Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-08 / 20. szám
Ötvenötödik évfolyam. 20. szám Sátoraljaújhely, 1924. március 8, Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton j Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I I Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ár: Negyedévre. . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttér soronként 800 K. Telefon: (szerkesztőség) 63 szám. FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon: (kiadóhivatal) 63. szám. ■■■Hl Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Kglúny szó a testnevelés Meséhez {Mitsui céllovö egyesületeket Irta: dr. Mizsók József vármegyei főjegyző. A régi nagy Magyarország a maga természetes határaival, a határok mentén elterülő hegy- és dombvidékeivel, hadászati szempontból kitűnő védelmi vonalakkal rendelkezett. A mai Csonkaország határait az antant hatalmak a kisautant kívánságára akként állapították meg, hogy az természetes határvonalak hijján minden részén nyitva áll egy esetleges betörésnek. Természetes védelmi vonalak hiányában az erős határokat polgáraink szivében kell megalkotnunk Erős, edzett, a hazáért élni s ha kell meghalni tudó, sportkedvelő ifjúságot kell nevelni, mely a hazáját jobban fogja tudni szeretni, mint mi, akik a Károlyi-forradalom és kommunizmus alatti gyáva viselkedésünkkel azt elvesztettük. Jól célzó Teli Vilmosokat kell ne- velnük, akik a velünk szemben már számbeli túlsúlyoknál fogva is fölénnyel biró ellenségeinkkel szemben megtámadtatásunk esetén képesek felvenni a harcot, akiknek mindenike, ha arra szükség lenne, akár mint önálló harcos is j nemzete igaz ügyének védekezésében kész önmagát akár föláldozni is. Nemzeti öntudat, nemzeti érzéssel kell átitatni népünket, amely büszke legyen magyar mivoltára. Hogy a zsidóság az Úristen kü- • lönös kiválasztott népének hiszi magát s ettől áthatva oly nagy teijesitményekre képes, az Mózes érdeme. Bele kell nevelni népünkbe, hogy ő az Úristen első katonai nemzete. Hogy a poroszság, illetve németség Königrätz és Sedán mellett a világháborúban is oly óriási katonai teljesítményekre volt képes, hogy a nemzeti érzés, a nemzeti öntudat oly erősen él bennük, elsősorban a német tanítóság s a német középosztály érdeme. Én megtudom érteni a porosz junker büszke, gőgös mivoltát, mert hiszen egy osztály, amely békében elsőrangú nemzetgazdákat, háború idején elsőrangú katonai vezetőket ad s amely osztálynak a fiatalságában alig van valaki, aki a világháborúból derekasan ki nem vette volna a részét, büszke lehet magára, családjára, porosz mivoltára. Tanuljunk tőlük. Hogy Anglia az általános véd- kötelezettség hiányában is mindjárt a világháború elején oly nagy tömegeket volt képes a hadszíntérre dobni, az annak tulajdonítható mert Anglia földjén a sport már a háború előtti években oly nagy méretben volt kifejlődve, amint falán sehol a föld kerekségén. A sport edz erősít az élet küzdelmeinek elviselésére, fejleszti az egyéni bátorságot, fürgeségre, erőfeszítésre szoktatja a testet, amely mint ilyen jó szolgája lehet az életben a léleknek. Bizonyára valamennyien ismerjük ezt a mondást ; Mens sana in corpore sano. Úgy is van. Ifjúságunk testi nevelését a lehető legmagasabb fokra kell emelnük. A testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott vallás- és köz- oktatásügyi miniszteri rendelet a napokban napvilágot látott. E körülmény késztett engem e cikk megírására. Nálunk a múltban igen sok üdvös törvényt hoztak, amely a gyakorlati életben, nem lévén hozzá alkalmas végrehajtók, nem váltak be. Kívánom, hogy e törvénynek más legyen a sorsa. A törvény szerint az állam : 1. mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, a főiskolák körében pedig ezt minden hallgató számára lehetővé teszi; 2. szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően részt vegyen ; 3. támogatja azokat a társadalmi alakulatokat, melyek testneveléssel komolyan foglalkoznak s működésűk nemzeti irányával a támogatást megérdemlik. A törvény értelmében tehát az iskolánkivüli férfilakosság is 21 éves korának betöltéséig testnevelési kötelezettség alatt áll. Hogy azonban e törvény ne írott malaszt legyen, hanem abból feltámadás következzék be, vezetőkre van szükség, akik a közért hajlandók dolgozni, fáradni, áldozatkész emberekre, akik a nemes cél érdekében anyagi áldozatokat is I készek hozni. A magyar katonanáció volt ! mindig, a magyar lovas nemzet | volt egy évezred óta. Ezt tudják, elismerik ellenségeink is. A harc- j téren német ember szájából hallottam, hogy a magyar közkatonában, a magyar parasztban több gavalléria, több