Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-08-27 / 68. szám
Ötvenötödik évfolyam. 68. szám Sátoraljaújhely, 1924. augusztus 27. Megjelenik hetenként kétezer szerdán óe szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési to: Negyedévre. . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 1500 K. lati Telefon : (szerkesztőség) 63. saru FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ : Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: 63. szám. (kiadóhivatal) Hizsek egy istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. HámobÉlynió Közeledvén az őszi ülésszak, élénken foglalkoztatja ismét a sajtót és a közvéleményt a házszabályrevizió gondolata. Nem is szólva arról, hogy országos viszonylatban a közhangulat mily régóta áhítozik arra, hogy a törvény- hozás házában zavartalanul fo lyó alkotómunkát lásson. A különböző pártok vezető fér- fiaiban is régóta érlelődik az elhatározás, hogy a parlament beiső házirendjét, a politikai élet mai hullámzásának megfelelően és a vitákat helyes mederbe szorítva módosítsák a korszükséglet szerint. Sajnosán látjuk és tapasztaltuk, hogy nemcsak akkor, amidőn kisebb jelentőségű politikai viták folytak, hanem akkor is, amidőn országos nagy nemzeti érdekekről volt szó, a törvényhozás munkáját megakasztotta minden untalan egy olyan obstrukciós kedvtelése az ellenzéki tábornak, amely játékot űzött a legfele- löségteljesebb pillanatokban a legégetőbb törvénybe foglalandó problémákból. Személyeskedések sekélyitették el a viták nívóját és indokolatlan inszinuációkkal bővelkedő támadások, kormánytbuktató tu- sák, töltötték ki a munkarend idejét. Hogy ez nem mehet igy tovább, azt érzi mindenki és belátták legelősször a kormányzópárt soraiban, ahol hiába volt meg a sorsdöntő idők komolyságához illő munkakészség, nem sikerült ép a házszabályok avult és sok tekintetben elnéző paragrafusai miatt a törvényalkotást ezektől a zavaró momentumoktól mentesíteni. Pedig a külföld felé is nagy szükségünk volna felmutatni nemzetgyűlésünk pártjainak mérkőzésében a történelmi múltúnkhoz méltó, mindenkori mérsékletetet, hazafias objektivitást és az európai helyzetet mérlegelő és a világpolitika áramlataihoz is alkalmazkodó emelkedett színvonalat és tisztult hangnemet. Helyeslést vált ki ezért a polgári társadalom minden rétegéből a kormányzópártnak az a törekvése, hogy mihelyt elkövetkezik a házszabályrevizió megvalósításának szüksége, már kellőkép előkészített és megfontolt javaslattal tűzzék sürgős napirendre e kérdést. Az egységes párt egyes tagjai, mint különböző politikai nyilatkozatokból olvashatjuk, már kész tervezettel kívánnak a párt őszi értekezletének egyike elé járulni s bár a párt még mindezideig nem foglalt állást ebben az ügyben, semmi kétség nincs afelől, hogy a házszabályrevizió szükségében valamennyi politikus egyet fog érteni. Tehát még mindezideig csak konszideráció tárgyává tették a kormányzópárt egyesei ezt a problémát, mégis az ellenzéki oldal felelőtlenjei máris klotürről beszélnek és telekür- tölik az országot, mintha bizony valami rendkívüli jogsérelmet tartogatna a kormány tarsolyában. A parlamenti szólásszabadságnak korlátozásáról egyáltalán szó sincs, de igenis szó van arról, hogy tágittassék a nemzetgyűlés elnökének jog- : köre akként, hogy a parla- i menti stílus elfajulása ellen és | a személyeskedések meggát- | lására erősebb eszközöket vehessen igénybe. A durva hang, a viták elhúzása még ellenzéki szempontból sem minősíthető a szólásszabadság privilégiumának ! A parlamenti betegség ellen igenis orvosszerre van szükség. Szeptember nyolcadiha — a szegényeb napja Népünnepély a városi népkonyha javára Kétségbevonhatatlan tény, hogy a sátoraljaújhelyi jótékony intézmények között évek óta a legáldásosabb, legészrevehetőbb, legtöbb hálától kisért tevékenységet a városi népkonyha, annak vezetősége fejti ki. Az a cél, amelyet szolgál, a legnehezebb feladatot hárítja a vezetőségre s elhárithatatlanok az akadályok, lehetetlenné válik az Ínségesek, a szegények és nyomorgók megsegítése, részükre a mindennapi kenyérnek