Zemplén, 1924. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-19 / 32. szám
2 oldal ZEMPLÉN 1924 április 19. ensen internálásától sem riadt vissza. Igazat kell tehát adnom azoknak, akik azt mondják, hogy októberben nem is volt forradalom, hanem feloszlás, egy fáradt, illúzióját vesztett, meggyötört nemzet összeroskadása, egy iszonyú szét- málás, reakciója, illetve követkéz ménye egy évtizedes, szisztematikus kutmérgezesnek. Tagadhatatlanul elösegitettte ezt az, hogy a világháború negyedik évében a hosszú háború meg- unása cstiggedésbe kezdett átmenni ; a nagy veszteségek, a fokozódó drágaság, az ezzel kapcsolatos közgazdasági bajok — súlyosbítva a rossz terméssel — a le 'ertség érzését általánossá tették. A ha. oru győzelmes befejezésébe v ‘“tt hit megrendült, hogy hova-tovább helyet adjon a kishitű égnek, sőt a gyávaságnak. A kafonaszabaditást, a szolgalat alól viló mentesítést szinte foglalkozásszerűen kezdték űzni egyesek, úgy hogy mintegy menedékházat nyitottak a gyáváknak és a frontmögötti szolgálattól is irtó- zóknak. A frontokról rövid szabadsági a hazaérkező katonákban rossz vért szült az a meggyőződés, hogy azoknak fiai, akik tehetik, kivonhatják magnkat a katonai szolgálat alól. Egyszerre elszaporodtak a földbirtokosok, akik ezen a címen kapták meg a hadmentességet. A háborús- konjunktúrában meggazdagodottak valamilyen ci men pótolhatatlanok lettek. A tűzifával való ellátás megkönnyítésének ürügye alatt az erdős vidékek számos jómódú hadkötelezettjei az erdőüzemekbe tolakodtak, jobbára olyanok, akik aosolute járatlanok voltak a fakitermelés technikájában. A malomipar is megtelt a hadiszolgálattól irtózó parizitákkal: helyenkint gombamódra szaporodtak az apró malmok: ép igy a cséplőgéptulajdonosok is, hogy ki-ki a mol- nársághoz vagy a cséplőgéphez mit sem értő fiát, vejét vagy sógorát mentesíthesse a katonai szolgálat alól. A haditermény r. t. is beleesett bizonyos fokig hasonló hibába. Hozzájárult ehhez, hogy a hadisegélyek kiosztása körül felmerült szabálytalanságok, visszaélések, önkényeskedések a nép széles rétegeit felingerelték, később meg- vadilották. Hogy ez az elkeseredés mivé vált szomorúan tapasztaltuk a háború befeieztével: a frontokról huzaté: k tónak nem egyszer véres megtorlást rendeztek, amelynek leginkább jegyzők estek áldoz ul. (Kö :ezó ámunkban folytatjuk.) fi kényszerkölcsön aránytalanságainak elenyésztetek A sokat szenvedett Csonkaország gazdasági talpraállitása még jelentékeny anyagi áldozatot követel polgáraitól. Tudja ezt a hazájához hü magyar ember s be is látja, hogy a szenvedések útját j még nem járta meg. Abból a ne- j héz gazdasági helyzetből, melybe | a háború és ennek keserű emlékű rossz következményei juttatták az j országot, csak megfeszített mun- j kával és a közszolgáltatások fo- ; kozott teljesítése mellett lábol- hat ki. A gazdasági betegségből való kigyógyulás első keserű orvossága a kényszerköl- csön, melynek kivetése az alapoknak évekkel ezelőtt való megállapítása, a kereseti lehetőségek és képesség időközi megváltozta- i tása folytán nagy aránytalanságo- • kát ok zott Tudjuk azt mindnyájan, ho : csak saját anyagi erőnkből fogunk gazdasági bajainkból kigyógyulhatni, de még a látszólag is egyenlőtlen megterhelés joggal válthatott ki zúgolódást és elégedetlenséget. A pénzügyi kormány ennek folytán úgy rendelkezett, hogy megkerestessék az aránytalanság ; elosztásának a