Zemplén, 1926. július-december (57. évfolyam, 48-99. szám)

1926-11-03 / 83. szám

Ctvenhetedik évfolyam. 83. szám. Sátoraljaújhely, 1926. november 3. megjelenik hetenként kétezer iserdán ée szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) | Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 2000 K. Telefon : M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatal 109. asám. FŐSZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. MIZSÁK JÓZSEF M. T. 1. Kirendeltség és szerkesztőség, kiadóhivatai 109. szám. Hiszek egy Istenben hiszek egy hazában, HEzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Mi is szanáluoli A viiág nagy nemzeteinek állambankjai sorompóba lép­tek, hogy felsegítsék Belgi­umot, melynek pénze érték- állandóságát elveszítette. Bár a belga nemzet ama szövet­séghez tartozott a világháború során, mely a szerencse jó­voltából győztesnek nevez­hette magát, mégis őt is, ha­sonlókép a legyőzött orszá gok népeinek gazdasági ba­jaihoz, elérte a pénzügyi le­romlás, mint szimptomája álta­lában a kontinens gazdasági viszonyaiban bekövetkezett különleges eltolódásnak. Ez a sors, a pénzérték in­gadozásnak ez az állapota nem ismeretlen a magyar társadalom előtt, hiszen a közelmúltban bennünket is sújtott s abból kiverekedni magunkat államférfiaink leg­nagyobb erőfeszítésébe és diplomáciai munkájába került. Kevés volt hozzá hatalmas akaraterőnk, nemzeti önbizal­munk és közgazdaságunk té nyezőinek iparkodása, be kell vallanunk, hogy idegen segít­séghez folyamodtunk s bizony a külföld támogatása jelentős mértékben járult hozzá talpra- állásunkhoz Nincs ebben szé­gyen, annál több a dicsőség, hogy aránylag rövid idő alatt sikerült elérni mindazokat a pénzügyi és gazdasági ered­ményeket, melyek a szanálás gyűjtőfogalmába sürithetők. A megelégedésnek és a jól végzeit munkának nagy elég­tételével tekintünk vissza arra az időre, amidón a magyar társadalmi és gazdasági erők, légióként az adózó közönség hazafias áldozatkészségé alá­támasztotta a pénzügyi kor­mány koncepcióját és ezzel Európa nemzeteinek a nép- szövetségtől is elismert tisztes példát adott, miként kell egy romokban heverő országnak, kényszerbékétől megcsonkított államterületnek és egy sebek­től vérző nemzetnek bebizo­nyítania életképességét, a jö­vőre való jogát. És mit hallunk? Most ez a kis ország, a mi hazánk, a magyar állam megszilárdított pénzének tekintélyével, az általános világgazdasági fak­torok szemében olyan helyet foglal el, hogy bevonják őt is más nagy nemzetek jegy­bankjaival egyetemben egy jelentős nemzetközi munkába, a belga frank megszilárdítá­sának akciójába, Azt kérd­hetné erre a tájékozatlanság, vájjon nincs e nekünk még mindig elég bajunk s annyira jól megy e a dolgunk, hogy messze idegen s hozzá még volt ellenséges országnak a pénzét sietünk segítségünkkel feltámasztani ? Bevalljuk, hogy ilyen kér­dés meghökkenthet, de csak laikust. Gazdasági és pénz­ügyi politikánknak azonban tovább kell látnia és ha ré­szese kiván lenni a kereske­delem nemzetközi csereviszo­nyának és az általános euró­pai pénzstabilitás által meg j teremthelő gazdasági békének, ! akkor igenis büszkén kell i sietnie, hogy elfoglalja pozi- I dóját az angol, amerikai és j más nagyhatalmak közös munkájában, ahová őt mint konszolidált államot, infláció­mentes pénzügyi kormány­zást, valutaerős nemzeti tár­sadalmat hiva-hivogatják, mint egyenrangú felet bizonyos nemzetközi jelentőségű cél megvalósításához. Öntudatos büszkeséggel kell tudomásul vennünk, hogy a belga frank alátámasztására való szövetkezésben a ma­gyar szanálás iránti elismerés szerepet játszhatik és evvel ; nem egy politikai testülettől, i mint a népszövetségtől, ha­nem magának a gazdasági életnek élő hatalmaitól van kiállított bizonyítványunk pénzügyi konszolidációnk ér­tékes voltáról. Meghivatásunk más állam szanálásának mun­kájához, egyet