Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)
1927-05-18 / 36. szám
Ctvennyolcadik évfolyam. 36. szám. Sátoraljaújhely, 1927. május 18. Megjelenik hetenként kétaser aaerdán éa aaombaton Szerkesztöség^és kiadóhivatal Sétoraljaajhel (Vármegyeház uflv^r) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár': Negyedévre . . 2 pengő Hlrdetéaek: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 16 fillér Telefon rv M. T. I. Kirendeltség.ás szerkesztőség, kiadóhivata 108. ssám. j FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon : Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. aiám. Hiszek egyjlstenben, hiszek egy ház Hiszek egy isteni örök igazságban, . Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Vitánk Romániával Irta : Dr Lakatos Gyula orsxággy képv. Azok között a tárgyak között, amelyeket a békeszerződés a vegyes döntőbiróság illetékességének vetett alá, foglaltatik a békeszerződés 250. §-ának az az érdemi rendelkezése, amely szerint a magyar állampolgároknak az elszakított területeken levő vagyona mentes mindennemű elvétel és likvidáció alól. A magyar állampolgárok egy csoportja úgy találta, hogy ezt az intézkedést a román állam azzal az agrárreform törvénnyel, amelyet Erdélyben, eltérőleg országának egyéb részeitől, végrehajtott és alkalmaz, megsértette s ezzel a keresettel a vegyes döntőbírósághoz fordult. A vegyes döntőbiróság előtt a román állam képviselője leült tárgyalni, kifogásolván a vegyes döntőbiróság hatáskörét. Hosz- szu, alapos tárgyalás után nemzetközi nagy jogtekintélyek részvételével és jogi véleményének meghallgatása után a vegyes döntőbiróság a hatáskör kérdésében a magyar álláspontnak adott igazat. Erre a román állam a Nép- szövetséghez intézett beadványában kijelentette, hogy a döntést magára nézve nem ismeri el és biráját a vegyes döntőbiróságából ezen agrárperek tárgyalásáról visszavonja. Románia képviselője ezzel a beadvánnyal a Népszövetséghez a népszövetségi pák tűm 11. szakasza alapján fordult. Ennek a 11. §-nak egy mondata a következőképen szól: „A szövetség minden egyes tagjának jogában áll a közgyűlés, vagy a tanács figyel mét barátságos módon felhívni a nemzetközi viszonyokat érintő, minden olyan körülményre, amely azzal fenyeget, hogy megzavarja a békét, vagy a nemzetek között a jó egyetértést, amelytől a béke függ.‘ Hogyan? A bírói döntéstől, a judikálástól a békét lehet félteni? Hát, nem a béke ér- dékében, nem a háborús konfliktusok elkerülése érdekében kötnek az államok egymással arbritrázs-szerződéseket? Hát, van-e a békének alaposabb bázisa, mint épen a vitáknak judikális utón való elintézése nemzetközi fórumok által? De Romániának ismernie kell a nemzetközi udvariasságnak és az államok nemzetközi prak- szisának azt a szabályát, hogy amig a jog beszél, addig a politikának hallgatnia kell és amig egy nemzetközi bírói fórum döntése nem végleges, addig nem lehet egy politikai fórum doniét ugyanarra a kérdésre nez^^^énybe venni. Ez a szabály ugyanaz a nemzetközi életbe™mint az államok beléletében, ahol pedig adhuc sub judice lisest — amig a biró nem beszélt, a kritikának hallgatnia kell. El tudom képzelni, hogy egy arbritrázs-szerződés aktiválása előtt valamely állam politikai fentartásokat tesz, hiszen a legtöbb arbitrázsszerződésben szoktak is ily fenntartások lenni. Azt is el tudom képzelni, hogy a végleges döntése után egy állam a döntés ellen politikai fórumot vesz igénybe, pl. azt mondván, hogy a döntést a legjobb akarata mellett sem tudja végrehajtani. De mindkét hipotézis esetén, Románia vagy tulkorán, vagy tulkésőn jött a Népszövetséghez ; tulkésőn, mert hisz-en leült tárgyalni a bíróság elé, tulkorán, mert hiszen az érdemi döntést még nem ismeri. A magyar kormány