Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-19 / 32. szám
Ötvenötödik évfolyam. 32. szám Sátoraljaújhely, 1924, április 19. Megjelenik hetenként kétszer szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely (Vármegyeház udvar) Előfizetési ár: Negyedévre . . 10000 K. Hirdetések: négyzetcentiméterenként. Nyllttór soronként 800 K. Telefon : FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Telefon: (szerkesztőség) 03, caám. Báró MAILLOT NÁNDOR Dr. MIZSÁK JÓZSEF || (kiadóhivatal) 63. Biám. A njagyar husVét Irta: Enyedy Andor. derengés ott kezdődik, amikor erős férfi és gyönge női vál- lak, ifjúi fejek és gyermeki akaratok engedelmesen meghajolnak és megadással szólnak: Uram odaadjuk a kicsiny, külön életűnket a nagy, a közös, a szent magyar életnek Kopottan; testben és lélekben elcsigázva, — ruhában és reménységben egyaránt lerongyolódva, — szemében a Golgotajárók mindenre elszánt, izzó fájdalmával, szivében hiábavaló fáradozások, csalódásba dermedt álmok fásultságával, végső, vonagló élni akarásával még a külföldi kölcsön mentődeszkaszála, beígért morzsája után kapkodva ; érkezik a magyar nemzet a feltámadás, az élet ünnepéhez, — husvét reggeléhez. Talán nem is lehetne ma reánk megfele- • löbb jelzőt találni, mint ami a doberdói viaskodásunk, titáni harcunk láttán a Luigi Barzini tolláról fakadt: „a keresztre- feszitett nemzet“. Igen, keresztrefeszitett nemzet vagyunk. Nem törtek kerékbe, nem hamvasztottak el máglyán, nem fejeztek le, nem lőttek száz golyóval a szivünkbe, csak keresztrefeszitettek. Nem öltek meg a mai irgalmas mód szerint egyszerre, hanem felszegeztek az Ítélet fájára világ cégérjének, Európa hullájának, elkötötték n végtagjainkat, megakasztották a vérkeringésünket s most várják köntösünket sorsolva, gúnyolódva, fölényeskedve és szitkozódva a lassú, de biztos el- kábulásunkat, elvérzésünket, végkimerülésünket, hogy aztán nyugodtan, aggodalom nélkül betehessenek a felettünk átrohanó történelem, a rajtunk beteljesedett végzet sírjába. Közben csalóka, de annál ártalmasabb injekciókat is nyújtanak felénk, mint ahogy kínálták a kereszten gyötrődő Idvezitő. nek ellenségei, gyilkosai a méreggel elegyített ecetet. A kereszt törvényét az Ur Jézus Krisztus ebben a mélyértelmü hasonlatban fejezte ki: „Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem“. Egy nagy novellairó leírta egyszer a földbevetett gabonamag lázongását, panaszát, fájdalmát, keserűségét, hogy őt a világosságból, száraz, meleg napfényről, a sötét, a hideg, nyirkos földbe dobták. Az evangyéliumok legszivbemarkolóbb részletei a halállal civódó Jézus belső háborgásának, tépő kinjának leírásai. De ki Írhatná le a kereszt alá rekesztett, Trianon Golgotájára téritett magyar nemzet felmérhetetlen gyötrelmeit, égre kiáltó keserveit? A gabonamag elfelejtette bánatát és megszégyenülten hálálkodott, mikor a földben csírázásnak indulva újra felütötte fejét a tavaszi napfényre, aztán szárrá erősödött és kalásszá gazdagodott. A Golgotának finden irtózata eloszlott, minden siráma elhalkult, minden kárpitokat hasogató gyásza megenyhült a húsvéti diadal, a feltámadt élet sugárözönében. A magyar Kálváriának is meg lesz a maga gyümölcse : a magyar feltámadás, csak higyjünk benne és dolgozzunk, szenvedjünk szívesen érte. Mert ne felejtsük el, hogy a husvétot nyerő kereszthordozás önkéntes, áldozatos és nem kényszerű szenvedés. Amig mi csak kellemetlen kényszer gyanánt hordozzuk a magyar sorsot s versenyezve igyekszünk kibújni annak kö telességei, terhei, keresztjei