Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-18 / 49. szám
2. oldal. ZEMPLÉN 1924 junius 18. mes munkásságáról — csak rap- szódikus feljegyzésekre szorítkozhatunk mintha egy gazdag mű tartalomjegyzékét mutatnánk be. Mint kegyesrendi tanár kezdte pályáját félszázaddal ezelőtt, magával hozva a jeles tanitórend izzó fajszeretét, amely szövétneket gyújtott lelkében, amely történelmünk rejtett kincsei felé vetette világát s amelynek segítségével fejtette ki életének legértekesebb munkásságát. Életviszonyai változtával munkássága szinterét a vármegyéhez tette át s magánúton elvégezve^ jogot, az irodatiszti közbenső állomás után az árvaszék kisegítő ülnöke, majd al- később főszámvevője lett a vármegyének, mindenütt pihenést nem ismerő szorgalmával szolgálva reá az igaz elismerésre. Tudományos képzettsége és lelki hajlama akkor találtak igazi medrükre, amikor Zem- plénvármegye főlevéltárnokává nevezte ki 1908-ban boldog emlékű parnói Molnár István főispán. Be került az aranybányába a tudományos búvárkodás munkalázával s azzal az igazán nemes ambícióval, hogy nagy elődje Kazinczy Ferencz méltó utódja lehessen és azzá is lett a tudományos búvárkodás terén, amelyről huszonnégy kötet munkája tanúskodik „Adalékok Zemplénvármegye történetéhez“ cim alatt, amelyen kívül „Sátoraljaújhely története“ cimü érdemes munkájának is megírta első kötetét. Az Adalékok írója magára vonta úgy a történelmi társulat, mint a történelemirók és a történelem tudományának barátai figyelmét országszerte s számos elismerés tüntette ki fáradhatatlan lelkes munkásságát. Nem érdektelen, hogy az első gratu- lánsa gr. Andrássy Gyula volt, akit mint történelem bölcselőt, döntő szó illet meg, annak az érdemnek a méltatásánál, amely a magyar államfő kitüntetésével találkozott. A történelem tudományának számos munkása követte a szerencsekivánásban (még külföldről is) gr. Andrássy Gyulát. Az Adalékokkal és Ujhely város története cimü munkájának első kötetével nem merült ki a kitüntetett munkássága s mert munkaedzettsége és bírása csorbithatat- lanok, biztosra vehetjük, hogy müveinek ktncses garmadáját ezután is tetézni fogja. Kossuth János. A Tiszajobbparti Erdészeti Egyesület Közgyűlése F. hó 14-én tartotta az Egyesület tavaszi rendes közgyűlését Miskolcon az iparkamara székhá zának üléstermében. A közgyűlésen Waldbott Kelemen báró elnökölt s részt vettek azon Zemplénből Waldbott Frigyes báró ! nagybirtokos, Onczay László erdőtanácsos és Tamás János erdőmérnök, az Egyesület pénztárosa. A napirend letárgyalását követő indítványok kapcsán báró Vrald- bott Kelemen két nagyjelentőségű kérdést tárt a közgyűlés elé. Rámutatott a fakereskedők ama törekvésére melyekkel uj szokványok bevezetésével kísérleteznek. Nekünk — mondotta — tekintettel kell lenünk a hazai erdők szomorú állapotára és nem engedhetjük meg, hogy a fakereskedők luxus szokványokat állapítsanak meg, melyek a tüzifatermelést igen megnehezítik. Az elnök második indítványa a facsemeték beszerzésének sürgetésére vonatkozott, mert a mai A nyári munkaidő sokakat visz- szatartott s igy kisebb érdeklődés mellett tartotta meg Zemplén vármegye f. hó 17 én évnegyedes rendes közgyűlését, melyet pontosan d. e. 10 órakor nyitott meg Thuránszky László főispán. A sátoraljaújhelyi és mádi adó- felszólamlási bizottságokban megüresedett tagsági helyekre Moldo- ványi Géza ny. pénzügyi tanácsost, illetve Kalmár János mádi birtokost választotta meg a közgyü lés, mely megilletődötten