Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-01-19 / 5. szám
Ctvennyoícadik évfolyam. 5. gss4ua. Sátoraljaújhely, 1927. január 19 M«gJ«l*nlk hetenként kétezer eserdén óe szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyshás udvar) Í| Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. ítzám. Zemplén I POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre. . 2 pengő Hirdetések : négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 16 fillér aggäiS FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. Hiszek egy istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Szomorú hireuet közöl egy megszállt területi erdélyi lap a bukaresti magyarok elrománositásáról és el- románosodásáról. Ezt a finom megkülönböztetést sajnos alkalmaznunk kell, mert nemcsak arról van szó, hogy az alább elmondandó módon miként románositják el a közhatóságok a bukaresti magyarságot, hanem arról is, hogy ez a magyarság milyen kevés ellenálló erőt tanúsít az elro- mánosodással szemben. Az első és igen kényelmes módszer abban áll, hogy ha valamilyen magyar nevű magyar embernek dolga akad egy közhivatalban, például az anyakönyvezetőnél, akkor ez -a nevét egyszerűen eloláho- sitva vezeti be az anyakönyvbe. Ez a tény első pillanatban nem látszik valami nagyon veszedelmesnek, mert elvégre, ha valakinek oláh hangzású neve is van, mégis lehet nagyon jó magyar ember, mint ahogy a csonka hazában is vannak idegen nevű, de lángoló lelkű magyar hazafiak. A veszedelmek a következményeknél kezdődnek, amikor például a gyermeknek iskolába kell járnia. Természetes, hogy Suciu, akit azelőtt Szőtsnek hívtak s az ékesen hangzó oláh névhez az előbb jelzett módon jutott, nem fogja beadni gyerekét a magyar iskolába, mert mit is keresne oláh nevű tanuló a mi vérei*.k között. Mondanunk sem kell, hogy ez az eljárás a leggyalázatosabb és a leggaládabb, amit egyáltalán elképzelni lehet, mert a legelemibb polgári jogoknak példátlanul durva megsértése. Még szomorúbb ennél a ténynél talán az, hogy bizony a Bukarestben élő magyarok maguk sem tudnak ellenállni a körülöttük csapkodó oláh tenger hullámzásainak s szokásaikban, nyelvükben lassan eloláhosodnak. Ök maguk legtöbbnyire talán nem is te hetnek erről, hiszen szegény iparosok, cselédlányok, szóval az alsóbb néposztály tagjai, akiknek sem intelligenciájuk, sem akaraterejük nincs ahhoz, hogy büszkék legyenek a magyarságukra. Itt csak egy dolog segíthet: az iskola. A baj azonban ott van, hogy az oláhok tudva a magyar iskola óriási jelentőségét, Bukarestben nem engedélyeznek magyar nyelvű oktatást. Bár ezen szomorú jelenségek ellen egyenlőre alig lehet védekezni a magyar kormánynak mégis elemi kötelessége, hogy az arra hivatott fórum előtt a magyar családi neveknek közhatósági segédlettel oláhhá való hamisítását szóvá tegye. A népszövetség kisebbségi ügyosztályához haladéktalan panasszal kell fordulnia kormányunknak, mert ez a tény következményeiben rendkívüli veszedelmeket rejt. Hiszen élénk emlékezetünkben van még a hires Anghelescu féle iskolapolitika, amelynek leplezett célja a magyarság kulturértékeinek kiirtása s a nyelvben rejlő eiő megtörése volt. Ugylátszik ez a szellem, amelyet már, ha nem is holtnak, de legalább is meggyöngültnek gondoltunk, tovább él s újabb ravasz fondorlatokkal igyekszik az eloláho- sitás müvét szolgálni. Felháborodásunk érthető mindenki előtt, aki az emberi szabadságjogokat tiszteletben tartja s Így érthetőnek kell lenni a népszövetség előtt is, amelynek nyíltan hangoztatott és kimondott célja éppen a nemzeti kisebbségek ilynemű jogainak a megvédése és épségben tartása. De ott van még Bukarestben akreditált követünk is, akinek utján a magyar koamány tiltakozását jelentheti be közvetlenül a román külügyminisztériumnál és magyarázatokat kérhet az erőszakos eloláhositás módszerei miatt. Elutasította a városi képviselőtestület a Trösztnek az áramszolgáltatásra vonatkozó