Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-06-28 / 52. szám
Ötvenötödik évfolyam. • 52. szám Sátoraljaújhely, 1924. junius 28. Megjelenik hetenként kétezer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) I Telefon: (szerkesztőség) 63 szám. H Előfizetési ár: f P I Negyedévre. . 20000 K. Z/EMPLEN \s POLITIKAI HÍRLAP ■ FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF Telefon : 63. szám. 'kiadóhivatal) Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. 9 sajtó alhotmónybiztositélia A büntetőnovella sajtószakaszai ellen sokféle felszólalás történt s ezt a kérdést sérelmi anyaggá teszi a pártpolitika. Kétségtelen, hogy a sajtó szabadságjogainak tiszteletbentar- tása olyan körülmény, amelynek alá kell vetnie magát kormánynak, sajtónak és közvéleménynek egyaránt. De amiképpen megkívánjuk ezt az egyiktől, úgy joggal megkívánhatja mindegyik tényező a másiktól. A háború és forradalmak lezajlása óta a le- higgadás folyamán az ellenzék mindkét pólusa felől, jobbról és balról sürgető kívánságok hangzottak el, amelyek a sajtójog és sajtórendészet korszerű reformját követelték. A jobboidali ellenzék a becsületes és nemzeti irányú sajtó védelmében kívánta és kívánja annak biztosítékát, hogy forradalmasító törekvések, állambomlasztó tendenciák többé úrrá ne lehessenek a sajtó utján a társadalom megtéveszthető rétegein, mig viszont ellenlábasaik, a szocialisták mindig alkotmánygaranciaként követelték, hogy a közigazgatás kezéből vétessék ki a sajtórendészet és olyan forum ítélkezése alá bocsáj- tassék minden sajtóvétség és politikai természetű, sajtó utján elkövetett kihágás, mely fölötte áll a politikának és pártatlanabb a kormányoknál. Hát most itt van a büntetőnovella uj sajtórendelkezése, amely mind a két oldalú ellenzéki kívánságnak megfelel, körülbástyázza a tisztességes újságírást, viszont a pártatlan igazságszolgáltatás kezébe teszi le a megtorló intézkedés (lapbetiltás) jogát. És mégis mit látunk ? Mü- felháborodást és oppoziciót. A szabadságjogok védelmének ürügye alatt támadják a novella sajtórendelkezéseit, illetve most már ezen keresztül a legfelső független birői ítélkezés pártatlanságát. Szóval a szabadságjogok állítólagos védelme leleplezi önmagát és nesztelenül megjelenik igazi képében, mely azt mutatja, hogy tulajdonkép a közszabadságokkal való visszaélés orgiáit. Mert legyünk csak tárgyilagosak és igazságosak, bármily szabadságjognak lehet-e nagyobb alkotmánybiz- tositéka annál, mintha e jog védelme, illetve a joggal történt visszaélés fölött való itéletmondás a legfelsőbb igazságszolgáltatási fórum és tekintély kezébe van letéve, mely függetlenül még magától az államhatalomtól is, tisztán a jog és igazság elvein mond ítéletet elevenek és holtak fölött. Európa valamennyi országa kénytelen volt és sok ország még ma is kénytelen a há- j boiu utáni közviszonyokból magyarázható belső szükségszerűségek miatt rendkívüli korlátozásokat fenntartani a jogrend biztosítására. Nem akarunk pláne a szomszédos államok belviszonyaira hivatkozni, csupán megértetni kívánjuk, hogy Magyarország éppenséggel nincs az utolsók között abban a tekintetben, A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János (58) II. i4 diktatúra Sátoraljaújhelyben. Hartstein „elvtárs“ a proletárdiktatúra katonai parancsnoka (azelőtt őrmesteri rangot viselt) s állítólag volt valami a rovásán, harsány hangon adta tudtára a vasutas gárdának, hogy az uj uralomnak leteendő fogadalom végett hivatott be. A felhívásra mozgás támadt a vasutasok között, sőt morgást is lehetett hallani, ami félremagyarázhatatlanul a fogadalomtól való idegenkedést jelentette. Hartstein erre a sorból való kilépésre szólította fel azokat, akik vonakodnak a fogadalmat letenni. Fodor János, Szemán István, Kiss Lajos, Nagy Gábor és Laczkó Pál vasutas altisztek léptek elő, amire a két oldalt álló fegyveres tömeg soraiból vad or- ditozások hangzottak fel: „falhoz j kell állítani őket és agyon lövetni, | mint a kutyákat.