hallgatta végig Dókus Gyula ny. alispán szép levelét, melyben köszönetét mondott a kormányfőtanácsossá történt kitüntetése alkalmából a törvényhatóság részéről kifejezett üdvözletért. A közgyűlés elrendelte a köszönő iratnak a levéltárban való elhelyezését. A közigazgatás három havi állapotáról szóló alispáni jelentés nagy vonalakban s mégis kimerítő részletességgel vázolta a negyedévi közigazgatás munkáját és annak eseményeit. Ismertette a pusztító tavaszi árvizeket, a Ronyva, Tisza, Bodrog, Hernád és Sajó áradásait, az árvízvédekezést, az idejében megtett intézkedéseket s a tanulságok nyomán elkerülhetetlenné vált preventív eljárásokat, melyek különösen a Ronyva szabályozásával kapcsolatosak. Majd beszámolt a jelentés a politikai határbejárásról s a vármegye képviseletének e fontos aktusnál teljesített szerepéről. A gazdasági ügyekkel kapcsolatban nagy elismeréssel nyilatkozott a jelentés a vármegyei kisgazdaközönség azon előrelátásáról, mellyel a jó példával elöljáró nagybirtokosok után indulva az elmúlt ősz kedvező időjárását felhasználva csaknem mindenütt beszántogatta földjeit, előkészítve a tavaszi vetés alá. Igen nagy hasznát látta ennek a kedvezőtlen időjárásban s innen van, hogy a tavasziak megküzdöttek a májusi szárazsággal s az ősziekkel együtt szépen fejlődtek és a legszebb reményekre jogosítanak. A rétek nagy hozammal biztatnak, de szép termést Ígérnek a mesterséges takarmánynemüek is. A jelentés szerint a vetések mellett a kapásvetemények, takarmánynemüek olyan nagy terméssel biztatnak, aminő már messze idő óta nem volt. helyzet az, hogy a csonkaország 1 nem tud elegendő facsemetét termelni. Az erdőtelepítéseket veszélyeztető tacsemete hiány pótlása iránt az Egyesület felirattal fordul a földművelésügyi kormányhoz. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget és utánna az Egyesület tagjai a Szinvavölgyi Erdei Vasút különvonatán kirándultak a vasút menti telepekre s a diósgyőri Tapolca-fürdőbe. Sátoraljaújhely, junius 17. Panaszolja a jelentés, hogy gazdáink épenséggel nem törődnek a gyümölcsösök védelmével, a kártékony rovarok irtásával, a permetezésekkel, a szükséges óvórendszabályokkal, melyek elmulasztása gyümölcstermelésünket egyenesen veszélyezteti. Ezeken a szomorú állapotokon csak az segíthet, ha a nemzetgyűlés a növényvédelem tárgyában törvényt alkot s kötelezővé teszi a gyümölcstermelésre kártékony rovarok irtását. Indítványozza azért, hogy a törvényhatóság a növényvédelmi törvény megalkotása végett írjon fel a nemzetgyűléshez. Ezen indítvány elfogadása után Gosztonyi István, a szerencsi járás főszolgabirája szólt hozzá a jelentéshez, előadva, hogy a szerencsi járás több községének területén nagy pusztításokat okozva fellépett a valószínűleg Borsod és Heves vármegyékből átvándorolt olasz sáska, amelynek irtása igen komplikált, de a veszedelme annál nagyobb, mert a lucerna, lóhere, cukorrépa, lencse, borsó stb. veteményeket teljesen tönkreteszi. A főszolgabíró — bár saját hatáskörében is mindent megtett a veszedelem elhárítására — a törvényhatóság sürgős védelmét és intézkedését kéri a vármegye többi részeit is fenyegető veszedelem elhárítására. Bessenyey Zénó és Molnár János bizottsági tagok fölszótalására a közgyűlés Molnár János gazdasági kamarai alelnököt küldötte ki a helyszínére a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. A közgyűlés legnagyobb horderejű kérdését referálta ezután Gnädig Lipót műszaki főtanácsos — a kereskedelemügyi