nyújtása, ha a társadalom nem siet jótékonyságával, könyörületével és megértő áldozatkészségével a nyomor leküzdése érdekében legőn- zetlenebbül fáradozók támogatására. A legszentebb, a legnemesebb a városi népkonyha célkitűzése: a város legszegényebb osztályának támogatása, az éhségtől és elpusztulástól való megmentése. Oltalmába veszi a népkonyha mindazokat, akik létfentartásukról, öregkoruk vagy betegségük miatt képtelenek gondoskodni. Segíti a 4—5 árvával egyedül maradt hadiözvegyeket, akik hosszú özvegységük alatt a család eltartásának gondjaiban már kimerültek, elbetege- sedtek. Gondozza a hadiárvákat, rokkantakat. Étel és lisztadomány- nyal támogatja a szegény családoknál elhelyezett elhagyottá nyil- váuitott menhelyi gyermekeket s végül a szoptatós és állapotos szegény anyákat, a Stefánia szövetség védencen és a városunkban két és fél éve működő 50. számú amerikai Vörös kereszt anya- és csecsemővédő intézeteinek vezetősége által ajánlott Ínségeseket. így folsoroiva is milyen széles mezeje tárul most föl előttünk a nehéz gazdasági helyzetünk szülte : nyomorúságnak. És még mennyivel szomorúbb a kép, ha sötéA proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (73) UA diktatúra Sátoraljaújhelyben. Hogy ezt a feliratot Bettelheim sugalmazta, ahoz kétség sem férhet. Jellemző a köztársasági kormány gyávaságára, hogy ilyen beavatkozásokat megtűrt. De jellemző a feneketlen butaságára is. Hiszen csak a vak nem látta, hogy Bettelheim rablóbandává készül átszervezni az addig példás fegyelemben tartott közintézményt. Bettelheim törekvését amint már láttuk, a barakban „Fényes ' siker koronázta. A barakból bitangok tanyája lett. A nagyértékü fehérnemű, élelmiszer, ruha, gyógyszertári készlet prédájául szolgált azoknak, akiket Bettelheim fogadott zsoldjába, szemet hunyva minden gazságnak, ami a préda- szomjukal olthatja. * * * A Bodrogköz a Bettelheimék szemében könnyen meghódítható területnek kínálkozott. A 180,000 katasztrális holdnyi ármentesitett terület nagybirtok-tagozódása következtében a felületes, vagy épen a kancsal szemmel vizsgálódók j előtt a paraszt-elégedetlenség tűz- ; fészkének tűnt föl s igy a kommunisták fegyvertársakat reméltek szerezhetni épen abból a népelemből, amely dögleletes tanaikkal ellenszenvezett. A valóság pedig az volt, hogy a Bodrogközön viszonylag sokkal kevesebb okot szolgáltatott a nagybirtok a földéhség okozta elégedetlenségre, mint egyebütt. Még a kötött birtokok környékén sem lehetett látni a földéhség ama tipikus jeleit — a néhány baráz- dányi szalagokat — mint sokfelé az országban. Az 52 község határába eloszló terület statisztikája alig itt-ott tüntetett föl olyan természetű aránytalanságot, amely akár a józan birtokpolitika, akár a gazdasági fejlődés elveibe ütközött volna. Ahol pedig még a tagosítás helytelen keresztülvitelével kapcsolatos bajok mutatkoztak, ott a nagybirtokos osztály megértése és méltányossága enyhítette a bajt. amelynek gyökeres orvoslása a kommunista recept nélkül is keresztülvihető volt. De a Bodrogköz különben sem volt az a terület, amelyen a népnek földhöz való jutását kívánó gazdasági fejlődés megmerevedett volna. Az utóbbi évtizedek birtokmobilizációja a paraszt gazdaságok javára kevés mértékben volt akkora mint itt. Pontos adatok hiányában elég szembeötlő és következtetésekre alkalmas példák a következők: A báró Sennyey Lajos uradalmából az „Eperjesszög* nevű körülbelül kétezer magyar holdnyi terület daraboltatott fel s került nagyon méltányos áron földműves gazdák kezére és az Eperjesszög- től csaknem a karádi határig menő tanya-sorral népesedett be a puszta terület. A karádi uradalom csaknem egy negyedrésze ment át a karádi gazdák birtokába. A becs- kedi gr. Sennyey-uradalom területéről még évekkel a háború kiütése előtt Karcsa és Karos községek jutottak részint legelőnek alkalmas, részint a kisebb gazdák által eke alá vehető, összesé- gükben nagyon tekintélyes földterületekhez. Cigánd község gazdái aligha nagyobb területet nem olvasztottak be határukba a környékező úri birtokokból, mint aminő Egfyos szára ÍOOO ZETL
