Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)

1924-08-16 / 66. szám

Ötvenötödik évfolyam. 66. szám Sátoraljaújhely, 1924. augusztus 16. Megjelenik hetenként kétezer ezerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyilttér soronként 1500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKE8ZTÖ: Telefon : (szerkesztőség) 53. mám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF | 63. Bsám. (kiadóhivatal) Hizsek egy^stenben hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Emberek, akik valami dé­moni ösztönből egész életük folyamán mindig és mindenkit támadnak s akiket néhai Pulszky úgy jellemzett, hogy a különbség köztük és a jó Isten között az, hogy amig az Isten mindent tud, ezek azonban mindent jobban tud­nak, — továbbá bizonyos körök, kik a rombolásban na­gyok voltak ugyan, de az al­kotásra annál képtelenebbek, — az utóbbi időben elősze­retettel rohannak ki úgy a földreform, mint különösen nagyatádi Szabó István föld- miv. miniszter személye ellen. Ep kapóra jelent meg tehát egyik budapesti előkelő reg­geli lapban a földmiveléstigyi miniszternek egy tájékoztató cikke a földreform céljáról és eddigi eredményeiről — nem levegőbe lógó állításokkal, hanem hivatalos adatokra tá­maszkodva - ez a komoly ismertetés, nem pedig a szú­nyogok támadása, időszerűvé teszi azt, hogy a reformmal kissé bővebben foglalkozzunk. A földbirtokreform, a föld­birtok helyesebb megosztása által azon az aránytalanságon akar segíteni, mely a földbir­tok megoszlása tekintetében tényleg fennáll, olycélból, hogy hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák, meg azok, akiknek gazdasági térfoglalása eddigi érdemeik alapján nemzeti szempontból kívánatos, bele, vagy jobban belekapcsolódja­nak Hungária páncéljába, a magyar földbe, a szociális el­lentétek kiegyenlítése és a többtermelés érdekében. A földmivelésügyi miniszter ada­tai szerint a földmiveléssel foglalkozó 4 2 millió lakos­ságból földigénylő 1.650.000. És pedig 16.100 — száz hol- dan felüli, 200.000 —■ száz holdon aluli és 600.000 — tiz holdon aluli birtokos vagy bérlő, 834.000 pedig teljesen földnélküli. A birtoktalan, vagy tiz holdon aluli igénylők szá­ma tehát az összes igénylők­nek 86°/o a. A földbirtokren- dező bíróság 1396 községben már elvégezte, 1662 község­ben most végzi az igénybe­vételt, illetve az igényjogo­sultság megállapítását, a föld- mivelésügyi miniszter pedig 172 esetben 14,122 kát. holdra nézve gyakorolta a törvény­ben megállapított elővételi jo­gát. Ilyképen igénybe vétetett 461.326 kát. hold terület, mely a fentebb jelölt szem­pontok alapján 3 kategória közt került, vagy kerül a kö­zeljövőben felosztásra. Leg­elsősorban hadirokkantak, ha­diözvegyek és hadiárvák, to­vábbá földmunkások, másod­sorban törpebirtokosok, akik­nek meglevő birtoka 15 holdra kiegészítendő, nemzeti, szociá­lis és termelési érdekből, har­madik sorban községi közle­gelők konstruálására. így fest a földbirtokreform a papíron. Hogy a gyakor­latban már megtörtént kijelö­lések és birtokba adások tel­jesen azzal azonos szempon­tok szerint történnek, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a földhöz juttatás mindenütt, ahol csak megtörtént, a la­kosságban a legteljesebb rneg­9 földreform eredményei elégedést váltotta ki, dacára annak, hogy a konkolyhintők egyesek vélt sérelmét igen szeretnék kihasználni arra, hogy a reformot és annak megszemélyesítőjét, nagyatádi Szabó István minisztert disz- kreditálják. A miniszter, aki par excellence falusi ember, igen jól ismeri a falusi nép­nek azt a tulajdonságát, hogy pláne földkérdésben nagyonis körme alá tud nézni minden urfélének gondoskodott arról, hogy a végrehajtás a legnagyobb igazságossággal, méltányossággal és tárgyila­gossággal eszközöltessék. Ne legyenek a rosszmájú és kancsalszemü kritikusok katolikusabbak a pápánál, az ország.első kisgazdája tudja, hogy mi kell a falu népének és nem megy a szomszédba észt és magyar szivet kérni. Helyárak a „Levente“ ünne­pélyre: Páholy 4 személyre 200.000, számozott ülőhely az első két sorban 20 000, a többi sorokban 15.000 korona, álló­hely 5000, diák- és gyermek­jegy 3000 korona. fi miniszterelnök Budapesten A miniszterelnök megszakítva nyári pihenőjét, Budapestre érke­zett s előreláthatólag három-négy napot tölt a fővárosban. Ennek a hazaérkezésnek az a magyarázata, hogy találkozni akar Speyer ame­rikai bankárral, akinek oroszlán- része volt a magyar kölcsön ame­rikai elhelyezésében. Az amerikai pénzügyi kapacitásokkal eszmecse­rét fog folytatni a miniszterelnök, azután elutazik a fővárosból s to­vább folytatja nyári pihenőjét. Bár semmiféle más aktuális po­litikai probléma nem tette szüksé- '• ! gessé Bethlennek a fővárosba való visszatérését, hiszen nincsenek a jelen pillanatban olyan függő kér­dések, amelyek ne nyertek volna legalábbis időleges elintézést, még­is szükségesnek tartotta a minisz­terelnök, hooy ezekkel a pénzka­pacitásokkal megbeszéléseket foly­tasson. Az amerikai bankárok lá­togatása nemcsak tisztára udva­riassági aktus, hanem annak a természetes érdeklődésnek a követ­kezménye, amellyel a kölcsönt adó pénzcsoport viselkedik Magyaror­szággal szemben. Természetes, hogy '• az őket érdeklő kérdésekre elsősor­ban és legkompetensebben a mi­dr. Székely orvos elnöklése alatt jóformán az újhelyivel egyszerre kezdte meg működését. Gr. Mailáth József véleménye szerint, mint a kit leginkább érintettek az erő­szakosságok, a helmeczi direktó­riumot az újhelyi vadította meg. Lehet, hogy a bitangság kezdő sebességét Csutáék adták meg, ámde az a mohóság, amivel a királyhelmeczi direktórium mun­kához látott amellett szól, hogy a tanítvány nagyon hamar túlszár­nyalta a tanítómesterét Különösen az értékek lefoglalása tekintetében fejtettek ki nagy és boszorkányos gyorsaságú tevékenységet. A Bodrogköz súlypontja a pro­letárdiktatúra szemében Perbe- nyikben volt, ahol minden, ami a rongyuralom hírvágyát, irigységét, személyes gyűlölködését ingerel­hette, együtt voltak. Gróf Mailáth József, mint a saujhelyi hadigondozó miniszteri biztosa, exponált állásánál fogva a legelsők között volt, aki úgy a hadirokkantak közi feles számban talált elégedetlenkedők, mint a saujhelyi munkástanács kommu­nista tagjai előtt már a Károlyi uralom alatt az ellenszenv gyu- pontjába került s magára vonta j a Bettelheim Ernő figyelmét. szára é-ra, ÍOOO I A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (72) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. A tapogatódzás balul ütött ki. Knall tetten akart érni egy bur- zsujt, akiben oskola példáját mu­tathatta volna be a „kizsákmá- nyolónak“, aki a „szegény proli nyomorúságát tőkésiti.“ Kisült, hogy az inas 38 éve szolgálja urát s minden emberi valószínűség sze­rint csak az „ásó-kapa“ fogja elválasztani a szolgálatától. Knall a perbenyiki „tanulmányi utjával“ nem volt megelégedve, valószínű, hogy a magával vitt némbere még kevésbbé. Ebéd után ugyanis kijelentették, hogy a kas­télyt óhajtják megtekinteni, világos cáfolatául Knall ama kijelentésé­nek, hogy Perbenyikbe csak azért mentek, mert Helmeczen a „Rigó'1 konyhájában nem volt bizodalmuk. A perbenyiki kémszemle és te­reptanulmány nagyon is kellemet­len következményekkel jártak a grófi családra nézve, amelyek alig két héten belül — amint látni fogjuk — éreztették hatásukat. A A parvenük gőgjét telibe találta az, amit első sorban a némber vett zokon, hogy a grófi „eltvtársnő“ nem vett részt a kikényszeritett ebéden s / ily formán egy főúri család megalázása, egy levegőt szívatni azokkal, akikre undor nélkül gondolni sem lehetett, csak részben sikerült. * * * A Perbenyiken lazajlott esemé­nyek a proletár rémuralom első szakában — amit Bettelheim- Csuta uralomnak is nevezhetünk, szoros kapcsolatban állottak az újhelyi eseményekkel, amiért is szükséges azokat némileg részle­tesebben ismertetni a gróf Mailáth József „Éleményeim és tapaszta­lataim a világháborút követő idő­ben“ cimü emlékirataiból vett adatok alapján. A csehek már a Károlyi forra­dalom alatt szállták meg s szakí­tották el a vármegye felső részét, ellenben a Bodrogköz nagyobb, értékesebb felső része a proletár uralom idejében és következtében jutott cseh kézre, egyedül a Bod­rogközben lehetett megfigyelni a kommunizmust s annak hatását a népre s következményeit min­den irányban. A királyhelineczi direktórium

Next

/
Oldalképek
Tartalom