módja. A gyengébb gazdasági alanyok kimél- tessenek, a vagyonosabbak pedig a kényszerkölcsönből is nagyobb mértékben vegyék ki a részüket. i A most napirenden levő tör- ; vényjavaslatok gyors letárgyalása i biztosította az arányosítás munkájának a siettetését és nagy meg- | nyugvást hozott a még mindég , háborgó kedélyekre. A pénzügy- j minisztérium elrendelte már most, j hogy a kisemberek, akiknek 1923 évi jövedelmi és vagyonadója együtt az 50000 koronát el nem éri, a kényszerkölcsön alól men- tesittesenek, másokra pedig csak teherbíró képességűknek megfelelő összeg rovassék. A munkálatok ebben az irányban folynak s remélhető, hogy az adózók legj A proletárdiktatúra Zemplén vármegyében Irta: Dr. Kossuth János I (43) 11. A diktatúra Sátoraljaújhelyben. 1 A proletárdiktátor cezaromá- niája nyilatkozott meg eme bosz- szu üvöltésekben Bettelheimopo- iisz lakosaival szemben, akik közül akasztófával fenyegeti meg mindazokat, akik a „proletárdiktatúra intézkedéseit kalaplevéve nem fogadják.“ A „rendőrzsivá- nyok“ és „aljas bére'-" katonák“ alatt azok a beregsza, i csendőrök és újhelyi tartalékos tisztek voltak értendők, akik nem verték ugyan le, hanem elkergették, előbb Beregszászból, utóbb Uj- helyböl. A brutális dölyf szólt annak a városnak, amely sokalta neki a Károlyi-uralombeli alispán ságot, amelyhez leereszkedni szerénykedett volna. Íme lássák és rettegjék most azt, akit lekicsinyeltek és elűztek. A ráijesztés után más húrokat pendít ft meg. „Ma még — ugyaggódóbb része, melynek az élei küzdelmeiből amúgy is kijut, rö- j vid időn belül kézhez is kapja a felmentő határozatot, illetve mérséklést. Viszont azonban a törvénylio- | zási felhatalmazás megtörténte j után el fog érkezni az ideje an- * nak is, hogy a kényszerkölcsönök j a vagyonosabb polgárokkal szemben joggal felemeltessenek. Ennek megtörténte után fog elkövetkezni a megnyugvás, melyet a közteherviselés arányossága fog előidézni. Magyar népünk hazafiassága megnyilvánult a kényszerkölcsön első két részletének lerovásánál is, s amidőn azt fogja látni, hogy az eddigi aránytalanságok megszűnnek, akkor nem fogja megvonni anyagi áldozatát a gyógyulás további folyamán sem. Megértéssel, vállvetett erővel, fokozott munkával jel fog szeren- cétlen magyar hazánk támadni ezen anyagi sírjából, amelybe ellenségei elevenen akarták eltemetni. A nagyheti magábaszállást követő örömünnepek fokozhatják reménységünket, melynek el nem szabad lankadnia egy percre sem, hanem önbizalmunk hatványozásával, anyagi és erkölcsi erőnkbe vetett erős hittel kell megvívnunk a gazdasági ujjáépülés elébe tornyosuló akadályokat is. Erős elhatározással, kitartással, bátor, férfias öntudattal célhoz is fogunk érni, mert a magyar nemzetet mindig a megpróbáltatások tették naggyá s a küzdelmek acélozták meg izmait, tehát: „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar!“ j Hollós István. KC Z £3 E 3SZ. — Az Olchváryak emlékhangversenye. Szűkre szabott lapterjedelmünk miatt csak nagyon is kivonatosan 'emlékezhetünk meg arról a kitünően sikerült hangversenyről, melyet az emlékbizottság Olchváry Ernő és Aladár, a magyar muzsika két korán elköltözött interpretálójának síremléke javára rendezett. A színház zsúfolásig megtelt azzal a közönséggel, mely a kivételes tehetségű testvérpárnak emlékét ma is szivében hordozza. Meleg, őszinte elismerést kapott Hannover György művészi és minden eshetőségtől máris