Zemplén, 1927. január-június (58. évfolyam, 1-46. szám)

1927-05-18 / 36. szám

2. oldal ZEMPLÉN 1927. május 18 — Halála súlyos veszteség a magyar mezőgazdaság, a magyar közélet s a protestáns egyháznak; közelebbről a református egyház szempontjából is. — Mi zempléniek vármegyénk 1 gyöngyének — a Tokajhegyaljá- nak egy őszinte, igaz barátját vesz­tettük el benne. A főispán javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy részvétiratot in­téz a székesfehérvári székeskápta­lanhoz és Darányi Ignác család­jához. A határozat után gróf Bethlen István miniszterelnök üdvözlésére vonatkozó javaslatát a következők­ben terjesztette elő a főispán : — Gróf Bethlen István, Ma­gyarország miniszterelnöke, Rómá­ban az olasz-magyar barátsági szerződést megkötötte. E szerző­dés megkötésével Magyarország ismét hatalmi tényezővé vált és kilépett abból az elszigeteltségből, melybe a trianoni béke folytán jutott. 1927. év április 5-ike uj nemzetközi külpolitikai korszak hajnalhasadását jelenti ránk ma­gyarokra nézve. Kezd derengeni. A vasgyürü, melyet a gyűlölet vont Magyarország köré, kezd en­gedni. Ma már közel a remény, hogy a nagyhatalmak, melyek a trianoni békét ránk kényszeritették, belássák az igazságtalanságot, a melyet rajtunk elkövettek. Gróf Bethlen Istváné az érdem, hogy nemzetünk jövőjébe való hitünket visszaadta. — Azt hiszem mindannyiunk szivéből beszélek, amikor a Ma­gyarok Istenének áldását kérem további működésére és javasolom, j hogy őt e nagy esemény, — az | olasz-magyar barátsági szerződés megkötése alkalmából a vármegye közönsége táviratilag üdvözölje. A közgyűlés elnöklő főispán ja­vaslatát egyhangú lelkesedéssel el­fogadván, indítványára a kővetkező táviratot intézte a miniszterelnök­höz : Gróf Bethlen István miniszter- elnök Ur Őkegyelmességének Budapest Mai napon tartott rendkívüli közgyűlésünkben, egyhangú lelke­sedéssel meghozott határozatunk alapján, Nagyméltóságodat, a ma­gyar-olasz barátsági szerződés megkötése alkalmából, igaz tiszte­lettel és odaadó szeretettel üdvö­zöljük. Hogy Magyarország ismét hatalmi tényezővé vált és hogy nemzetünk jövőjébe való hitünket visszanyertük, az Nagyméltóságod érdeme. További törhetetlen ra­gaszkodásunkról biztosítjuk s mű­ködésére Isten áldását kérjük. Zemplénvármegye közönsége. A napirendet felvéve, elsőnek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyé­nek a borfogyasztási adó eltörlé­sére vonatkozó átiratával foglal­kozott a közgyűlés. Az állandó választmány javaslatához, mely a társtörvényhatóság határozatához való csatlakozást fejezte ki, báró Waldbott Kelemen bizottsági tag szólt hozzá s meggyőző szavak­kal mutatott rá szőlőtermelésünk és borkereskedelmünk válságos helyzetére, öt év termelési és ke­reskedelmi statisztikai adataival igazolta, mennyire akadályozója a i borforgalmi adó a termelésnek, ki­vitelnek, kereskedelemnek és fo­gyasztásnak egyaránt. Majd utalással a legutóbbi na pok katasztrófális fagykáraira, a Zemplénvárm. Gazdasági Egye- let Szőlészeti Szakosztályának ha­tározatából indítványt terjesztett elő, mely szerint Zemplénvárme- j gye törvényhatósága kérje föl a kormányt, hogy adjon, vagy köz­vetítsen az agrárkölcsönhöz ha­sonlóan a Tokajhegyalja szőlőbir­tokosainak egy kiadós, hosszabb lejáratú, közvetlenül folyósítandó inségkölcsönt akként, hogy az első és második év kamatmentes legyen, a következő évek kamata | pedig ne legyen magasabb a j Nemzeti Bank mindenkori kamat­lábánál. Elnöklő főispán a vonatkozó