minisztériumnak a berecki-i Bodroghid fölépítésére vonatkozó leiratát. A múlt évben tartott törvény- hatósági közgyűlés 850 millió korona kamatmentes kölcsönt kért a minisztériumtól a hídépítés költségeire s megállapította az érdekeltek hozzájárulási arányát. A minisztérium leiratában megállapította, hogy ezen összeg ma távolról sem elegendő az építkezés költségeire, de egyelőre 400 millió korona kölcsönt kiutalt azzal, hogy az építkezéshez szükséges összeg további fedezetéről a törvényhatóság gondoskodjék. Az államépitészeti hivatal becslése szerint a hídépítés költségei ma 4 milliárd koronát igényelnek s az állandó választmány javaslatot terjesztett elő a szükséges összeg fedezetére vonatkozólag is. A javaslat szerint a 133 vagon búza értéket képviselő építési költséget a következőképen osztanak föl: 13 vagon búza értéket nyernének öt év alatt a fölemelt vám- jövedelemből : 50 vagon búzát, évenkint 10 — 10 vagont a vármegyei utadóalap s a fenmaradó 70 vagont Sátoraljaújhely város és az érdekelt községek fizetnék öt évre felosztva. Az építkezést már a folyó évben megkezdik s másfél év alatt befejezik. Az építkezés ezen határidő alatt leendő keresztülvitele szükségessé teszi megfelelő kölcsön felvételét, melyről egy későbbi rendkívüli közgyűlés fog dönteni. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatát az alispán felszólalása után a legnagyobb megértéssel egyhangúlag elfogadta s igy most már kétségtelen, hogy Sátoraljaújhely és a Bodrogköz életérdekeire és jövőjére olyannyira fontos Bodroghid aránylag rövid idő alatt felépül. Nagyobb érdeklődést keltett még a szerencsi járás kettéválasztásának ügye. Az itt érdekelt községek, melyek a jelenlegi járási székhelytől távol esnek, rnár régebben kérték a járás kettéválasztását, illetve egy szolgabirói ki- rendeltségnek Tiszalucz székhellyel való létesítését. A belügyminisztérium késznek nyilatkozott a járás kettéválasztására, de nem volt hajlandó a kirendeltségnek önálló hatáskörrel való felruházására. Az állandó választmány, belátva azokat a fontos adminisztra- ! tiv és gazdasági érdekeket, ame- | lyek Tiszaluc székhellyel egy önálló szolgabirói járás létesítését I indokolják, azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé. hogy tekintettel a jelenlegi járási székhelytől távol eső községek közigazgatási és gazdasági érdekeire, melyeket hatékonyabban és a kívánatos céloknak megfelelőbben szolgálhat egy a községek központjában fekvő széhely — határozza el a törvény ■ hatóság Tiszalucz székhellyel egy önálló szolgabirói járás létesítését. A járás létesítése több költséget nem okoz, mert személyzetét a meglévő személyzet szolgáltathatná s csak egy szolgabirói állást volna szükséges főszolgabírói állássá átszervezni. A törvényhatóság az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadta. A délutáni folytatólagos közgyűlés intézte el a hosszú tárgy- sorozat további pontjait. £gy hálószoba berendezés ebéölő-öivánnyal is székekkel együtt olcsón eladó. Cim a kiadóhivatalban. Törvényhatósági közgyűlés Az alispán évnegyedes jelentése. — Másfél év alatt iölépül a bereczki-i Bodroghid — A szerencsi járás kettéválasztása. Fekete frakk szövetek békebeli minőségben kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- Bníjnijnn f»jn^ Sátoraljaújhely mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön- Dl Ullllul Llífj£jl$ FŐ-üiCa IG. SZ. legessége állandóan nagy v Tasztékban. -----~~ fíői costume és ruha szövetek nagy választékban
