcsön felvételére nézve foglalt rendelkezés kivételével, a vm. th. bizottságának 217/ 1927. kgy. számú jóváhagyó határozatával együtt — jóváhagyta. Jóváhagyta tehát a belügyminiszter az önálló villany telep építésével kapcsolatban a telekvételt, a magos építkezés vállalatba adását és a gépek megvételére vonatkozólag a gépgyárakkal kötött megállapodásokat. Az önálló villanytelep létesítésének utjából ezáltal elhárult minden akadály. A miniszteri határozat indokolása kiemeli, hogy figyelemmel a mostani áramfejlesztő telep elavultságára, valamint a vezetékhálózat elhanyagoltságára és minthogy az uj villamos telep létesítése célszerű és hasznos felhaszná lását jelenti a r. t. város részére nyújtott külföldi kölcsönnek : a szóbanlevő munkálatok mielőbbi megkezdését, a biztos áramellátás mielőbbi megindítását nem kívánja aka dályozni, vagy késleltetni, annál is inkább, mert ez által a városra kamatveszteség hárulna. Kamatveszteség. Valóban ez a legsúlyosabb szó, melyet ebben az ügyben hangsúlyoznunk kell, A másfél év óta tartó huzavona, a Tröszt megismételt újabb és újabb ajánlatai valóban olyan súlyos kamatterheket varrtak a város nyakába, melyek erősen kikezdették az első Speyer kölcsönt. De most, mikor a belügyminiszteri rendelet kettévágta a gordiusi csomót, nem akarunk tovább rekriminálni. mert ezekután most már csak arról lehet szó, hogy a város minden késedelem nélkül hajtsa végre az immár jogerőssé vált határozatokat. Hajtsa pedig végre a legnagyobb körültekintéssel; a legnagyobb előrelátással már most megtéve azokat az intézkedéseket is, amelyek a környék bekapcsolását, az üzem rentábilissá tételét biztosítják. Úgy értesülünk, hogy a magos építkezés megkezdése a legrövidebb idő alatt kezdetét veszi, tavasszal követi ezt a gépek felszerelése s 1928 aug. 1-én az önálló villanytelep üzembe lesz helyezhető. hs remélnünk kell, hogy ezeket a befejezett dolgokat most már a másik fél is akceptálni fogja s még csak kísérletet sem tesz — nem is tehet egyébként — a további huzavonára. Elég drágán fizette meg ezt a másfél évi időveszteséget a város közönsége. Az uj képviselőtestületre pedig az a kötelesség hárul, hogy a város érdekeinek meglátásával támogassa a város vezetőségét a város fejlődését nagyban előmozdító villamos telep létesítésében, mert ahoz szó sem férhet, hogy a modern technika követelményeinek mindenben megfelelő uj villamos telep nagyon számottevő tényezője lesz városunk életének és fejlődésének. Kossuth Lajos első katonái Száz esztendő szele suhant el azóta felettünk', hogy 1827-ben, Kossuth Lajos a lángeszű, huszonötesztendős városi ügyvédlő, Sátoraljaújhelyben megszervezte az ország első tűzoltóságát. Elsárgult papiron bizonyítja ezt a Kossuth Lajos saját kézírása, mely a városi irattárban van elhelyezve. ' Az 1827-iki esztendőig átlag • minden negyedik évben leégett Ujhely, vagy legalább is egyik városrésze. A város hatezer lakosa abban a téves, naiv hitben élt, hogy a tűzoltás egyedül Szent Flórián kötelessége és egyedül ő háríthatja el a tűzvészt a városról. A katolikus templom mellett szobrot állítottak Szent Flóriánnak, talapzatába vésve: „San Cte Flor lane! -a Verte a nob Is In Cen Dia, te roga MVs.“ (Szent Flórián ! Kérünk téged, távoztasd el tőlünk az égéseket.) Kossuth Lajos legyőzte a lakosságnak a naiv hitét, mintha csak kezet összetéve kellene várni a segítséget és kimondotta: „Segíts magadon, Szent Flórián is segít.“ Kossuth Lajos ezzel a tettek mezejére lépett s lángoló leikével és a lángész bölcseségével lelket lehelt a merev szivekbe. A város tanácsában és a társadalomban egyaránt számottevő jelenséggé nőtte ki magát már ekkor. A fiatal ügyészben felismerték a lángészt, aki ez időtől fogva kezében tartja a konzervatív gondolkodású városatyákat, akik inkább érdekes, mint hasznos határozatokkal gazdagították a várost. Kossuth Lajos 1826-ban került a városi ügyészi székbe és a következő évben már készenlétben állanak első katonái, hogy tűz esetén megvédelmezzék a várost; hol éjjeli tűz esetén csak az égő nádfedelek piros tényénél oltottak, mig a szomszédos házak mentésére keveset gondolva, egyedül Szent Flóriántól várták a tűz megszűnését. Kérdjük, mi történne manapság, ha tűz alkalmával nem lenne közvilágítás ? Pedig Kossuth Lajosnak ezzel is meg kellett küzdeni. A városatyák korábbi határozata értelmében még az 1827. évben sem volt közvilágítás, — a városatyák által bölcsen indokolva: — „drága pénzen biz nem világítunk éjjel, a tolvajoknak, meg a korhelyeknek.“ Kossuth túltette magát e határozaton és a „tűzoltásra vonatkozó rendelésekében elrendeli, hogy éjjeli tűz alkalmával mindenki tartozik lámpással kapujában megjelenni. Huszonöt pontból álló rendelései azonnali megértésre találtak a polgárság körében és a céhekkel folytatott tárgyalásai után megalakult Kossuth Lajos 826 főből álló hadserege. „Miképpen tartoznak az újhelyi mesteremberek czéheik szerént a Tűzoltásra szükségeseket tenni“ ez a cime annak az örökbecsű, százesztendős s a városi irattárban őrzött ereklyének, mely magában foglalja neveit azoknak, akiknek ajkán először csengett a dal: — Kossuth Lajos azt üzente... * Szólaljon meg a harsona, hadd hallják meg a régi Nagy-Magyar- országban, az első százakról szóló dalt. Sátoraljaújhely városából hadd vigye szárnyra a hir ünnepre hivó szavunkat. Azok, akik nem ismerik Kossuth Lajosnak 63 évvel későbben irt levelét, jöjjenek és olvassák el a szoborba vésett idézett szavait: „Büszke vagyok arra, hogy újhelyi magyar polgárnak vallhatom magamat.“ Jöjjenek és lássák, hol élte le ifjúságát az ország későbbi kormányzója, ahol kebelében a hazaszeretet lángjával, agyában a lángész bölcsességével első polgára lett a városnak, később az országnak. Ez a százéves évforduló, — melynek ünnepség előkészítése most folyik. — öntsön lelket a mai csüggedőkbe, akik nem tudják, hogy él még Kossuth Lajos lelke. Bizonyítva van ez Káger József prelátusnak a pálházai ünnepségen mondott szavaival: „Az Isten embereket használ fel büntetés vagy jutalmazásra-.“ És ez az ember felhasználás csak a lelkeken keresztül történhet. Beneséknek, akik az ördög lelkét lehelték magukba, leáldozóban van a napjuk és virrad már a mi szabadságunk hajnala. A százhuszonöt esztendős Kossuth Lajos, a százéves vezér lelke már megszólalt Lord Rothermereben, akinek osztályrészül jutott ki az, hogy nyíltan mellénk álljon, hogy Egyes szám ára ÍO fillér
