Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-03-09 / 18. szám
2. oldal ZEMPLÉN 1927. március i velük a művész, akit meleg taps fogadott. A vörös szőnyeggel lete- ritett emelvény, melynek örökzöld fenyőkoszorujál száz meg száz szentjános bogár fényű villanykörte diszitette, a májusi esték varázsát hozta elénk. S körülötte, a művész régi szokásához híven, ragyogó fiatal asszonyok és leányok virágbokrétája. A művész kedves, hálás szavakkal áldozott az újhelyi közönségnek, a múltnak és a jelennek, Mindenik dalát frenetikus taps kisérte. A Tarnay művészete a régi, bájos, meleg, finom és üdítő. Régi dalai olyanok, mint egy-egy áttört művészi csipke, csak úgy özönlött át rajtuk a napsugár. — Éreztük a levendula és gyöngyvirág illatát, a pázsitok illatos levegőjét. Kölön bevezetést szánt újabb dalainak, melyeket kedvenc költője, Falu Tamás verseire szerzett. Bár itt az ő akkordjai erőteljesebbek, egy kis modern ötvözet is van rajtuk, mégis mindig a Tarnay iskolája marad. Decens és finom, meg nem tagadva önmagát. Örömmel hallgattuk kuruc és irredenta dalait, melyek a soha el nem múló magyar érzést hirdetik — tán ezek csalták a legtöbb köny- nyet a szemekbe s ezek váltották ki a legerősebb lelkesedést. Program után a közönség a számára megnyitott termekben széledt el. Bájos fiatal leánykák serege osztogatta a teát és süteményt ; a háziasszonyok megértéssel fogták fel hivatásukat, lankadatlan buzgósággal igyekeztek szolgálni a nemes eszmét és célt, melytől a főispánná sem anyagi, sem erkölcsi támogatást nem kiméit. A közönség áldozatkészséggel adózott. Volt tombola, amerikai árverés, utána katonazene, frissítők hába öltözve, úgy, ahogy elfogatott. Köszöntésére a szegénylegények mintegy önkéntelen és mintha előre összebeszéltek volna, egyszerre mondták: — Hát tud az ur magyarul? — Tudok biz én fiaim, hisz én is zalamegyei magyar vagyok I Ott van nagy birtokom, meg a szomszéd megyékben. — És mégis a magyarok ellen harcolt 1 — jegyezték meg szomorúan a betyárok. Inkey köszönés nélkül úgy vissza ment, mintha pofon ütötték volna. A csárdás-gazda figyelmeztetett, hogy kora hajnalban a kerítés nélküli csárda kuljához túzokok szoktak inni járni és könnyű lenne katonai fegyverre! vagy egyet kö zelből lelőni. Jó éjt kívánván mindnyájoknak ( én is nyugvóra, szobánkba vonul- j tam, de mikor virradni kezdett, egy katonai fegyvert magamhoz j véve, kimentem a külön kijáraton j de túzokokat sehol még csak hír- ; bői sem láttam a pusztán, aminek | az§lehetett a könnyen kitalálható | oka, hogy a Hortobágy-patak ki- j öntve lévén, nem voltak a túzokok a csárda kutjára szorulva, hogy szomjúságukat ott oltogassák (Folyt, köv.) és minden, ami vidámságra hangolhatta az ottlevőket. A késő éjféli órákban oszlott szét a közönség, magával vive kedves emlékét, sikerét egy szép művészi estnek, ahogy azt egy hivő és mélyen érző asszonylélek megálmodta és megteremtette. K. I. Kamaránk küldöttsége a miniszterelnökuél A szövetkezeti kérdés gyökeres rendezése és a szövetkezetek által i támasztott éles verseny enyhítése ; ügyében az ország kereskedelmi | és iparkamarái folyó hó 3-án kül- j döttségileg keresték fel Bethlen István gróf miniszterelnököt. A ; küldöttségben Kamaránk részéről : Héthársi Neuman Adolf elnök és ' Wíttich Andor főtitkár vett részt. A küldöttség felhívta a miniszterelnök figyelmét arra, hogy mily indokolatlan versenyt támasztanak a kereskedőknek ezek a szövetkezetek, mert tagjaikon kívül is mindenki számára szállítanak s szolgáltatnak ki árut és