Zemplén, 1924. július-december (55. évfolyam, 53-102. szám)
1924-07-12 / 56. szám
Ötvenötödik évfolyam. 56. szám Sátoraljaújhely, 1924. julius 12. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre . . 20000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 1500 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 63. simám Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF J 63. szám. (kiadóhivatal) Hizsek egy istenben hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A kormány a munkanélküliekért Kétségtelen tény, hogy az ország gazdasági helyzete épen most a szanálás kezdetén bizonyos aléltságot mutat. A nagy iparvállalatok óvatos álláspontra helyezkedtek s arra várnak, hogy kialakuljon a szanálás megindulásával egy olyan helyzet, amelyből a jövőre nézve biztosabb következtetéseket lehet levonni. Ez a szanálási pánik számos más kellemetlen jelenség mellett kitermelt egy olyat, amely széles köröket s magát a kormányt is igen élénken foglalkoztatja. Ez a munkanélküliség kérdése. Nem speciálisan magyar jelenség ez, hanem az egész világon észlelhető tünet. Az az óriási megrázkódtatás, amelyet a világhá ború idézett elő a népek életében, úgy a győztes, mint a legyőzött országokat kivetette a biztos egyensúlyi helyzetből s olyan problémákat hozott felszínre, amelyeknek megoldása minden ország leg főbb gondját képezi. A munkanélküliség kérdése egy legyőzött országra természetesen sokkal súlyosabban nehezedik, mint egy győztes országra s egy szegény országra százszor súlyosabban, mint egy gazdagra. A kérdés azonban olyan fontos, hogy ’ minden országnak erejéhez mérten meg kell kísérelnie, ha nem is a megoldást, de legalább az enyhítését. Ez a belátás vezette a kereskedelemügyi minisztert,' mikor a Szakszervezeti Tanács előtte megjelenő tagjainak, akik rámutattak erre a gyógyításra váró jelenségre, azt felelte, hogy a vezetése alatt álló minisztérium már régóta élénk figyelemmel kiséri ezt a kérdést. Érintkezésbe lépett a népjóléti miniszterrel s a helyzet javítása érdekében kérte a Szakszervezeti Tanácsot, hogy a jövőben is legyen segítségére adatok szolgáltatásával. Kijelentésének legfontosabb része az volt, amely leszögezte, hogy ami a munkanélküliség elleni biztosítás kérdését illeti, ez elől nem lehet kitérni s ha eleinte szü kebb arányokban is, mégis meg kell kezdeni s azután lassan fejleszteni. A külföldi gazdagabb államok már régebben életbe léptettek olyan intézkedéseket, amelyek a dolgozni akaró, de munkához jutni nem tudó Sátoraljaújhely, julius 11. A szürke pénteki hétköznap ünnepnapjává vált Sátoraljaújhely város közönségének. Azzá tette a Hegyközi kisvasúinak a forgalom felvételét megelőző bejárása, az a szépen feldíszített szerelvény, tnely a Nagyállomástól kezdve végigrobogott a pálházai állomásig Csonka-Magyarország gazdasági életének egy igen jelentős tényezője most már a Hegyközi vasút. Óriási és szinte megbecsülhetetlen érték, a magyar gazdasági erőnek és akarásnak egyik legszebb tanúbizonysága. A nemzeti vagyonnak dolgozóknak bizonyos heti segélyt utal ki, amely biztosítja a legelemibb életszükségletek kielégítését. Örvendetes tény, hogy a magyar kormány is mélyen átérezve ennek az intézkedésnek szociális voltát, maga is hasonlót akar életbe léptetni, habár eleinte csak szerényebb keretekben, s az ország teherbíró képességéhez mérten. Kívánjuk, hogy mennél előbb érezhessük ennek az intézkedésnek jótékony hatását. olyan értékes alkatrésze fut vele végig Ujhely föuccáján, amelyre büszke lehet s amelyért csak hálás lehet a tulajdonos gr. Károlyi Lászlónak azon megértő tényéért, amellyel nem kapcsolta ki a vasutat városunk fejlődési lehetőségeiből. Nem kell újra meg újra ismételnünk ennek a kisvasutnak óriási gazdasági jelentőségét. Méltattuk ezt már nem egyszer lapunk hasábjain. De ezúttal rá kell mutatnunk még a Hegyközi vasútnak kulturális jelentőségére is. Meg- csonkittatásunk folytán elestünk ezeréves hazánknak az egész világ által mindig bámulattal csodált természeti szépségeitől, melyekkel a természet oly bőkezűen halmozta el a Kárpátok hegykoszoruzta és az Adriai tenger