törvény értelmében ezt az indít­ványt nem bocsátotta tárgyalás alá, mert az a közgyűlést 24 órá­val előzőén bejelentve nem volt. Rendkívül megnyugtatólag ha­tott azonban a közgyűlésre az a nagy horderejű bejelentése, hogy a jövő héten egy a miniszterelnök elnöklete alatt tartandó értekezlet tárgyalás alá veszi és részletesen foglalkozik főispánunknak a Tokaj­hegyalja rekonstrukciójára vonat­kozó memorandumával. Tudvalevő, hogy főispánunk memoranduma a többiek Között részletesen foglalkozik a rekon­strukció pénzügyi lészével is* azoknak az anyagi eszközöknek nyújtásával, melyek az építés munkájának végrehajtásához nél­külözhetetlenek. Kifejezést adót* a főispán an­nak, hogy ezen értekezlet alkal­mával módjában lesz a Tokaj­hegyalja érdekéit az előállott sú­lyos helyzet 'folytán az anyagi eszközök .nyújtása tekintetében is, a helyzet kívánta módon képvi­selni. Bár ez nem tartozik a közgyű­lésről itt adott referádánkhoz, rá kell mégis mutatnunk főispánunk bejelentéseinek rendkívül örven­detes voltára, s nem is kell túl­ságosan aláhúznunk annak jelen­tőségét, amit az rejt magában, » ZEMPLÉN EREDETI TÁRCÁ3R Egy turista naplójából Aranyos-fürdő, Óvár. I. 1927 május 15. A fagyos szentek hozta gyilkos hideget vasárnap reggel csillogó ragyogással igyekszik feledtetni a jóságos nap. Melege ugyan még csak inkább fényes szintobzódás, de az öreg föld ujraszabott zsenge zöld köntösében hálásan fogadja az ultra violett sugarakat is. Ilyenkor már nagyon kemény a városi flaszter, nem lehet beletö­rődni a félős hivatalos turisztika programtalanságába; sorra kerül a vasárnapra kiöltözött városi né­pek mulatsága: mosolyogva nézni a hátizsákos „bolondok“ után. A lusta délelőtti személyvonat zajos zörgéssel döcögtet Erdőbénye felé, nem találja érdemesnek eről­ködni az egy pengőcske viteldij ért. De az állomáson váró autó egy újabb pengőért robogva röpít a községbe. Maga is sokalja az egy pengőt a rövidke hat kilomé térért, hát legalább siet. A csalóka májusi nap ragyogá­sában, amint az autó vágtatva ro­han bele a kristályosán szikrázó üde levegőbe, mintha hosszan kodna a természet repdeső kis dalnokai túl harsogásán, kábító il­latai benzin gőzzel fertőzésén és az alig elment fagyos szentek vissza-vissza hivott hideg kezével büntetésül borzongó pirosra simo­gatja az arcot. Nyolcvan kilométeres sebesség­gel közeledik a kitűnő utón az egyszer hires Erdőbénye község A bejáratánál rövid füttyentő su hanással daliás vén fenyők fogad nak, ahogy hallgatagon őrzik öreg védencük, egy csendes kúria ál­mát. Stilszerü a régi neves város­ról kapott első kép, a múltjának egy kedves emléke, egy csendes kúria. Csendes, hisz sok idő elment felette és kisarjadt már utána a jövő, a kertje alatt egyenletesre tisztított pázsit, szabályos futball kapukkal. Majd hatalmas kőbányák melleit huzunk el, ahol modern traktorok szolgálják az embert. Traktor. Futball. És az autó vágtája angol sportsapkás férfiak magas sarkú, trancia félcipős lá­nyok csoportjában lassul a kis magyar falu fő uccáján. De nem is keltünk köztük fel­tűnést egyáltalán. Tudják, hogy mik vagyunk, megértőén válaszol- gatnak, de amit keresünk — Óvár- j ról nem tudnak semmit. így hát csak nekivágunk Isten nevében ! északnak, Sima felé. A térképeink, mint oly sokszor máskor, most is tökéletleneknek bi­zonyultak. A Bényéről Aranyos- fürdőre, onnan Abaujszántóra ve­zető utat, nem kis meglepetésünkre, autó közlekedésre is alkalmasan kiépítve találjuk. Bénye fölött fiatal telepítéssel