“ i Az öt bátor vasutas csak ismételt rábeszélésre engedett. Társaik hogy konszolidációja biztosításával egyidejűleg a szabadságjogok biztosítása tekintetében fokozatosan visszafejleszti a deffenziv természetű korlátozásokat, aminek eklatáns példája ép a sajtórendé- j szetnek kormánybefolyás alól való kivétele. A kormányzat önként mond le egykori kiLélekemelő szép ünnepség folyt i le szerda délután a Gróf Széché- ! nyi-Wolkenstein Ernöné és Gróf Széchényi Lászlóné Wanderbilt Gladys védnöksége alatt álló sátoraljaújhelyi városi népkonyha helyiségében. A konyhát fenntartó Jóléti Bizottság bőkezű támogatójának, megsegitőjének, gr. Széchényi Lászlóné Wanderbilt Gladys- nek arcképét helyezték el hálás emlékül, mely a nemesszivü, érzéseiben és cselekedeteiben teljesen magyarrá lett grófnőt öt kedves, szép leányától környezve ábrázolja. A hit, a meggyőződés, a lelki erő, a borzalmak és szenvedések iránti megértés mindig nagyobb volt az asszonyi szivekben. De emellett is mélységes hódolattal figyelmeztették őket. hogy vonakodásaikkal az ügynek nem használhatnak, ellenben gyermekeiket apátián árvákká tehetik. Visszalépve a sorba, engedtek az erőszaknak. Hartstein „elvtársat“ és Csutáékat azonban a kényszerű fogadalom nem engesztelte ki, annál kevésbé, mert a vasutasok kijelentették, hogy fogadalmuk által nem érzik magukat a vörös hadseregbe való belépésre kötelezetteknek. Parancsot kapott a vasutas gárda vezetője még a ki- kényszeritett fogadalom napján, hogy az Öt vonakodót azonnal tartóztattassa le s a forradalmi törvényszék elé állittatás végett kisértesse be a törvényszék fogházába. Ez a parancs a vasutasok tudomására jutva, felháborította őket, amit megneszelve a direktórium, Hartsteinnal visszavonatta a letartóztatási rendeletet és csupán az öt renitens lefegyverzését követelte, majd amikor arról értesült, hogy a vasutasok azt is ellenzik, napirendre tért a dolog fölött. A direktórium kénytelen volt fél sikerrel érni be s a fegyver a kicsikart fogadalom után is azon férfiak kezében maradt, akik a január 12-iki megyeházi támavételes hatalmának a nagyjelentőségű jogáról és azt visz - szaadja a nemzetnek, amely annak idején reá ruházta azáltal, hogy a pártatlan és független bírói ítélkezést, mint legfőbb alkotmánybiztositékot állítja őréül a közvéleményt irányitó hazafias és becsületes magyar sajtónak. kell meghajolnunk és tisztelegnünk az olyan asszonyi lélek előtt, a melyik egy szabad és nagy nemzet boldog lehetőségeiben kifejlődve, kivételes helyzetében, gyermekeinek magyar vérén át azt érezteti a fájdalmak völgyéből feltekintő nemzet szenvedőivel, hogy egy asszonyi szívbe, egy asszonyi gondolatba sokszor egész világok férnek belé. Gróf Széchényi Lászlóné Wanderbilt Gladys jótékonyságának csak egy csekély részlete az, mely- lyel a városi népkonyha segítségére sietett. De amikor az oly sokért az egész magyar társadalom hálája illetheti, e csonka város meg- raboltjainak, az árváknak, az özvegyeknek, a boldogtalanoknak, a dás után hangosan Követelték Bet- telheimnak a városból való eltávozását s akik ellenforradalmán mivoltukat sohasem álcázva, állandóan rémei voltak a világcsalóknak. Körülbelül két hétig kellett még rettegniük, amikor — amint látni fogjuk — az egymás fölébe tornyosuló események megszüntették a fogvacogtató állapotokat. * * * A diktatúra az iskolákra vetette magát a fővárosban, amelyet nyomban utánzott a saujhelyi direktórium is. Az „uj szellem“ bevezetését különben már a Károlyi kormány kezdte meg Kunfi Zsig- mondnak az egyetemi autonómia elleni merényletével, amellyel el - árulták a boldogtalan uralom vezetői, hogy méltóak tegyyertársaik- hoz. Idézve az erre vonatkozó forrás szavait: „Kunfi már a proletárdiktatúra kihirdetése előtt rendeletet készített arról, hogy a középiskolákat a proletárság számára kell fentartani, a rendeletet ugyan nem proletárokról, hanem munkásokról és földmivesekről szöve- gezte, de a rendelet szerint a polgári osztály már csak ideig-órájg i tűrt elem lett volna az iskolában.“ Ünnepség a városi népkonyhán Gróf Széchényi Lászlóné Wanderbilt Gladys arcképének elhelyezése 2=2gT3rés szám. ára, ÍOOO 2SZ,