megszabadult hegedüjáté- káért, Schaler Alajos finom, poe- tikus és gazdag árnyalásu énekéért, Szeszlér Ilonka elmélyült és kifejező szavalatáért. Gruberné Pintér Helén meglepően kiegyenlített és széles terjedelmű hangját hatásosan használta ki különösen az átíveléseknél és a pianóknál. Dr. Kárpát dinamikailag tökéletes, ízléses és csiszolt készségű zongorajátékával a sok jó emléket fájdalmasan felidéző Sas körbeli zenekar pedig lendületes, magyaros, összhangzatos előadással tették az estét emlékezetessé. — A bodrogközi járás távbeszélő hálózatának kiépítése. Ebben a fontos forgalmi kérdésben Walkó Lajos kereskedelmi miniszter arról értesítette gróf Mailáth József nagybirtokost, hogy a bodrogközi járás távbeszélő hálózata Pácin-Kisrozvágy- Ricse-Zemplénagárd közti részének kiépítését a postavezérigaz- gatóság egyidejűleg elrendelte. A járás érdekeltségének a külterületi előfizetőket kivéve az építkezéshez csupán a természetbeni díjmentes szolgáltatásokkal kell kozzájárulnia, nevezetesen a szükséges oszlopokkal, a szakavatott- ságot nem igénylő munkaerővel és a fuvarral. A felmerülő kész- kiadásokat a postakincstár viseli. A külterületi előfizetők tartoznak a természetbeni szolgaitatások mond — a burzsoázia reménykedik. Itt vannak a gyilkos csehek, románok, szerbek. Résen állnak, hogy a fiatal magyar proletárdiktatúrát letörjék.“ „Nem voltam soha a háború hive, ma azonban azt mondom, fegyverbe proletárok !“. . . Ki kell verni a cseheket, románokat, szerbeket, fel kell szabadítani a cseh, román, szerb proletárokat. Az orosz proletárhadsereg alig pár kilométerre van tőlünk. Esetleg pár nap múlva Sátoraljaújhelyben lesznek.“ Az utolsó mondatra nagy szűk sége volt a népbolonditónak. Mert a csőcselék § a kezdetben abból összeállított vörös gárda bizakodását meg kellett erősíteni „a Volga menti szép szőke fiuk“ közeledtének hazug hírével, másrészt a lakosság nem csőcselék részének a csehek közellétébe vetett bizakodását meg kellett gyengíteni. A kommunista napisajtó sippal-dobbal terjesztette a hirt, hogy „az orosz hadsereg Sicnki- nál táboroz, hogy megsemmisítő győzelmet aratott az orosz ellenforradalmi hadsereg fölött s hogy a proletáröntudat mindenütt fel- Jágoit a nyomába s a láva meg nem áll, mig el nem áraszt|a Német-, Francia-, Olaszországokat. Ösmerve a nyomtatott betű szug- geráló hatását, mi sem lehetett természetesebb, minthogy a higgadt ítélőképességében amúgy is megzavart közönség elő volt készítve arra, hogy a hazugságot elhigyje. Bettelheim beköszöntőjében a tömeg szuggesztiv szolgálatába állította a próféciáját is. „Elfogjuk seperni az antant imperialistáit, felfogjuk szabadítani az oiasz, német, francia, angol proletárokat is az elnyomók uralma alól. Legkésőbb májusra a vörös folyam elfogja önteni egész Európát.“ Beszédje vége felé, miután beígérte, hogy a proletárdiktatúra az „az iskolák ezreit, a gyógyító helyek százezreit (!) fogja felállítani, hogy tanítsa, ápoija, gyógyítsa a proletárokat; a vallásüldözés gyanúját igyekszik a világ uj rendjének apostolairól elhárítani. (Folyt köv.) Fekete frakk szövetek békédéit minőségben kaphatók Magyarország legolcsóbb posztóáruháza Angol, francia és belföldi legjobb gyárt- Onjjiitinn í »Sn« Sátoraljaújhely mányu női- és férfi gyapjúszövetek külön Dl Ullliwl U&JUfJ FÖ-llíca Ifi. SZ. legessége állandóan nagy választékban. t — costume és ruha szövetek nagy választékban