díszítve egy domb puposodik ki a síkból, amely az Alföld felől hatalmas félkör alaknyira tolult be a tokajhegyaljai hegyláncba, helyet adva Bényének. A domb alatt barátságos cicero- neval találkozunk, egy simái ma­gyar. Szolgálatkészen vezet azok­hoz az „aranybányákéhoz, ame­lyekből Bénye városa régi gaz­dagságát várja vissza. Vezetőnk már platina leletről is tud — de Ó-várról nem, sajnálja, de nem hallott még róla Sajnálkozva válik el tőlünk, mi meg egyre bizonytalanabb érzel­mekkel tapossuk a tempós szer­pentint, reménytelennek látszó felfedező utunkat A tetőn már dühösen tanakodunk. A triäderek sem tudják előhozni Ó várt. A környező hatalmas hegyhátak csak erdőket hordoznak hatalmas csúcsaikon s egyhangú lánccal övezik a félkör alakú bényei sí­kot. Nyitott déli oldala felé az Alföld lapossága unalmaskodik, de északnyugat felé vadregényes­nek ígérkező szoros nyílik belőle, hogy a Tokajhegyalja problémáit tárgyaló értekezleten maga a mi­niszterelnök elnököl. A közgyűlés egyhangúan fog­lalt állást a borfogyasztási adó eltörlése mellétig Sátoraljaujhel/^város képviselő­testületének az önálló villanytelep telkére, a magas építkezésnek vál­lalatba adására s a gépek meg­rendelésére vonatkozó határozatát jóváhagyta a közgyűlés. HIKES — Uobtorráavatás. Tom- csányi Boldizsár államtud. doktor, kir. s. tanfelügyelőt a szegedi Fe- rencz József tudományegyetem ta­nácsa f. év április 30-án a jogtu­dományok doktorává avatta. — Halálozás. Kuntaplóczai Czékus György Máv műszaki s. tiszt f. hó 17-én 52 éves korában súlyos szenvedés után meghalt a miskolci közkórházban. Temetése 19-én délután 4 órakor lesz a mindszenti kápolnából. — Reichard Lajos Zemplénvármegye törvény- hatósági bizottságának Saujhely város képviselőtestületének tagja és a Központi Takarékpénztár ig. tagja f. hó 16-án 77 éves korában Sátoraljaújhelyen elhunyt. Teme­tése f. hó 17-én ment végbe nagy részvét mellett. — A Kereskedelmi Tár­sulat nagygyűlése. A sáto­raljaújhelyi Kereskedelmi Társulat f. hó 22 én 6 órakor a Városháza tanácstermében nagygyűlést tart melyen dr. Balkányi Kálmán az Omke. ügyv. elnöke héthársi Neu­mann Adolf a miskolci Kereske delmi és iparkamara elnöke és dr. Görgey István országgyűlési képviselő az aktuális kereskedelmi kérdésesről előadást fognak tartani. a térkép szerint, Abaujszántó felé. Abban kell lennie Aranyos fürdő­nek, elindulunk hát oda, ha már Óvárt nem találjuk. Amerre ellátunk, sehol sincs nyoma földkulturának, az emberre csupán szerte a hegyi tisztásokon legelésző hatalmas csordái emlé­keztetnek, tehát szinte ijesztően hat az emberi kiáltás, mely utá­nunk hangzik. Aranybányai veze­tőnk lohoi utánunk egy suhanc- cal, hogy az tudja, hol van az Óvár. Ismét munkába állanak a gukkerek, de biz a délnyugat felé mutatott csúcson, a Villangón sem­miféle varmaradványt nem sike­rült fölfedezni. Elhatároztuk ugyan a megmászását — ha már itt va­gyunk — de csak Aaranyosfürdő után, mert csalódottságunk tel­jessé vált. Mégis örülünk, hogy megmenekültünk a további kere­sés izgalmaitól. Mint látni való egyetlen remé­nyünk Aranyos fürdő, a bényei síkról a Hernád-völgybe vezető mintegy hat kilométer hosszú kes­keny hegyszoros Bénye felőli ka­pujánál. Egy óra 47 perces gya­loglás után érkezünk Bényéről a kis 4—5 épületből álló telepre. A közvetlen vidéke meglehetősen egyhangú, igaz, hogy akik idejön­nek gyógyulni, azok nem igen kívánják a sétát, szerte szemlélő­dést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom