Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-11-01 / 87. szám
Z E M P L E N NAJÁD GARNITÚRA évfordulóra, névnapra, karácsonyra, ünnepre, legszebb ajándék: Brázay Najád cikkeiből áll. 2. oldal ját és jelentőségét. Wittich Andor főtitkárnak”az értekezlet anyagát megvilágító felszólalása után dr. Ferenczy Izsó min. tanácsos jelölte kiffazokat a pontokat, amelyekre nézve felvilágosítást, információkat kér, hogy azokat a szerződési tárgyalásoknál felhasználhassák. 'Vámkezelés, ipartelepek exportja, borexport, határmenti forgalom, kisipar helyzete voltak azok az^ágazatok, melyekről tájékoztatást kért. A borkereskedelem érdekeire vonatkozólag a tokajhegyaljai bor- kereskedők szakosztálya részéről Schönfeld He.irik terjesztette elő a tárgyalásoknál figyelembe veendő kívánságokat: Amig az olasz borra 2-10 cs. K. vám van kivetve, addig a magyar bort 420 cs. K. vámtétel terheli. Kéri a szakosztály, hogy ha már az olasznál kisebb vámtételt nem is tudnak elérni, legalább ne essenek a mi boraink kedvezőtlenebb vámtételek alá, mint az olasz borok. A tokajhegyaljai borok exportjától a csehek annál kevésbé idegenkednek, mert a mi boraink nem az ő boraiknak csinálnak konkurrenciát, hanem ellenkezőleg alkalmasak arra, hogy az ő boraikat és az olasz bort feljavítsák s az ottani kereskedelem is szükségesnek Ítéli ebből a szempontból a magyar borok bevitelét. A tokajhegyaljai bor védelmét pedig akkor látná a szakosztály biztosítva, ha a Csehszlovák állam éppúgy mint Németország szintén becikkelyezné a tokajhegyaljai zárt területre vonatkozó törvényt, amint a cseheknél is meg van már ez a törvény a Tokajhegyaljának elcsatolt kis részére vonatkozólag. Figyelembe veendő szempontul jelöli meg végül a szakosztály előterjesztése azt az anomáliát, hogy amennyiben egy túloldali kereskedő külföldi bort vásárol, köteles mellé kétannyi belföldi bort vásárolni. A magyar kereskedő erre képtelen lévén, ezen klauzula alól felmentendő lenne. A tárgyalásoknál figyelembe veendő s a Tokajhegyalja és Uj- hely város gazdasági helyzetével legközelebbi összefüggésben lévő föltétien megoldást és határozott megfontolást igénylő kérdéseket Schweiger Márkusz a Kereskedelmi Társulat elnöke terjesztette a miniszteri küldöttek elé kimerítő summázatban, a bajoknak s azok forrásainak világos meglátásával. Rámutatott azokra a bajokra, amelyeknek a lokális viszonyok az okozói; foglalkozott a körzeti kér déssel, kívánatosnak jelezve, hogy 10-15 km.-nyi körzetben szabaddá tétessék a határmentén a közlekedés. Az ezen zónán belül a termények szabad be- es kivitelével kapcsolatban rendezés alá kell vonni az u. n. gazdasági igazolványok kiadását. Szabályozni kell továbbá a közúti kérdést, a kis- állomásról a nagyállomásra átmenő forgalmat, a vasúti tarifa leszállítását, a vámkezelési költségek arányba hozatalát, a külföldi postacsomagok átvételét, az utlevélügy osztrák mintára való rendezését s a hitelkérdést. Mindezeket felszólaló több konkrét példával illusztrálta, hozzátevén azt is, hogy a Kereskedelmi Társulat a tárgyalások megkezdése előtt még külön memorandumban is szolgáltatni fogja azokat az adatokat, melyeket a mai értekezlet folyamán csak érinthettek. Grünbaum Simon Csehszlovákián keresztül irányuló tranzitó kereskedelem megkönnyítésének szükséges szempontjait hangoztatta különösen abból a szempontból, hogy a magyar kereskedő újból felvehesse azokat a régi baráti kapcsolatokat, melyek őt a múltban a lengyel és a német keres kedelemmel összefűzték. Fekete Károly ipartestületi elnök pedig a kisipar érdekei! hangoztatta, annak szükségességét, hogy a határzónában lehetővé tétessék a kisipari forgalom, mert Ujhely magában nem képes iparosainak megélhetését biztosítani. A felszólalások után Ferenczy min. tanácsos reflektált azok mindegyikére, kijelentve, hogy annyira fontosnak tartja Ujhely és Tokajhegyalja most is megismert különleges helyzetét, hogy azokra a kérdésekre is ki fogja terjeszteni figyelmét, amelyek mint nem szó rosan az értekezlet tárgyát képe- zők vetődtek fölszinre s a többi kormányhatóságokat is informálni fogja. A borkereskedelemre nézve tett még föl kérdéseket, melyekre Schönfeld Henrik és Kornitzer Li pót adták meg a felvilágosításokat. Az értekezletet Orbán Kálmán polgármester rekesztette be, megköszönve a miniszteri kiküldöttek érdeklődését s figyelmükbe ajánlva az elhangzott és a város nehéz helyzetén könnyíteni hivatott szempontoknak megszivlelését és illetékes helyeken való feltárását. Hősök emiékszobrának leleplezése Monokon Az elmúlt vasánap délelőttje óta a monoki Kossuth Ház előtt is egy díszes emlékmű hirdeti a világháborúban hősi halált halt vitézeink soha el nem múló dicsőségét. Nyolcvanhárom monoki vitéz magyar áldozta föl életét a világháborúban a becsület mezején, erőt és elszántságot merítve abból a földből, amely Kossuth Lajos bölcsőjét ringatta. A Kossuth szülőháza előtti emlékművet a község lakossága emelte közadakozásból, megértve a község főjegyzőjének Potoczky Gyulának adakozásra hivó szózatát. Vasárnap délelőtt ünnepi isten- tisztelet volt a róm. kath. templomban, melyet Petsár Gyula szentszéki tanácsos celebrált. Az ünnepi beszédet Hegyaljai Kiss Géza lelkész mondotta. A szent mise után ment végbe az emlékmű leleplezése. Szorongásig töltötte meg a közönség a Kossuth szülőháza körüli térséget. Harangzúgás, mozsarak dörgése s Petsár Gyula plébános egyházi áldása alatt ment végbe a gyönyörűen feldiszitett emlékmű leleplezése, melyet Gosztonyi István főszolgabíró adott át az ő magyar lelkiségét egész hevületével visz- szatükröző szép beszéd kíséretében a község őrizetébe. A szobrot a község nevében Sulcz János községi biró vette át szent fogadalommal. Az ünnepély után a községházán közebéd volt, melyen Gosztonyi István főszolgabíró mondott köszöntőt a kormányzóra. ZEX IBI] KI. Víziók a halottak ünnepén Mindenki a boldogság valami különös remegésével készülődve várja Szent András havának beköszöntését, hogy meglátogassa halottját, amikor is egész nap szenteltetik Nékik, szent szokásból, szentebb érzelmekkel. Érezve beszélők, öreg nénik, bácsik nem mondják ilyenkor, hogy virágot vittem a sírjára, imádkozni voltam a sírjánál, hanem hogy beszélgetni voltam Nála. Nap, alkalom, amelyen erősen valószinüsödik a képzelt vigasz és enyhítően tud hatni, amikor dia dalmaskodik az addig illúziónak degradált elképzelés, hogy a véglegesnek vélt válás után is vannak a találkozásnak földi percei. A sírok szélén könnyes szemmel ülnek az élők s a nap áhítatában elmerülve élni érzik maguk mellett a hant alatt pihenő két. Imádkoznak s a kis gyertyák libegő fényében-árnyában meny- nyei őszinteséggel beszélgetnek. A szív belemélyedve a nap szentségébe, a hit bizalmába ele venné varázsolja a halottját; vergődve dobogó szivek boldogan csevegnek a dobogás nélküli szivekkel. Ilyenkor pótoltatnak csak igazán az elhanyagolt őszintesé1924 november 1. gek őszinte lelki tusák közepett és ilyenkor nyerik el a hitben a bünbocsánat megkönnyebülését az igaz megbánás elfogadottnak érzett mentegetőzései. Sok régi bántalom tétetik jóvá és a régi haragok mosollyá enyhülnek. . . . figyeljétek meg az öreg anyókákat halottak napján este, ahogy hazafelé ballagnak a temetőből. * Vasárnap délután Ujhely a Hősök Sírjánál ünnepélyes keretek között fogja leróni a kegyelet adóját . . . . . . lehet ez egyhangúlag el- ösmert, szívesen teljesített szó moru kötelesség, lehet a hála kegyeletes megnyilatkozása, lehet őszinte érzések alkalmi megnyilatkozása, vagy megnyilatkozási alkalma, vagy mindez együtt, vagy bármi más szép és dicséretes cselekmény az egyesek részéről amint azt ők érzik, — de mindenképen kultusz, mely csak gyilkosság árán jutott uralomra ; megölt előbb egy szent szokást. És bűnét elviselhetetlenül súlyosnak érezteti, hogy a gyávaság adott kezébe fegyvert. Vacogott tőle a fogunk, nem mertük elvérzett hőseinket is részesíteni e szomorú őszi nap szentségessé finomult ősi szokásában, — leülni sírjukhoz csendesen és beszélgetni Velük, — ' hát kultusszá tenyésztettük az í érzéseinket, hogy tömegük meg j nem szólható természetes zaja j fojtsa el az estébe boruló gyertya fényes temető suttogását . . . * ». . . a közerkölcsök teljesen megromlottak, a pénz rettenetes démona megmételyezi a társadalmat ... az ország első vár megyéjének közönsége méiységes aggodalommal szemléli a magyar közélet elfajulását ...» (M.) — Reformáció emlékünnepe. A sátoraljaújhelyi ref. és ág. h. ev. egyházak ma közös ünnepi istentisztelettel ünnepelték a reformáció 407-ik évfordulóját. A ref. templomot megtöltötte a hívők sere ge. A bevezető ének után Göndöcz István ref. lelkész mondóit magasan szárnyaló imát, mely után a vegyes kar adott elő egyházi énekeket. Az ünnepi beszédet Dómján Elek ág. h. ev. főesperes tartotta az ő nagy tudásával és hitbeli meggyőződésével fejtegetve a reformáció jelentőségét. — A sárospataki képkiálli- tást nov. 2-án d. e. 11 órakor nyitják meg. A vallás- és közokt. miniszter felkérte Thuránszky László főispánt, hogy képviseletében a kiállításon jelenjék meg, nyissa meg és Sárospatak közönségének az ifjú művészek támogatásáért a miniszter köszönetét fejezze ki. Miután Thuránszky László főispán szabadságon és székhelyétől távol van, Bernáth Aladár alispán pedig a geszti ! Tisza-gyászünnepélyen vesz részt, í a főispán ezen megbízatásában | való helyettesítésével dr. Mizsák ! József vm. főjegyzőt bízta meg. ' SZIFRL ni kirolv művészi fényképészete megnyílt I Sátoraljaújhelyben, Petőfi-ucca 14. szám Hol is a nagybecsű közönségnek, a fotográfia terén a legmesszebbmenő igényeit elégítik ki U. m.: Művészi portrait, spéciéi gyermek- és csoport-feivélelekben. ««« Külön szakosztály fénytepisyitásrtiiBlí!