iparcikket. Minthogy ezek a szövetkezetek állami támogatásban részesülnek, szükséges, hogy éppen a segítség helyes gyakorlása szempontjából ’ kizárólag tagjaiknak álljanak rendelkezésére. A miniszterelnök, a küldöttség tagjainak adott válaszában ki- ; emelte, hogy a szövetkezetek a ( háború alatti kötött gazdálkodás ■ folytán jöttek létre, amikor az j állam kénytelen volt a magángaz- j dálkodásba belenyúlni. Az infláció I idején ugyan némi könnyítések 1 jöttek, azonban a kötött gazdái kodás még nem szűnt meg teljesen. Az állam kényszeritve volt, hogy bizonyos tevékenységet, amelyet eddig a magángazdaságra ! bíztak, a kezeibe vegyen. Különösen a gazdák terményeinek értékesítése céljából vált szükséges sé, ami arra ösztökélte az államot, hogy azokat a szövetkezeteket, amelyek a terményértékesitést tűzték ki feladatul, támogassa. A körülmények ma már azonban fokozatosan megváltoznak és valóban szükségesnek mutatkozik, hogy e téren is lebontás következzék be s revízió alá vétessék az a j működés, amelyet eddig a szövet- ; kezetek kifejtettek. Egyes szövetkezetek állami tá- j mogatását a tisztviselők sanyarú ; helyzete idézte elő, azonban meg kell találni a módot arra, hogy ! helyreállittassanak a normális viszonyok és visszaadnssék a magángazdaságnak a régi tevékeny- j ségi köre. E téren a kere kede- lemtől azonban a jövőben még többet vár az állam, mint ameny- j nyit ma teljesít s felhívja a kereskedelem vezető köreit arra, hogy ahol lehet saját iniciativájukkal segítsenek a helyzeten Különben a kormány az ország érdekeinek figyelembevételével a legnagyobb jóindulattal van a kereskedelem iránt s módot fog találni a szövetkezeti kérdésnek a kereskedelem szempontjából való megoldására. Ugyanezen a napon a kereskedelemügyi miniszter kihallgatáson fogadta kamaránk tisztelgő elnökségét, amelyen az ipart és kereskedelmet érdeklő aktuális kérdésekre, igy különösen a válságot enyhítő intézkedések szükségességére — főként a kisipari és kereskedelmi hitel sürgős rendezésére — hívta fel a miniszter figyelmét. A vasutak villamosítása kérdésében nagy érdeklődéssel várja a miniszter a Kamara rész letes előterjesztését, mely a kérdést a borsodi szén medencére támaszkodó villamos erőtelepek s általán a kamarakerület nézőpontjából fogja megvilágítani. Március I-től lépett életbe az adómérséklés A kir. pénzügyigazgatóság közli, hogy a m. kir. pénzügyminisztérium f. évi február hó 26-án kelt 1927. évi 27 738. sz. rendeletével elrendelte, hogy az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek ház tartásának hathatósabb ellenőrzéséről szóló s most alkotmányos tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak a késedelmi kamatok és adóbehajtási illetékek számítására vonatkozó rendelkezései a f. évi március hó 1-től kezdve alkalmazásba vétessenek, A most említett rendelkezések értelmében az az adózó, aki esedékessé vált tartozását a megái lapított fizetési határidőig be nem fizeti, ha adótartozását az esedékesség napjától számított legkésőbb 3 hónapon belül befizeti, évi 6%-os, ha pedig azt csak későbben fizeti be, évi 12%-os késedelmi kamatot köteles fizetni és pedig az esedékesség napjától a befizetést megelőző hónapnak a végéig. Az az adóző, aki az 1926 év végén fenállott adótartozását leg később 1927. évi junius hő 30-ig teljes összegében befizeti, az 1926 december hó 31-ig járó időre tekintet nélkül a késedelem tartamára 5% os késedelmi kamatot fizet. Az Érvényben lévő szabályok értelmében elszámolt késedelmi kamatok visszatérítése azonban ezen