mosta területünket. Alig maradt meg nekünk valami a délibábos Alföld, a Balaton s a Dunántúl szépségein kívül. A Hegyközi vasút csonkaországunk legszebb vidékét hozza közel hozzánk, teszi könnyen hozzáférhetővé a Kemencze-patak völgyét, azt a gyönyörű vidéket, amely nem marad el Felső Zemplén természeti szépségeitől sem. Akkor fogja majd látni Ujhelynek a természet szépségeit méltányolni tudó közönsége, hogy mit nyert a kisvasút gazdasági jelentőségén kivül, ha majd, mint nekünk, módjában lesz megcsudálni a kis vasút által szelt vidék szivet-lel- ket egyaránt gyönyörködtető s az annyi elveszitettre emlékeztető remek szépségeit. * Péntek reggel 9 órakor gyülekezett a kis vasút mütanrendőri bejárására kijelölt bizottság a vasút újhelyi végállomásán várakozó szerelvény körül. A mozdony elejét két nemzeti szinti zászló és zöld gallyakból, mezei virágokból font koszorúk diszesitették s a j mozdony utáni ponyvatetővel elI sége messze elütött a dohánygyár i igazgatása által megkívánt ösme- I retektől, a dohánygyár üzemvezető biztosává nevezte ki. Ebbéli minőségében viselt dolgai ösmeret- lenek maradtak. Proletár felfogás szerint: hogy a proletár minden- i hez ért, valószínűleg mentek a dolgok ahogy épen mehettek, a hozzáértés hiányának dacára is. Ami pedig a forradalmasítást illette, ott nyitott ajtót döngetett. Későbbi szerepéről, valamint a többi mellékszereplőkről — forrásunk szerint — alább lészen némi, a diktatúrát és embereit jellemző eseményekkel kapcsolatban szó. * * * Bettelheimék „magyar Kron- stadtja“ közelében jelentkezett maradék Magyarországon az első ellenforradalmi tünet, amely alkalmat adott az emberéletre éhes terrornak a forradalmi törvényszék szerepeltetése által való munkájára. Az eddig megállapíthatott tényállás szerint a vasutas-gárda egyes vállalkozóbb tagjai kezdték egymás közt emlegetni, hogy az egész vörös bandát ártalmatlanná lehetne tenni, ha az újhelyi és sárospataki vasutasok összefogva a környék falvainak és Sárospatak jó érzelmű lakóival a selejtes vöEg-37-es száxQi ára. lOOO ^7égig a kisvasuton A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (62) II. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. Mikor a direktórium parancsára kötelességévé tétetett mindenkinek, hogy pénzét valamely pénzintézetben folyószámlára helyezze el, a betevők szűkre szabott havi járandóságainak kiutalásával a „pénzügyi politikai megbízott*: Zöldhelyi bízatott meg. Ebbéli minőségében tette magát a botrányos uralom egyik legellenszenvesebb alakjává. Tisztességben megöregedett úri nők és úri emberek gyakran hiába rimánkodtak a rüpők előtt, hogy élelmi, vagy más nélkülözhetetlen szükségleteik fedezésére szükséges néhány száz koronát a saját pénzükből utaljon ki. Minek az magának ? Kérdezte az elcsapott bankhivatalnokból diktatúrái hatalmassággá előléptetett pimasz. Ruhára, élelemre, vagy orvosságra, volt a válasz. „Nem adok, mehet a dolgára!“ Egy — a többi közt jótékonysága által is — országszerte köz- becsíilésben álló főúri nő, hiába kérte, hogy a felügyelete alatt állott népkonyha szükségleteire utalja ki a nélkülözhetetlen összeget. Nem adok! rikácsolta a söpredékek eme söpredéke. Bettelheimék eme hozzájuk igazán méltó kreatúrája különben az akkor gyakori népgyüléseken is hallatta szavát s mint a direktórium benfentese is hajlamainak megfelelően tevékenykedett. (A forradalom bukása után kézrekerült a hitvány, de mielőtt törvényt láthattak volna fölötte, hat gonosztevő társával sikerült a sárospataki kir. járásbíróság fogházából megszöknie). A Bettelheiin—Csuta uralom mellékszereplői közül, akik Uj- helyben voltak, kevés feljegyezni való akadt s munkájuk lényege a gonosz vezérek iránt való szolgai engedelmességükből állott, amiben egyébként sokan osztoztak olyanok is, akiknek Bettelheimék szerepet nem juttattak. Stern Miksa órás, a háború alatt a dohánygyári munkásnők mulattatására rendezett bálokat, kabarékat, amik által azok előtt népszerűségre tett szert s annak köszönhette, hogy a proletárdik- j tatura alkalmasnak ítélte őt a dohánygyári munkásság forradalmasítására s noha tanult mester-