alól; addig nincs a Krisztussal közösségünk s nem dereng számunkra húsvéti reggel. Ez a feltámadásáért! üzemi képviselőtestületi közgyűlés Szerdán déluán 4 órakor tartotta a város üzemi képviselőtestülete közgyűlését. Tárgysorozaton szerepelt a városi közmüvek üzemi és számvizsgáló bizottságainak 1923. évről szóló jelentése. Az üzemi bizottsági jelentésről meg kell jegyeznünk, hogy az nagy szakavatottságról és széles látókörű ismeretekről, hozzáértésről tesz tanuságot, kimerítően és tárgyilagosan fejtegeti azokat a nagy nehézségeket, amelyekkel a városi közmüveknek, különösen a villamos telepeknek országszerte meg kell küzdeniük, hogy létüket fentarthassák a mostani leromlott gazdasági viszonyok között. A bemutatott zárszámadások szerint a városi közmüvek 1923. évi mérlegen belüli tiszta nyeresége cca 101.000.000 koronát tett ki. Ez a nyereség -módot ad arra, hogy az értékcsökkenési és megújítási alapokat megfelelően dotálhassák. A számvizsgáló bizottsági tagok részére egyenként 600.000 kor. tisztelefdijat szavazott meg a képviselőtestület, az üzemi bizottsági tagok a mérlegen belüli nyereség 5%-át kapták jutalék cimén az üzemi bizottsági üléseken való megjelenések számának arányában. Az ülés harmónikus lefolyását csupán az zavarta meg, hogy egyik képviselőtestületi tag tiltakozott az üzemi bizottsági tagok honorálása ellen. Dr. Orbán Kálmán elnöklő polgármester a felszólalásra adott válaszában kijelenti az üzemi bizottsági tagok megbízásából is, hogy a honoráriumról lemond, azonban erre vonatkozó javaslatát nem vonja vissza, mire a képviselőtestület a polgármesteri javaslatot elfogadja, sőt dr. Búza Béla indítványán a üzemi bizottság tagjainak odaadó működésűkért köszönetét és bizalmat szavaz. Tárgyalták továbbá a Diana fürdő rendbehozatalára vonatkozó ' költségvetési és a Pénzintézeti Központtól e célra fölveendő 100.000,000 K kölcsön ügyét. A képviselőtestület a költség- vetést elfogadta és felhatalmazást adott a kölcsön felvételére. Az üzemi bizottságnak a képviselőtestülettől nyert felhatalmazás alapján megállapított viz- és áramfogyasztási egységárakra vonatkozó bejelentése után az ülés véget ért. r Elerriényeim és tapasztalataim a világháborút követő időben.* Irta: gróf gróf Maüátb József. Az 1928 október 31-é(n megindított forradalmi mozgalmak juttatták a magyar nemzetet arra a lejtőre, melyen a bolsevizmus fertőjébe ért el és az ebből „felszabadító“ ellenséges megszállás eredményezte a nemzet javainak elrablását. Mozgatói hirdették a szabadság egyenlőség, testvériség, a magyar nemzet évszázados jogainak megvalósulását: a nemzet önállóságának és függetlenségének vértelen kivívását hozta progrmmjuk. Tényleg azonban az erős jogállam alapját rendítették meg! November 16-án lemondatják Magyarország koronás királyát, kikiáltják a nép- köztársaságot és a sajtó és gyülekezési szabadság olyan formáját hirdetik ki, mely életre kelteti a kommunista szervezkedést, és tév- utakra vezeti a földéhes népet. Az alkalmi lelkesedéssel „őszirózsás forradalom *-nak nevezet) mozgalom nem volt egyéb, mint az első lépés a bolsevizmus utján. Amikor ugyanis a magyar nemzeti gondolat zúzott szárnyakkal lebukott az utca sarába: helyette egy másik fajta, diadalmasnak vélt nemzetközi érzés bontakozott ki, amely szakitot) a német barátsággal s határozottan antant-párti lett. Az a uémetelienes politika annyira elvakulta vált, hogy Mack*) Részlet a szerző fenti cimü müvének most megjelent harmadik kötetéből Egr^res száamcL dia 600 £Z.