rendelkezés alapján nem kérhető. Az adóbehajtási illeték 4°/o, ha a zálogolás foganatosíttatott vagy megkiséreltetett és további 8%, ha az árverés megtartatott vagy megkiséreltetett. HZ EGÉSZSÉG TIT!: AJAPÁN GOMBA 1 Keleten és nyugaton évtizedek óta bevált háziszer. Soványitó, elhá- Jai.odaanai. fájdalomoslllapltó és osal&tó hatású reumánál, köasvénycél, vérté dulásnál, érelmeszesedésnél, vérszegénységnél Tenyészti és szállítja 1 50 fill, utánvét mellett, 3 doboz vételnél bérmentve használati utasítással ist a. DÓ SÁNDOR okleveles gyógyszerész gyógyárukereskedő, Budapest, VII. Erzsébet-körut 37. A most ismertetett rendelkezések közül az állandó jellegű rendelkezések a jelenleg érvényben lévő rendelkezésekkel szemben a következőkben térnek el: 1. A késedelmi kamatok ezentúl a befizetést megelőző hónapnak a végéig számítandók és nem annak a hónapnak a végéig, amelyben a befizetés történt. Ez tehát azt jelenti, hogy minden esetben 1%-al kevesebb kamatot szabad felszámítani, mint amennyi eddig számíttatott. 2. Ha az adózó adótartozását az esedékesség napjából számított legkésőbb 3 hónapon belül, vagyis legkésőbb az évnegyed végéig befizeti. abban az esetben csak évi 6%-os késedelmi kamat számítható fel. Ha azonban a befizetés későbben történik, abban az esetben a késedelem egész tartamára évi 12°/o-os kamat számítandó. 3. Az adóbehajtási illeték az eddigi 6, illetőleg 10%-ról 4, illetőleg 6% ra szállíttatott le, azonkívül a magasabb adóbehajtási illeték ezentúl csak abban az esetben számítható fel, ha az árverés megtartatott, avagy megkiséreltetett, vagyis ha a fél tartozását csak a végrehajtó közegnek a lefoglalt zálogtárgyak elszálitása céljából történt megjelenése u'án egyenlíti ki, ebben az esetben ezentúl, úgy mint az 1920. év előtt érvényben volt, csakis a mérsékelt 4°/o-os adóbehajtási illeték számítható. Folyó évi március hó 1-től kez- dődőleg csakis ezek az adóbehajtási illetékek számíthatók fel, tekintet nélkül arra, hogy a felszámítás alapjául szolgáló végrehajtási cselekmény mikor foganatosíttatott. i Az átmeneti rendelkezés kamat- kedvezményben óhajtja részesíteni : mindazokat az adózókat, akik az 1926. év végéig fennállott összes tartozásukat 1927. év junius hó 30-ig kiegyenlítik. Tekintettel arra, hogy az említett törvényjavaslat ; ide vonatkozó rendelkezése a kedvezmény engedélyezését csak a kitözött hafáridő betartásától teszi i függővé, de azt, hogy az adózó ' tartozását egy összegben fizesse ; ki, feltétlenül nem köti ki, önként érthetően erre a kedvezményre azoknak is van joguk, akik tartozásukat ezen határidőn belül részietekben fizetik ki. hibez; — Áthelyezés és kinevezésekA pénzügyminiszter a sátoraljaújhelyi dohánygyár vezetőjét Czap- pek Ödön dohánygyári igazgatót jelenlegi állomáshelyéről Budapestre helyezte ál. bugerth Frigyes aligazgatót igazgatóvá, Molnár Gyula dohánygyártási osztályvezetőt aligazgatóvá kinevezte. — Városi közgyftiés. Orbán Kálmán dr. polgármester a városi képviselőtestület tagjait f. hó 10 én délután 4 órakor tar tandó rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésre összehívta A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1 A Vörös Ökör régi épületének lebontására vonatkozó jelentés. 2 Az épitési bizottság előterjesztése a Vörös Ökör uj épületének építésére beéikezett terv és ajánlatok elbírálása, valamint az építési munkák biztosítása tárgyában. 3. A bodrogközi és hegyközi kisvasút Sátoraljaújhelyen keresztül való meghosszabbításának költségeire felajánlott összegnek kölcsön utján