legújabb ajánlatát is fi határozat dacára további huzavonára van kilátás Városi közgyűlés. Az első Speyer-kölcsön beruházásának ügye már valósággal kínos szenzációvá kezd dagadni. Másfél évvel ezelőtt vette föl a város az első Speyer-kölcsönt. Két Ízben egyhangúlag elhatározta, hogy önálló villanyos telepet épit; határozatait jóváhagyta a törvényhatóság, jóváhagyta a belügyminisztérium s ma mégis megint ott állunk, hogy az építkezésnek a folyó évben való végrehajtása teljesen bizonytalanná vált. A többi városok már mind fölhasználták s a felvett kölcsönt gyü- möicsözőieg beruházták. A határszéli fekvésénél fogva is a gyümölcsöző elhelyezésre legjobban reáutalt Ujhelynek pedig egy rendkívül kinos és érzékeny tehertételévé vált ez a külföldi kölcsön, mely nem képes célját szolgálni, hanem a nagy összegű kamatveszteségek folytán szinte önmagát emészti föl. Ma már ott tartunk, hogy szinte nem tartjuk lényegesSátoraljaujhely, jan. 17. nek, hogy önálló villanyos telep épül-e, vagy a Tröszt szolgáltatja-e az áramot; ma már azt várja a közönség, hogy jobbra vagy balra, de végérvényesen eldöntessék ez a kérdés s ne hozzon a közönség naponta újabb és újabb áldozatot azért, mert a váios haladását és fejlődését kivárna szolgálni a külföldi kölcsön felvételével. Az 1927. év első városi közgyűlése is ennek a kinossá vált ügynek tárgyalásával telt el s a képviselőtestület tagjai azzal az impresszióval hagyhatták el a közgyűlési termet, hogy a közgyűlés többsége újból leszögezte ugyan álláspontját, de legalább is kétséges, hogy ez a döntés végérvényesnek tekinthető-e? Tudvalevő — lapunkban egész terjedelmében leközöltük a miniszteri határozatot, — hogy a bel ügyminiszter végső fokon is jóváhagyta a városnak az önálló villanyos telep építésére vonatkozó s a törvényhatóság által is elfogadott határozatát. Vitatható azonban, hogy ez a jóváhagyás végleges-e, mert a rendelet klauzulája igy szól: — Mindezeknél fogva amennyiben a nevezett R-T. nem nyújt be a városnak uj, a mostaninál kedvezőbb ajánlatot, mely az önálló telep üzeméből kiadódó önköltségi egységáraknál jelentékenyen kisebb egységárakat eredményez s mely azonkívül az áramszolgáltatás feltétlen biztonságára és zavartalanságára legmesszebbmenő kautélá- kat nyújtja — a város közönségének határozatát a vármegye törvényhatósági bizottságának határozatával együtt jóváhagyom, Ezen klauzula folytán kétségbevonhatatlan joggal tett a Tröszt a városnak az áramszolgáltatásra újabb ajánlatot, amely ajánlatában engedményeket tett az egységárakra vonatkozólag, lényegesen megröviditefie, a Bodrogkeresztur és Szerencs közötti távolsággal, a város által építendő távvezeték hosszát és biztosítékokat nyújtott az áramszolgáltatás biztonságára és zavartalanságára vonatkozólag. A Tröszt ezen legújabb ajánlata most már annak a mérlegelését tette szükségessé, hogy ez az ajánlat megfelel e a miniszteri rendelet kikötéseinek. Azaz egyrészt jelentékenyen kisebb egységárakat eredményez-e az önálló üzemből kiadódó önköltségi egységáraknál, másrészt nyujta-e a •egmesszebbmenő kautélákat az áramszolgáltatás biztonságára és zavartalanságára vonatkozólag. A Tröszt szerint ez az ajánlat teljesen fedi a miniszteri rendelet intencióit, a városi közmüvek és a városi üzemi bizottság szerint nem, mert nem eredményez jelentékenyen olcsóbb egységárakat és nem nyújt feltétlen garanciákat az áramszolgáltatás biztonságára és zavartalanságára vonatkozólag. Az üzemi bizottság azért azt a javaslatot terjesztette a hétfő délutáni közgyűlés elé, hogy ez térjen napirendre a Tröszt legújabb ajánlata fölött is és tegye meg az intézkedéseket az önálló villanytelep építésére vonatkozólag. A közgyűlésen ez a két szempont került szembe egymással. Dr. Dubay István azt javasolta, hogy a közgyűlés újból kérje a Tröszt kedvezőbb ajánlata fölött a miniszter döntését. Indítványát támogatták dr. Lichtenstein Jenő ^g'3,r©s azsáoao. ára XO ifillér
