Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)
1926-09-12 / 69. szám
Ctvenhetedik évfolyam. 69. szám. Sátoraljaújhely, 1926. szeptember 12. Megjelenik hetenként kétezer ezerdán óz zzombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetr.entiméterenként. Ny litt ér soronként 2000 K. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : M. T. I. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. szám. melyek a demagógia megszokott fegyverei. Szerencsénkre azonban a józan magyar nép nem régen a maga keserves kárán tapasztalta ki azt, hogy az apostolkodás ma már egész közönséges iparággá vált azoknak kezében, akik ezáltal a személyi érvényesülést, vagy a politikai hatalom elnyerését áhitozzák. És azt is tudja, hogy ezek között a müme- zitlábasok között sok van olyan aki Budapesten lakcipő ben járt és kölnivízzel mos- dik s csak a nagyobb hatás kedvéért hagyja itthon cipellőjét. Mindazáltal a jó pásztor helyesen cselekszik, ha a karám körül leselkedő farkasra ébren felvigyáz. Ezért van nagy szükség arra, amit Vass József olyan aláhuzottan emelt ki beszédében, hogy: erős kormányra van szükség, mert erős kormány erős nemzetet, gyenge pedig elbukott nemzetet jelent. A Bethlen kormány az egész magyar nemzet boldogulását szolgálja, amelybe beletartozik mindenki, aki e hazának határain belül a magyar egységben él, akinek magyar a szive, ha más nyelven beszél is. Nagy bűnt követ el mindaz, aki az egyházi élet és gondolat megvédésének határain tulmenve ellentéteket akar szítani a katolikusok és protestánsok között. Általában ne vigyük be a felekezeti kérdést a po litikába, mert az egység megteremtése csak úgy lehetséges ha nem az elválasztó, hanem az összefoglaló momentumokat keressük. 9 Tokajhegyalja felsegitése Lapunk egyik előző számában megemlékeztünk már azon akcióról, melyet a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke báró Maillot Nándor nemzetgyűlési képviselő a Tokajhegyalja felsegitése tárgyában megkezdett. Báró Maillot Nándor törekvését siker koronázta, a kormány hajlandó a Tokajhegyaljának — értesülésünk szerint — 30—40 milliárd hosszabb lejáratú mérsékelt kamatozású inség-kölcsönt folyósítani. A kölcsön nagyságának, a kölcsön folyósítása módozatainak megállapítási végett báró Maillot Nándor, mint a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, a következő felhívást intézte Sátoraljaújhely r.-t. város polgármesteréhez és a községi és a körjegyzőkhöz. „Ama katasztrőfális csapás következményeit elhárítandó, mely a Tokajhegyalját a peronoszora pusztítása által érte, úgyis mint a Tokajhegyalja egyik kerületének képviselője, de úgyis mint a vár megyei Gazdasági Egyesület elnöke, feltártam gróf Bethlen István miniszterelnök ur Ónagyméltósága előtt a Tokajhegyalja siralmas helyzetét s felkértem őt, hogy a Tokajhegyalja sorssujtotta szőlő- birtokosságának nyújtson segélyt. Ónagyméltósága meghallgatta kérelmemet s elrendelte, hogy az illetékes minisztériumok a megsegítés módozatainak megállapítása céljából a tárgyalást velem felvegyék. A történt megbeszélések folyományaként felkérem (polgármester urat) jegyző urat, szíveskedjék községe (községei) szőlőbirtokosait sürgősen értekezletre összehívni s azok sorából községenként 2—5 küldöttet választani s őket mint a község szőlőbirtokosainak teljhatalmú delegátusait az e Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 108. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Mezítlábas apostolok Amikor egymásután választják meg a törvényhatóságok és községek gróf Bethlen Istvánt díszpolgárukká s amikor valóban elmondható, hogy nincs az országban népszerűbb ember a miniszterelnöknél, még mindig vannak ádáz lesben állók, akik ezt kétségbe vonni igyekeznek. Ezeknek a konkolyhintőknek szólott Vass József helyettes miniszterelnök felszólalása az igazságügyminiszter kölesdi beszámolója alkalmával, melyben országos tünetek alapján állapítja meg azt. hogy a nemzet bizalommal és szeretettel támogatja a Bethlen kormányt. De hát ez nem is lehet másként, amikor a helyettes miniszterelnök beszéde szerint is a magyar sors kezd jobbra fordulni. Kinek másnak volna ez érdeme, ha nem a Bethlen kormánynak, amely inaszakad- táig, évek óta dolgozik ezért az eredményért. Mert a sikert nem egyes esetek, vagy részletek szemszögéből kell nézni, hanem a kérdések egész komplexumában, vagyis azt, hogy milyen volt az ország állapota öt évvel ezelőtt és milyen mostan. És ami hiányzik még a nemzet boldogulásából, a kormány mulasztásaiból hiányzik-e, vagy pedig ezek a nagy történelmi csapások dulásainak következményei. Jóhiszemű ember nem akadhat, aki igy nézve a dolgokat és van szeme ahhoz, hogy lásson, ne erre a megállapítására jusson. Hogy a nemzet sorsa mielőbb teljesen jobbra forduljon, ahhoz kétségtelenül igen fontos a nemzet egysége. Erre is helyesen mutatott rá a helyettes miniszterelnök s aggodalommal ütjük fel fejünket felszólalásának ama passzusára hogy mezítlábas apostolok járják be az országot a célból, hogy ezt az egységet megbontsák. Természetesen Ígéretekkel és megtévesztéssel, A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (190) VI. Befejezés visszapillantás. Wesselényiéket már nem a nemzeti ideálok vezetik, hanem a birtokszomj. Ha célt érhetnek, az amúgy is szétdarabolt országot apró hübérekre szaggatják vala fel s az apró dinasztiák érdekein kívül alig tekintenek egyébre. A történelmi jogfolytonosság minden lelkiösmereti furdalás nélkül szorul háttérbe, a magyar állam kötelékébe nem tartozók is meginvi- táltattak magyar domíniumokban való osztozkodásra. Sivár képe mindenfelé a nyomorult haszonlesésnek I * ♦ * A nemzeti sülyedés legmélyebb pontját bajos pontosan megállapítani. Mielőtt a török hatalomra támaszkodó Erdély kapcsolt részeivel támpontot nyújthatott volna a nemzeti törekvéseknek, az impé- rium hatalmi súlya végkép megsemmisíteni látszott Magyarországnak északnyugati részét. A kialakulófélben lévő terv Magyarországot a török uralom alól felszabadítani azt az aggodalmat keltette, hogy az orvosság aligha rosszabb nem lészen a betegségnél. Lehetetlenség volt megállapítani azt, hogy a szétszaggatott magyarság melyik részen tengetheti életét valamelyes kilátásával sorsa jobbra fordultának. Azon korbeli nagyjaink is kétségeskednek (1. Bethlen, Eszterházy, Pázmán P., Sennyey István fölöttébb tanulságos leveleit) Bethlen kora már vigasztaló. Mintha szünőbe lett volna benne az a fertelmes egoizmus, amely évszázadok nyomorúságaival sújtott. A két lángelme: Bethlen és Pázmán különböző táborokban megértik egymást s ebben a kölcsönös megértésben látjuk először a „concurrunt ut alant“ eszméjét megtestesülni. Vajha ne utólszor láttuk volna 1 * * * Az ország minden katasztröfá- lis szerencsétlenségét a fejetlenség okozta, amely gyógyíthatatlan volt s amely úgyszólván napjainkig éreztette romboló hatását. Amelyik nemzet képtelen polgárai energiáját állandóan és kizárólag a közérdek érdekében érvényesíteni, játéklapdájává válik az esélyeknek, s ezt láthatjuk boldogtalan törtéI nelmünk folyamán. Soha nemzet államalkotó és fenntartó munkát nem végezhetett, ha rendet teremteni és fenntartani nem tudott. Zseniális és főleg vaskezü uralkodók vagy népvezérek ideig-óráig segítettek ugyan a bajon, de a visszatért fegyelmezetlenség csakhamar visszacsinált mindent, mert a közakarat mindenek felett valóságának tudata a nép vérébe nem mehetett át. * * * Befér-e az elképzelhetőségek sorozatába az, hogy a németeknek — vagy a boldogtalan magyaron kívül — bármely nemzetnek egy gr. Károlyi Mihálya lehessen, aki tehetetlen gyávaságát a pacifizmus jelszava alá rejtve a meggyaláz- tatásnak tehesse ki nemzetét 1 Avagy az, hogy egy vakmerő csavargó kezében egy útitáskával hazajőve, jóformán máról-holnapra uralma alá hajthasson egy országot ? Fájdalom, ez a két világtör- történelmi botrány csak velünk eshetett meg, bőséges alkalmat nyújtva a jövő történetbölcselőjének az elképzelésre, de aki végső konklúzióképpen kénytelen lesz megállapítani, hogy: „aki káros, az bűnös is volt.“ (Folyt. köv.Y szám ára ÍOOO EZ.