katonai érzék van, mint egy cseh tisztben, A magyar szeret katonáskodni, büszke katonai mivoltára, népünk e katonai hajlamát kell kihasználnunk, hogy uj életre keltsük, hogy halottaiból feltámasszuk Magyarországot. Ma a trianoni béke folytán csak 35.000 főből álló hadsereget tarthatunk Félő, hogy ez az állapot káros hatással lesz népünk katonai hajlamára. Ennek ellensúlyozására gondolok én a céllövő egyesületekre, amely ébren tartaná népünkben a katonai szellemet; nem kell hozzá községenkint csak egy jó fegyver, s lelkes vezető, aki jól lőni, s a fegyvert biztosan kezelni tanítaná meg a fiatalságot Alakítsunk tehát tiroli mintára céllövő egyesületeket. Én bizom a magyar lelkészi, tanítói és közigazgatási karban, hogy a törvényhozó és közoktatásügyi minisztérium által hozzájuk fűzött reményeket a törvény végrehajtását illetőleg be fogja váltani. Adja a Magyarok Istene, hogy úgy legyen. A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (32) I. Bevezetés A történelmi anyag egybefoglalásának vázlatos ösmertelése. Egyébiránt az említett közlemény Írója nagy tévedésben volt, ha azt hitte, hogy a néptanács változtathatott volna a helyzeten. A Néptanácsot megszervezni annyi lett volna, mint a megnagyobbított munkástanácsot szabadítani rá a városra. Mert az adott körülmények között a közlemény megjelenése idejében csak azok lehettek volna már „néptanácsosok“, akiket Csutáék engedtek volna. A kavarodást, amelyet a proletárdiktatúra felé közeledés jellemzett s amelyet a forradalmi kormány ellensúlyozni nem volt képes, a „Felsőmagyarországi Hírlap" 1919 évi 4. számában megjelent „Feljegyzések a hétről“ cimü cikk élénken illusztrálja. Ezen cikk egyik alcíme „A városháza kommunistái* a következőképen szól: „A városházán a múlt szombaton (január 4) kikiáltották a kommunizmust és a proletárdiktatúrát.“ Egy csoportja a városi tisztviselőknek „mint évtizedes meggyő- ződéses szociáldemokraták nem várhattak tovább és egybehívták a városi tisztviselők szakszervezetét. Nem használt ott semmi döntő érv. Beszélhettek jogtalanságról, demokráciáról a tisztviselők, mégis bolsevikiekké lettek.“ ... „A pálya azonban igen rövid volt, még félkörre sem terjedt. Pár nap múlva a szellő megfordult és a fuvallat a városnak arcát érte. Szombaton lettek kommunisták, de már szerdán este újból határoztak. Mégpedig akként, hogy kilépnek a kommunista pártból. Nem veszítettek semmit . . . iskolát teremtettek arra, hogy amilyen könnyű egyik pártból a másikba belépni, ép oly könnyű a kilépés is.“ Ez a közlemény arra a gyors színváltozásra mutat reá, amelyre abban az időben nagyon is hajlandók voltak sokan. Ha Csutáék és Bettelheimék • zajosabb utcai i sikert arattak, emelkedett a presz- j tizsük, természetesen megszaporod- ! tak a párthivek is, mig az ellenkező szél más irányú érdeklődést keltett. Az akarnokok, az önrek- lamirozók nyomukban voltak azoknak, akiknek táborához volt op i purtunusabb csatlakozni. Mikor Bettelheimot Ujheiyből ! elűzték s a vasutasok férfias fel- ! lépésükkel ha csak néhány órára is derűt hoztak a városba, a kom- I munisták részvényei esni kezdtek az újhelyi börzén, hogy aztan ismét emelkedjenek. Mindkét mozzanat éreztette a hatását sokakra, akik igyekeztek leveses bögréjüket a kialvófélen lévő tűz mellől a most kigyulladt tűz mellé helyezni át. * * * Betíelheim a fővárosban — a hová Ujheiyből menekült — csakhamar reátalaIt az igazi társaságára. A „Gólyavárának nevezett kávéház volt ugyanis — amint azóta hírhedté lett — a fővárosi, sőt részben a külföldi kommunista-anarchista banda főfészke. A sötétlelkü gazemberek a Károlyi uralom tehetetlenségébe elbizakodva bátran áshatták aknáikat s jóformán nyíltan toborozhatták újoncaikat a társadalomellenes romboló hadjáratra. A szocialisták — dacára hogy később tagadták a kommunistákkal való fegyvertársi viszonyt — a forradalmi szellem hevesebb feilobbanását vélték remélhetni a kommunizmusban s inkább élesztették annak mohóságát. A szocialisták fékező tevékenysége néhány elcsépelt frázis eiharsogására szorítkozott. (A dr. Vince Sándor újhelyi kiszállása is aféle kommunista fékező kísérlet volt. Ő is emlegette az „időelőttiséget“, az elsietés hátrányát. Amint láttuk, egyenlő volt a semmivel.) Mintha azt mondták volna, csendesebben „elvtársak“, mert eltaláljátok hamarkodni a dolgot I De bizonnyal akként gondolkoztak, hogy tettre kerülvén a dolog, majd egyesülnek, a Marxi ideológia szellemében, amely szerint a szocializmus a világmegváltó akció egyik stációja s azt, a kommunizmustól lényegében megkülönböztetni nem lehet. (FolyL köv.) Eg*37-es szára ára 600 33Z.