ennek a kérdésnek eldöntésétől szerény nézetem szerint — a jogi szempontokat nem tévesztheti szem elől és nem engedheti, hogy ez a kérdés, amely kizárólag jogi kérdés a Népszövetség előtt politikai térre terelődjék. Az ellenérdek képviselői politikai érvekkel jöttek. Előadták azt, hogy 'amennyiben a magyar álláspontnak igazat adnának, Románia budgetjének egyensúlya felborulna. Le kell szögeznünk ezeknek az érveknek fallációzus jellegét. A valóság csupán tört része ennek és a magyar érdekek megítélése esetén, nem nagy pénzügyi művészettel, még a román budgetbe is is könnyen be lehetne illeszteni azt az összeget, amely a magyar igények kielégítésére szükséges. De nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ennek a kérdésnek eldöntésénél a Nép- szövetségnek a jogi bázison kell maradnia, nem szabad mást tennie, mint azt, amit a népszövetségi paktum és a trianoni békeszerződés erre az esetre nézve stipulál, t. i. más bíráknak a kijelölését a visszavont biró helyébe. A Népszövetség igy járt el más — május 16. Népes rendkívüli közgyűlést tartott ma d. e. 11 órai kezdettel ZemplénvármegyeTörvényhatósági Bizottsága Széli József főispán elnöklete alatt. A nagyobb érdeklődést a borfogyasztási adó eltörlésére vonatkozó pestmegyei átirat okozta. Az újhelyi bizottsági tagokat pedig ezenkívül a sátoraljaújhelyi önálló villanytelep ügyei iránti érdeklődés hozta el nagyobb számban a közgyűlésre. Napirend előtt elnöklő főispán két, az egyetemes kereszténységet és a magyarságot ért súlyos veszteségről emlékezett meg. — Prohászka Ottokár Székes- fehérvár lánglelkü apostola, a magyar katolikus egyháznak glóriás nagy papja — mondotta elnöklő főispán — szent hivatása teljesítése közben visszaadta nemes lelkét teremtfijének. — Halála nagy veszteség nemcsak a katolikus egyház, de az egész kereszténység, a magyar nemzet és a közélet szempontjáhasonló esetekben Németországgal szemben és ezen praxisától eltérni semmi oka sincs ebben az adott esetben sem, Úgy érzem, hogy egy árnyalattal már tulment a szükség határán Magyarország képviselője a Népszövetség előtt, amikor felajánlotta azt a készséget, hogy a jogerős Ítélet dacára a vegyes döntőbiróság hatásköri kérdését hajlandó felülbiráltatni a hágai nemzetközi állandó bírósággal. Ha azonban Magyarország kép viselője ezt a loyalis nyilatkozatot már megtette, ez végső határa annak az engedékenységnek, ameddig elmehetünk, ezentúl a jogfeladás következnék, amelyet végzetesnek tekintenék Magyar- ország érdekei szempontjából. bői is. Nálánál a krisztusi tanoknak ihletettebb hirdetője az újabb időben alig volt. A hit elmélyítésének igazi mestere volt. Egész leikével szolgálta nem csupán egyháza, de nemzete ügyét is. Élete — mely a magyar föld termékeny voltának ékes bizonysága — példaadás volt miként szolgálhatja egy egyházfejedelem egyháza ügyeivel a magyarság ügyét is. — A másik halott Darányi Ignác Nagymagyarország hosszú éveken át volt földmivelésügyi minisztere. Emléke drága kincs, nagy érték nekünk. A magyar mező- gazdaság évről-évre válsággal küzdött, az állami költségvetés évről- évre hiánnyal záródott. A magyar mezőgazdaság sebeinek orvoslása, termelő képességének gyarapítása az elhunyt érdeme, ő mutatta meg az utat, amelyen a magyar mezőgazdaságnak haladnia kell. Hogy a Tokajhegyalja a filoxera pusztítás után ismét helyreállhatott, abban Darányi Ignácnak oroszlánrésze volt. Zemplfrívmegjfe közönsége egyhangú határozattal fldmagyar barátsági szerződés megkötése alkalmából Rendkívüli törvényhatósági közgyűlés. — A jövő héten a miniszterelnök elnöklete alatt tartandó értekezlet foglalkozik a Tokajhegyalja kérdéseivel. — A közgyűlés állásfoglalása a borfogyasztási adó kérdésében. — '^g*3res ezána. áia lO filler