jelent azzal, j hogy a hatalmak legkonzer- | vativebb körei, gazdasági té- • nyezői immár úgy tartanak : számon bennünket, mint az erő és szilárdság képviselőjét. Csak feltételesen hagyta jóvá a TSmyhatóság a városnak a Sörös Ökör telkén tervezett építkezésre s a függő kölcsön felvételére vonatkozó határozatát Előzőleg Speyer kölcsön felvételét kell megkísérelnie a városnak Saujhely, nov. 3­A Széli József főispán elnökle­tével ma délelőtt 11 órakor össze­ült rendkívüli törvényhatósági köz­gyűlés foglalkozott Sátoraljaújhely város azon ismeretes határozatá­val, melyet a Vörös Ökör telkén tervezett építkezésekre s az ezek végrehajtásához szükséges s a Ma­gyar-Olasz Bank központja által ajánlott függő kölcsönre vonatko­zólag hozott. Az állandó választmánynak a közgyűlést megelőző ülésében ho­zott határozatát a kérdés előzetes megvilágítása után Maítyasovszky Kálmán tb. főjegyző terjesztette elő. Az állandó választmány csak azon esetre javasolja a közgyűlés­nek az ismeretes határozatok jóvá­hagyását, ha a város nem jut abba a helyzetbe, hogy a tervezett épít­kezések fedezetére Speyer-kölcsönt A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta : Dr. Kossuth János (198) VI. Befejezés — visszapillantás. i j Az uj honszerzés nem lesz i könnyű feladat. Tisztában kell ! lennünk azzal; hogy gyűlölködő ; ellenségek fognak gáncsot vetni ! minden lépésünk elé s csak a ; türelem és kitartás vértezhetnek j ellenük. Jóformán az egész világ I szeme rajtunk s azok a szemek i nem a jóakarók, hanem a szigorú | bírálók szemei. „Szakítanunk kell a nemzeti szeníimentalizmussal“, az önképzőkörbeli diákok eme vesszőparipájával. A nemzetek rokonszenvére nem szabad spe­kulálni, mert azok nem állandók s változásuk okai kiszámithata la- nok. Csak az imént olvashattuk az ezévi gyümölcsforgalom statisztiká­ját, amely szerint a kecskeméti gyümölcs és zöldségtermény még a esetiekhez is jelentékeny meny­! nyiségben talált elhelyezést, mig a lengyel testvér egyetlen egy vagon mennyiségnek nyújtott piacot, da­cára a kereskedelmi szerződésnek, amely mérsékelt vámot biztosig ámde a külön kirótt beviteli en- i gedély lehetetlenné teszi a szerző­dés gazdasági előnyének kihasz­nálását. * * * A nemzetek versenye a létért való küzdelem könyörtelenségének jegyében fog tovább folyni, ami­ből némi vigaszt meríthetünk, hogy a gyengébbeket a hatalmasabbak — féltve biztonságukat — a nyu­galom kedvéért talán nem fogják közprédává dobni a martalócok- nak. Mintha a levegőben kóvá lyognának ama tervezgetések, ame­lyeknek célja némi stabilitás meg­teremtése a politikai egyensúlyozás elve alapján. A hatalmas példa, amelyet az amerikai línio nyújt a világnak abban, hogy miképen sikerült a leghatalmasabb államot jelentékeny részében hetorogén elemekből megalkotnia, kezdi érez­tetni meggyőző hatását. A világ­sajtó már hatalmas pörölyütések­kel kovácsolja az izzó ércet s Pan- Európa gondolata világszerte kezd az érdeklődés előterébe lépni. Sokan ad abszurdum viszik s már olvashattunk képtelennél képtele­nebb feltevéseket a modern Eldo- rádó utópiájáról. A vajúdás deli- riumában sokan félrebeszélnek» növelve a zűrzavart. A gyökeretlen újítók fantazmagóriái szerint már közeledőben lenne valamiféle európai egyesült államok, sőt az eszme ultrái szerint egy világállam, mint az emberiség minden baján segíteni képes gigászi alakulat. Mi fog mindebből megmaradni, az afelett való töprengés előrelátható­lag üres szalmacséplésre vezetne, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az eszmék háborgását mindig gigászi erők keltik fel. * * * * Visszatérve az előbbi gondolat- menethez, mi, mint a világháború katasztrófájának leglesujtottabbjai. annak a kényszerképzetnek a ha­tása alá kerültünk: hogy nem hiábavaló e minden küzdelmünk? EgTSres sízeoaa. dira. IGOO JZZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom